Óvatosan nyitunk a román munkavállalóknak

Elkészült a munkaügyi tárca szakmai javaslata arról, hogy Románia és Bulgária uniós csatlakozását követően Magyarország hogyan nyissa meg munkaerőpiacát. A tervezetről még egyeztetnek a szociális partnerekkel és a gazdasági érdekképviseletekkel is. A javaslat fokozatos nyitással számol.

Átmeneti időszak egyéni munkavállalóknak

A román és a bolgár csatlakozási szerződés a magyar szerződéssel azonos rendelkezéseket tartalmaz a munkaerőpiac megnyitásáról, a munkavállalók szabad áramlásáról. A csatlakozási szerződés lehetővé teszi, hogy a régi tagállamok - köztük Magyarország is - meghatározott ideig és adott feltételek mellett korlátozzák az egyéni munkavállalók szabad mozgását. Másrészt Ausztriának és Németországnak lehetőséget ad arra, hogy meghatározott szektorokban, meghatározott ideig korlátozzák a szolgáltatásnyújtás keretében megvalósuló munkavállalást (kiküldetés, kirendelés, illetve munkaerő-kölcsönzés). Románia és Bulgária csatlakozási szerződése a szolgáltatásnyújtás területén átmeneti időszak alkalmazását kizárólag az ott felsorolt területeken (pl. építőipar, ipari takarítás, házi ápolás) és kizárólag Ausztria és Németország esetében teszi lehetővé. Magyarország tehát nem kérhet munkavállalási engedélyt a szolgáltatásnyújtás keretében Magyarországon dolgozó román és bolgár munkavállalóktól. Ezért a minisztériumi szakmai koncepció kizárólag az egyéni munkavállalás lehetőségeivel foglalkozik.

Az egyéni munkavállalók mozgására vonatkozóan minden régi tagállamnak, köztük Magyarországnak is, a csatlakozási szerződés adta joga a 2+3+2 éves átmenet alkalmazása a munkaerő-piac megnyitására. A tagállamok önállóan, saját hatáskörükben hozzák meg a döntést, Románia és Bulgária tényleges csatlakozásának időpontjáig. Ez az időpont várhatóan csak a 2006. decemberi Európai Tanácsülésen dől el. A csatlakozás várható időpontja 2007. január 1., azonban eddig az időpontig elegendő csak az átmeneti időszak első 2 évére vonatkozóan dönteni. Az első két évben három lehetőség áll fenn:

  • Magyarország nem nyitja meg munkaerőpiacát, és a nemzeti joga alapján továbbra is munkavállalási engedélyezési eljárást alkalmaz, és/vagy a nemzeti joga alapján továbbiakban is fenntartja kétoldalú nemzetközi egyezményeit,
  • Magyarország megnyitja munkaerőpiacát és - nemzeti joga keretében - teljes egészében a közösségi jogot alkalmazza,
  • Magyarország csak részben nyitja meg munkaerőpiacát a nemzeti jog alapján.

A szakmai javaslat kitér arra, hogy figyelembe kell venni azt az általános alapelvet, hogy a csatlakozást követően a munkaerőpiacra való bejutás nem lehet kedvezőtlenebb, mint amilyen az a csatlakozási szerződés aláírásakor volt. Ellentétes az unió alapelveivel az új tagállamok közötti differenciálás is, ebből következően a munkaügyi tárca azt javasolja, hogy Romániára és Bulgáriára ne alkalmazzanak különböző szabályozást annak ellenére sem, hogy statisztikai adatokkal igazolható, hogy a Magyarországon munkát vállaló román és bolgár munkavállalók száma között a két ország migrációs potenciáljában, a migrációs irányultságában jelentős eltérések vannak.

Amennyiben a régi tagállamokban a korlátozások kerülnek túlsúlyba, azokban a tagállamokban, amelyek nyitnak, kialakulhat az úgynevezett "pályaudvar-effektus" - amikor a bolgár és román munkavállalók bejutva az adott tagállam munkaerőpiacára, ott "várakoznak", hogy az első kedvező pillanatban - legálisan vagy illegálisan - tovább menjenek egy másik tagállamba. Ez a helyzet elsősorban az EU külső határán elhelyezkedő tagállamokban - így Magyarországon is - alakulhat ki.

Hányan jöhetnek?

A munkaügyi tárca összegzése szerint szakmai körökben és a nemzetközi szakirodalomban egyetértés alakult ki abban, hogy a csatlakozást követően lesz egy jelentős migrációs hullám. Ez a hullám arányát tekintve jelentősebb lesz, mint a 2004-ben csatlakozott 10 új tagállamból migráló munkavállalók száma volt.

