Ingatlan, vagyoni jog értékesítésének adózása

Az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után -amelyet főszabályként a bevétellel szemben elszámolható és levonható költségek alapján kell meghatározni - 25 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.

Az APEH szakemberei tájékoztató anyagot készítettek az ingatlan (föld, földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog) és a vagyoni jogok (haszonélvezet, hazsnálat, földhasználat, bérleti jog) értékesítésének adózási szabályairól.

Bevételnek tekintendő eszerint minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez, így az eladási ár, a cserébe kapott dolog szokásos piaci értéke, valamint gazdasági társaságban való apportálás esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben meghatározott értéke. A cserét úgy kell tekinteni, mintha a felek külön-külön adásvételi szerződéseket kötöttek volna.

Vagyoni értékű jog átruházása esetén az ellenérték nem számít bevételnek, ha a vagyoni értékű jogot 1982 előtt szerezték (Ebben az esetben az értékesítést az adóbevallásban sem kell feltüntetni.) 

A bevétellel szemben elszámolható költség:

• az ingatlan, vagyoni értékű jog szerzéskori értéke (öröklés, illetve ajándékozás esetén az illeték alapjául szolgáló értéket kell szerzéskori értéknek tekinteni, ha pedig a szerzésére fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevétel 75%-át kell szerzéskori értéknek tekinteni),
• a szerzéssel és átruházással kapcsolatosan felmerült kiadások (ügyvédi költség, hirdetési költség, a szerzésre tekintettel megfizetett illeték), 
• az értéknövelő beruházásokra (pl. állagmegóvás, komfortfokozat emelés, szobaszám növelés, emeletráépítés) fordított, igazolt összegek, feltéve, hogy azt valamely tevékenységének bevételével szemben költségként még nem számolták el. (A saját kivitelezésű munka értéke költségként nem vehető figyelembe.)