Munkanélküli ellátások

 

Munkanélküli-járadékra jogosult az a munkanélküli, aki

• a munkanélkülivé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik,
• öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
• munkát akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani, és elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központtal együttműködik.

A legalább 200 napos munkaviszony időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére háromévesnél - ha a munkavállaló gyermekgondozási segélyben részesül tizennégyévesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízenkét fiatalabb beteg gyermek ápolása, valamint közeli hozzátartozó otthoni ápolása, továbbá magánerős lakásépítés miatt került sor.

A munkanélkülinek felajánlható munkahely akkor megfelelő, ha

• a képzettségi szintjének vagy a munkaügyi központ által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel,
• egészségi állapota alapján a munkanélküli alkalmas a munka elvégzésére,
• a várható kereset eléri a munkanélküli-járadék összegét, illetőleg - amennyiben a munkanélküli-járadék összege a minimálbérnél alacsonyabb - a minimálbér összegét,
• a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi esetében a két órát nem haladja meg (megváltozott munkaképességű munkanélküli esetében a munkahely és a lakóhely közötti naponta - a megváltozott munkaképességű munkanélküli által igénybe vehető közlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg),
• a munkanélkülit munkaviszonyban foglalkoztatják.

A munkanélküli-járadékra jogosultság feltételei között szereplő együttműködési kötelezettség azt jelenti, hogy a munkanélküli személy jelentkezik és nyilvántartásba véteti magát a munkaügyi központnál, rendszeres kapcsolatot tart a munkaügyi központtal, a felajánlott munkalehetőségeket mérlegeli, továbbá maga is részt vesz megfelelő munkahely felkutatásában és a saját maga által talált vagy a munkaügyi központ által felkínált megfelelő munkahelyen munkaviszonyt létesít, illetve a munkaügyi központ által felkínált képzési lehetőséget elfogadja.

A munkanélküli-járadékot a munkanélkülivé válást megelőző négy negyedév átlagkeresete alapján határozzák meg. (Ha ebben az időszakban a munkanélküli több munkaadóval állt munkaviszonyban, a valamennyinél elért átlagkeresetet figyelembe kell venni.) Ha az átlagkereset az előzőek szerint nem állapítható meg, a munkanélküli-járadékot a munkanélkülivé válást megelőzően betöltött utolsó munkakörben, illetve az ahhoz hasonló munkakörben elért kereset országos átlaga alapján állapítják meg.

A munkanélküli-járadék összege a járadékalap 65 százaléka, legalább az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 90, legfeljebb 180 százaléka. Ha a járadék alapjául szolgáló átlagkereset az alsó határnál alacsonyabb, a munkanélküli-járadék az átlagkeresettel megegyező összeg.

A járadék folyósításának időtartama a munkanélkülivé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött időhöz igazodik, ebbe azonban nem számítható be az az időtartam, amely alatt a munkanélküli személy munkanélküli-járadékban részesült. A négy év a következő időtartamokkal vagy azok egy részével meghosszabbodik, ha az időtartamok alatt munkaviszony nem állt fenn:

• a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,
• a keresőképtelenséggel járó betegség,
• a beteg gyermek ápolására táppénzes állomány,
• a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósítása,
• a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, továbbá a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,
• az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés, a javító-nevelő munka, a szigorított javító-nevelő munka és az elzárás büntetés,
• az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása időtartamával, valamint
• a munkanélküli-járadék folyósításának a munkaadótól kapott végkielégítés miatt történő elhalasztása időtartamával, feltéve, hogy a munkanélküli-állapot ezen időtartam alatt is fennállt.

Ha tehát a munkanélküli a fent felsorolt esetekben nem állt munkaviszonyban, a járadék idejének megállapítása szempontjából nem a munkanélkülivé válást megelőző négy évet kell figyelembe venni, hanem a négy évhez pl. a keresőképtelenséggel járó betegség idejét is hozzá kell számítani.

A járadék folyósítási idejét a fentiek szerint meghatározott időtartamban fennálló munkaviszony alapulvételével számítják ki oly módon, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait alkalmazzák. A munkanélküli-járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap. Ha azonban a munkaügyi központ által támogatott képzést a munkanélküli a járadék folyósításának ideje alatt - annak kezdetétől számított 180 napon belül - kezdi meg, a munkanélküli-járadékot a képzés hátralévő időtartamára, legfeljebb azonban a képzés megkezdésétől számított 365 napig, akkor is tovább folyósítják, ha időközben kimerítette a 270 napot. Nem folyósítható munkanélküli-járadék, illetve keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben részt vevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget, vagy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszonyban állt. A járadékfolyósítás kezdő napja a munkaügyi központnál (illetve annak kirendeltségénél) történő jelentkezés követő nap. Ha a munkaviszonyt a munkanélkülivé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, a munkanélküli-járadék csak a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható, tekintet nélkül arra, hogy a munkanélküli-járadék folyósításához szükséges feltételekkel rendelkezik.

Megszüntetik a munkanélküli-járadék folyósítását, ha a munkanélküli:

• kéri,
• a munkaügyi központ által felajánlott megfelelő munkahelyet vagy térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetőséget nem vállalja el, illetve a munkaviszony létrejötte neki felróható okból meghiúsul,
• öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá,
• keresőtevékenységet folytat, kivéve a legfeljebb 90 napig tartó tevékenységet (ha ezt a munkaügyi központnak bejelentette),
• olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori minimálbér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül,
• oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,
• a munkanélküli-járadék folyósítási idejét kimerítette.

Szüneteltetik a munkanélküli-járadék folyósítását, ha a munkanélküli

• az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget - a mulasztás időtartamára,
• terhességi, gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, az ellátás folyósításának időtartamára,
• előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, szigorított javító-nevelő munka, javító-nevelő munka, elzárás büntetését tölti, kivéve ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapítottak meg,
• sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít,
• közhasznú munkát végez,
• rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó keresőtevékenységet folytat, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett.

Ha az együttműködési kötelezettség elmulasztása miatt szünetel a folyósítás, első mulasztásnál a szüneteltetés időtartama nem számít be a folyósítás idejébe, többszöri mulasztásnál azonban beszámít. Egyébként a szüneteltetés időtartamát a folyósítási idő számításánál figyelmen kívül hagyják.