Az off-shore cég nem fizet innovációs járulékot

Jövőre már nem kell innovációs járulékot fizetniük az off-shore cégeknek az innovációs járulék módosításáról szóló törvény tervezete szerint. Az innovációs járulék alapja ugyanis az iparűzési adó, a külföldön tevékenykedő off-shore cégek azonban nem alanyai a helyi adónak.

Az idén januártól innovációs járulék terheli a számviteli törvény hatálya alá tartozó valamennyi gazdasági társaságot, csak az egyéni vállalkozók, az evázók és a 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató mikrovállalkozások mentesülnek a fizetési kötelezettség alól. A hatályos szabályozás alapján fizetniük kell a külföldön tevékenységet végző, off-shore társaságoknak is, függetlenül attól, hogy egyébként adómentesek a helyi iparűzési adó vonatkozásában.Az újonnan alakuló gazdasági társaságoknak az alapítás évében nem kell számolniuk a kötelezettséggel.

A járulék induló mértéke a helyi adókról szóló törvény alapján megállapított üzleti évi korrigált nettó árbevételének 0,2 százaléka, 2005-ben 0,25 százaléka, 2006-ban pedig már 0,3 százaléka.

Az elfogadott törvénymódosítás pontosítja a járulékbefizetés és bevallás rendjét, a fizetendő járulékelőleg formáját (nettó befizetési kötelezettség) és a K+F szolgáltatások elszámolhatóságát.

A hatályba lépést követően a költségvetési gazdálkodási szervezetektől vagy a közhasznú szervezetektől megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenység ellenértéke is levonható lesz a járulékból.

A járulékelőleget a fizetendő járulék éves nettó összege alapján kell kiszámítani, ezért a az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a saját forrásból kutatási-fejlesztési tevékenységet végző, illetve a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő vagy non-profit kutatóhelytől történő megrendelés esetén annak költségeit, illetve ellenértékét levonják a bruttó járulékfizetési kötelezettségből.

Új rendelkezés, hogy a járulék fizetésére év közben kötelezetté váló gazdasági társaságnak a kötelezettség keletkezését követő első járulékelőleg fizetés időpontjára járulékelőleg-bevallást kell benyújtania. A járulékelőleget a kötelezettség keletkezésének napjától a legközelebbi járulékbevallás esedékességéig kell bevallania. Az előleg mértéke a várható éves nettó járulék időarányos része.

Átalakuláskor a jogutód a jogelőd által bevallott járulékelőleg alapján köteles járulékelőlegét bevallani és befizetni. Jogelőd bevallása hiányában a jogutód nem mentesülhet előleg-bevallási kötelezettsége alól. Ilyenkor a jogutód adóévi várható adatai alapján köteles megállapítani előlegét és elkészíteni bevallását. A törvénymódosítás rendelkezik arról az esetről, amikor a jogutód nem köteles járulékbevallást benyújtani: az átalakulás napját követő első járulékbevallásban nem vall be járulékelőleget kiválás esetén a fennmaradó, beolvadás esetén az átvevő kötelezett, ha az átalakulás napja az előző járulékbevallás benyújtását megelőzi.

A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékfizetési kötelezettség keletkezésének évében az adóévet megelőző adóév adatai alapján kell a járulékelőlegét megállapítania és arról az adóév május 31-éig járulékelőleg-bevallást benyújtania. A járulékfizetési kötelezettség keletkezése évének első két előlegfizetési időszakában az előleg mértéke a járulék várható éves nettó összegének időarányos része. A módosítás szerint az így megállapított előleget is az adóév május 31-éig kell majd bevallani.