Nem lehet nyilvántartást vezetni a sztrájkoló dolgozókról

Több érdekvédelmi szervezet panaszára reagálva az adatvédelmi biztos nemrégiben ajánlást tett közzé a sztrájkkal kapcsolatos adatvédelmi kérdésekről. Ennek kapcsán összefoglaljuk, hogy ki és mikor sztrájkolhat, mikor minősül jogellenesnek a megmozdulás és jár-e munkabér a sztrájkolóknak.

Bár Magyarországon közel 4 millió munkavállalót foglalkoztatnak különböző méretű vállalatok, e dolgozóknak csupán egy része rendeződhet szakszervezetekbe, s élhet a sztrájk fegyverével - a részleges vagy teljes munkabeszüntetéssel.

A sztrájkjog a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek érvényesítését szolgáló alkotmányos alapjog, azonban Alkotmányunk rögzíti, hogy azt csak a sztrájkjogot szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni. A sztrájk jogi kereteit az 1989. évi VII. törvény szabályozza.

A sztrájkot nem az egyes munkavállalók, hanem az érdekeiket képviselő szervezetek, elsősorban a szakszervezet kezdeményezhet. Ezt azonban meg kell előznie az egyeztető eljárásnak, ahol a munkavállalók érdekeit képviselő szervezet és a munkáltató képviselői próbálnak megállapodni a vitatott kérdésben. Amennyiben a sztrájkkövetelésben érintett munkáltató nem határozható meg, a kormány öt napon belül kijelöli az egyeztető eljárásban résztvevő képviselőt. Amennyiben a sztrájk több munkáltatót is érint, a munkáltatók kötelesek kijelölni az egyeztetésen részt vevő képviselőjüket.

Tilos sztrájkolni

• az igazságszolgáltatási szerveknél (ügyészségek, bíróságok),
• a fegyveres erőknél,
• a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél, és
• a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál.

Az államigazgatási szerveknél a kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga. Nem lehet sztrájkolni, ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár (például árvíz, tűzvész) elhárítását gátolná. Csak akkor lehet kezdeményezni a sztrájkot, ha az egyeztető eljáráson, hét napon belül nem sikerül megállapodni, vagy az egyeztető eljárás nem a sztrájkot kezdeményező félnek felróható okból maradt el. Az egyeztetés ideje alatt is tartható egyszer sztrájk (figyelmeztető sztrájk), azonban ez nem haladhatja meg a két órát. A szakszervezet szolidaritási sztrájkot is kezdeményezhet, ilyenkor mellőzhető az egyeztető eljárás.

Az üzemi tanács is a munkavállalók érdekeit képviselő szervezet, azonban a sztrájkkal kapcsolatban pártatlan magatartásra köteles. Ennek értelmében nem szervezhet sztrájkot, illetve nem támogathatja, és nem akadályozhatja azt. Az üzemi tanács tagja, mint munkavállaló részt vehet a sztrájkban, erre az időre a megbízatása szünetel. A 15-50 főt alkalmazó cégeknél az üzemi megbízottal, a nagyobb létszámú - szakszervezet híján lévő - cégeknél a kevésbé "ütőképes" üzemi tanáccsal lehet megállapodni a kollektív szerződés kérdéseiről.

Milyen jogai és kötelességei vannak a sztrájkolóknak?

A sztrájkban való részvétel önkéntes, az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki sem kényszeríthető. A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatók és a munkavállalók kötelesek együttműködni. A sztrájk kezdeményezése, valamint a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt semmilyen hátrányos intézkedés nem tehető a dolgozóval szemben.

A sztrájk ideje alatt az ellenérdekű felek további egyeztetést folytatnak a vitás kérdés rendezésére, és kötelesek gondoskodni a személy- és vagyonvédelemről.

Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez - például a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az ne gátolja a még elégséges szolgáltatás teljesítését. Ennek mértékét és feltételeit a sztrájkot megelőző egyeztetésen kell meghatározniuk a feleknek.

Sztrájktörők, munkabér sztrájk alatt

Lényeges szabály, hogy tilos a munkavállalót kölcsönözni - azaz sztrájktörőket alkalmazni - a munkáltató olyan munkahelyére, telepére, ahol sztrájk van, mégpedig a megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig.

A jogellenes sztrájkban részt vevő munkavállaló szerződésszegéssel nem végez munkát, ebből következően annak idejére nem igényelhet munkabért.

A jogszerű sztrájkban részt vevő dolgozót megilletik a munkaviszonyból eredő jogosultságok, azonban a sztrájk miatt kiesett munkaidőre - eltérő megállapodás hiányában - díjazás (azaz munkabér), és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás őt sem illeti meg. Erre az időre a szakszervezeti választott tisztségviselő sem jogosult díjazásra és munkaidő-kedvezményre sem.

Társadalombiztosítási szempontból a jogszerű sztrájk időtartamát szolgálati időként veszik figyelembe.

Jogellenes sztrájk

Amennyiben nem tartják be az egyeztető eljárásra vonatkozó szabályokat, illetve a sztrájktörvény előírásait vagy Alkotmányba ütköző cél érdekében szerveznek sztrájkot, vagy  olyan egyedi munkáltatói intézkedéssel, mulasztással szemben szerveznek sztrájkot, amelynek megváltoztatására vonatkozó döntés munkaügyi bírósági hatáskörbe tartozik - joegellenes a megmozdulás. Szintén nem jogszerű  a munkabeszüntetés, ha a kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében szerveznek sztrájkot, a kollektív szerződés hatályának ideje alatt.

A jogszerűség, illetve jogellenesség megállapítását az a fél kérheti a Munkaügyi Bíróságtól, akinek ehhez jogi érdeke fűződik. Az erre irányuló kérelmet a kérelmező székhelye (lakóhelye) szerint illetékes munkaügyi bírósághoz kell benyújtani. Amennyiben több munkaügyi bíróság is érintett, a kérelem elbírálásában a Fővárosi Munkaügyi Bíróság az illetékes. A bíróság öt napon belül, nem peres eljárásban, végzéssel határoz az ügyben, s főszabály szerint a rendelkezésére álló iratok alapján dönt. Az érintett feleket csak akkor hallgatja meg a bíróság, ha e nélkül nem tud érdemi határozatot hozni. A végzés ellen fellebbezéssel élhetnek a felek.

A sztrájk jogszerűségének, illetve jogellenességének megállapítása elsősorban azért lényeges, mert a jogellenes sztrájkban való részvétel munkavállalói kötelezettségszegésnek minősül, s mint ilyen, akár felmondási ok is lehet. A jogszerű sztrájkot kezdeményező, illetve az abban részt vevő dolgozóval szemben viszont semmilyen hátrányos munkáltatói intézkedés nem tehető.