A várható migráció nagyságára vonatkozóan a Dublini Alapítvány készített egy becslést a 2002. évi Eurobarometer adatainak feldolgozásával. Eszerint, mind a román, mind a bolgár migrációs potenciál jelentősen meghaladja Lengyelország migrációs potenciálját (amely a 10 új tagállam közül a legnagyobb).

A munkavállalási célú bevándorlás célországait tekintve a két ország eltérést mutat. Míg a román munkavállalók elsősorban Olaszországban (29,51%), Spanyolországban (22,40%), Németországban (13,57%) és Magyarországon próbálnának szerencsét, addig a bolgár munkavállalók célországai Spanyolország és Görögország.

Minisztériumi javaslat: részleges és fokozatos nyitás

Hiányszakmák, hiányágazatok
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a kiemelt nemzetgazdasági ágak között háromban jellemző állandósuló munkaerő-hiány. Ez a feldolgozóipar, az építőipar és az egészségügy. A feldolgozóiparba tartozó alágazatok közül szintén kiemelhető néhány olyan terület, ahol az átlagosnál sokkal komolyabb problémát jelent a megfelelő munkaerő hiánya. Ilyen például a textil-, ruházati-, bőr- és cipőgyártás, ahol minden bizonnyal az alacsonybérekkel párosuló nehéz munkakörülmények is meghatározó szerepet játszanak a korlátozott munkavállalói érdeklődésben. A feldolgozóipar másik, szintén jelentős hiányjelenséget mutató ágazata a gép- és műszergyártás, ahol nem az alacsony bérek munkaerő-kínálat mérséklő szerepe emelhető ki, hanem a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő mennyiségi hiánya.

A munkaügyi tárca tervezete az átmeneti időszak első két évére azt javasolja, hogy Magyarország fokozatosan, a valós munkaerőigényhez, illetve munkaerőhiányhoz igazodva nyissa meg munkaerőpiacát a román és a bolgár munkavállalók előtt. Legalább az első két évben éljen az átmeneti korlátozás lehetőségével. Azokban az ágazatokban és szakmákban azonban, ahol a magyar munkaerőpiac pótlólagos munkaerőt igényel, könnyítsük a munkaerőpiacra való bejutást. A részleges, fokozatos nyitás a munkavállalási engedély könnyített kiadását (automatikus engedélyezés) jelentheti. A könnyített munkavállalást tartalmazó ágazatok és szakmák listáját, a tárca javasolja rendszeres időközönként (például félévente) felülvizsgálni.

A fokozatos nyitás területeinek meghatározásakor a tárca javasolja figyelembe venni a munkaerő-piaci prognózist - amely azonosítja a vállalkozások várható munkaerőigényét, valamint a külföldieknek korábban kiadott munkavállalási engedélyeket - amely jelzi, hogy az eddigiekben mely ágazatokban, szakmákban támaszkodtunk eddig is a külföldi pótlólagos munkaerőre.

Emellett a tervezet a gyakornoki foglalkoztatásnál és a szezonális foglalkoztatásnál is könnyítené a munkavállalást, amelyekre ugyan Romániával két egyezményt is kötöttünk, azok azonban - vélhetően az adminisztrációs nehézségek miatt - nem igazán működnek. Ezt a gyakorlatot folytatta több régi tagállam is - a visszajelzések alapján sikeresen - Magyarországgal szemben 2004. május 1. és 2006. április 30. közötti időszakban, illetve több tagállam ez alapján vezetett be könnyítéseket 2006. májusában.

Kötelező regisztráció, szigorúbb ellenőrzés

A munkaerőpiac fokozatos megnyitásával párhuzamosan a javaslat szükségesnek tartja a külföldiek magyarországi munkavégzésének fokozottabb nyomon követését, monitorozását, az illegális foglalkoztatás elleni fellépést. Ezért egyrészt bevezetnék a külföldiek munkavállalásának kötelező regisztrációját (függetlenül attól, hogy foglalkoztatásuk engedélyköteles-e vagy engedélymentes). A regisztráció kötelezettsége a foglalkoztatót terhelné. Másrészt a munkaerőpiac részleges megnyitásával párhuzamosan a tárca szükségesnek tartja a munkaügyi ellenőrzés szigorítását és a külföldiek illegális foglalkoztatásának - az eddigieknél erőteljesebb - büntetését.

KAPCSOLÓDÓ CIKK