Nem követelhető a dolgozótól az elmaradt járulék
Sok esetben csak évek múltán derül fény arra, hogy a munkáltató nem fizette meg a társadalombiztosítási járulékokat, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat a dolgozója után. A munkavállalókat emiatt azonban hátrány nem éri, mivel a bérből levont járulékok, illetve tagdíj befizetésének elmulasztása miatt kizárólag a foglalkoztató tehető felelőssé. Az elmaradt összeg a biztosítottól akkor sem követelhető, ha a munkáltatóval szembeni behajtás eredménytelen volt.
A társadalombiztosítási szabályok értelmében a foglalkoztató által levont járulék és tagdíj a biztosítottól akkor sem követelhető, ha azt a foglalkoztató bevallani és befizetni, illetve akár bevallani, akár befizetni elmulasztotta, és a vele szemben foganatosított hatósági intézkedések, nem vezettek eredményre, azaz a végrehajtás sikertelen volt. Más a helyzet azonban akkor, ha a biztosított (dolgozó) mulasztása folytán a foglalkoztató nem, vagy nem megfelelő összegben vonta le az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat. Ilyenkor a foglalkoztató a mulasztásról történt tudomásszerzéstől számított 30 napon belül intézkedik a különbözet levonása iránt.
A járulék munkabérből történő levonását a munkáltató által kötelezően kiállított igazolással tudja a dolgozó kétség esetén bizonyítani. Erre főleg akkor lehet szükség, ha a foglalkoztató a dolgozó biztosítottként történő bejelentését is elmulasztotta. A törvényes rendelkezések értelmében ugyanis a foglalkoztató a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartása adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő tól-ig tartamáról, a levont járulékok (tagdíj) összegéről és az azok alapjául szolgáló jövedelmekről a jövedelemigazoláshoz csatoltan. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni. Az igazolás kiadásához minden esetben ragaszkodni kell. A foglalkoztató által kiadott igazolást pedig a viták elkerülése érdekében érdemes megőrizni.
A biztosítottkénti bejelentés tényét az EMMA néven közismertté vált munkaügyi nyilvántartásból az érintett személy maga is ellenőrizheti. A járulékok befizetésével kapcsolatos adatokat azonban az EMMA adatbázisa nem tartalmazza.
A fent ismertetett szabályok szerint a levont, de be nem fizetett járulékokat az APEH a munkavállalóktól nem követelheti. A szolidaritási elv érvényesülése következtében a társadalombiztosítási nyugdíj, illetve a nyugdíj alapját képező szolgálati idő szempontjából sincs jelentősége a befizetések elmulasztásának. Emiatt tehát az érintett személyt a nyugdíjának a megállapításakor semmiféle hátrány nem éri. A nyugdíjtörvény főszabálya szerint szolgálati időnek számít az az időszak, amelyre a biztosított, illetve a foglalkoztató az előírt nyugdíjjárulékot megfizette. Szolgálati időként kell ugyanakkor figyelembe venni a biztosítással járó jogviszony - 1997. december 31-e utáni időtartamát - akkor is, ha a foglalkoztató a biztosított keresetéből, jövedelméből a nyugdíjjárulékot levonta, azonban annak befizetését részben vagy egészben elmulasztotta, függetlenül attól, hogy a nyugdíjjárulék behajtására tett intézkedés eredményre vezetett-e. Másként alakul azonban ilyen esetben a magán-nyugdíjpénztárak nyugdíjszolgáltatása.

![Fotó: Tuba Zoltán [origo]](/i/1305/20130527-arfolyamgat-penzvalto-valuta-deviza-arfolyam8.jpg)
hozzá!