Kevesebb munkaügyi központ lehet

2006.11.10. 9:56

Tavaly novemberben váltotta fel a munkanélküli járadékot az álláskeresési járadék. A szabályozás tervezett módosítása pontosítja az álláskeresők együttműködési kötelezettségét, és átalakul a munkaügyi központok szervezete is.

A munkanélküli ellátórendszer 2005. november 1-jétől hatályos átfogó módosításának elsődleges célja a munkára ösztönzés erősítése volt. A munkanélküli ellátó rendszer helyébe az álláskeresők támogatási rendszere, a munkanélküli járadék helyébe pedig az álláskeresési támogatás lépett. A támogatás új rendszerének elemei az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély. Ezzel egyidejűleg megszűnt a nyugdíj előtti munkanélküli segély, és az álláskeresést ösztönző juttatás. A törvény az álláskeresést ösztönző juttatás egyes bevált elemeit továbbra is megtartotta, hozzá igazította az álláskeresők járadékának a rendszeréhez és beépítette az álláskeresési segélybe. Az intenzív álláskeresés az új támogatási rendszerben már a támogatás folyósításának kezdetétől alapfeltétel. A nyugdíj előtti munkanélküli segély beépült az álláskeresési segély rendszerébe, a munkanélküli fogalmát pedig az álláskereső fogalma váltotta fel.

Álláskeresési megállapodás

A hatályos szabályozás szerint az álláskeresőként nyilvántartott személyek együttműködési kötelezettségének módját és formáit álláskeresési megállapodásban kell rögzíteni. A megkötött megállapodás bármely pontjának megszegése súlyos jogkövetkezményekkel jár. Az álláskeresőt törölhetik az álláskeresők nyilvántartásából és megszüntethetik az ellátás folyósítását is. Amennyiben pedig az álláskereső az álláskeresési megállapodásban foglaltakat neki felróható okból nem teljesíti, az álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható neki, akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel egyébként rendelkezik. A szankciók tehát súlyosak, azonban az álláskeresési megállapodások tartalma esetleges. Ráadásul a kötelezettségek pontatlan, nem egyértelmű meghatározása, valamint azok teljesítésének szubjektív megítélési lehetősége sem zárható ki. Ezért a munkaügyi tárca által kidolgozott javaslat az álláskeresői státuszhoz kapcsolódó jogos érdekek védelme érdekében pontosítja az álláskeresési megállapodások tartalmát és a megállapodás megszegésének jogkövetkezményeit. A javaslat szerint együttműködési megállapodást akkor lesz kötelező kötni, ha az álláskereső munkanélküli státuszára tekintettel ellátásban részesül, azaz álláskeresési támogatást állapítanak meg neki, vagy rendszeres szociális segélyben részesül, és a beilleszkedési programban foglaltak alapján elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével köteles együttműködni.

A tervezet értelmében az együttműködési kötelezettség keretében az ügyfél

  • kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és
  • az állami foglalkoztatási szervnél az általa meghatározott időpontban, de legalább három havonta jelentkezik és
  • az adataiban és körülményeiben bekövetkezett változást -annak bekövetkezésétől számított 8 napon belül- bejelenti az állami foglalkoztatási szervnek, és
  • maga is aktívan keres munkahelyet, és
  • a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja.

A megállapodás megszegésének szankciói is egyértelműek lesznek, ugyanis a javaslat értelmében törölni kell majd az álláskeresők nyilvántartásából azt az ügyfelet, aki a jelentkezési kötelezettségének ismételten, felszólítás ellenére nem tesz eleget, vagy a megfelelő munkahelyet nem fogadja el, illetve a munkaviszony neki felróható okból nem jön létre és mulasztását nem menti ki.

A tárca javaslata pontosítja az álláskeresési segély folyósítási időtartamára vonatkozó szabályokat is. Egyértelművé válik, hogy az álláskeresési segély - a törvényben meghatározott időtartamon belül, a jogosultsági feltételek fennállása esetén - többször is igénybe vehető.

Munkaügyi központok szervezeti átalakítása

Az államháztartás hatékony működését elősegítő, szervezeti átalakításokról szóló júniusi kormányhatározat értelmében 2007. január 1-ig ki kell alakítani a fővárosi és megyei munkaügyi központok hálózatának regionális szintjeit. Ehhez át kell alakítani a jelenlegi szervezeti felépítést, amely 20 központi költségvetési szervet és egy középirányító szervet érint. A regionális munkaügyi központok a jelenlegi munkaügyi központokkal azonos jogállású szervezetek, tehát jogi személyek, önálló szakmai, döntési és gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szervek lesznek. A regionális munkaügyi központ központi szervezeti egységből és kirendeltségekből áll majd. A kirendeltség jár el a munkanélküli ellátásokkal, valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos ügyekben, és a döntése ellen benyújtott fellebbezéseket a regionális munkaügyi központ főigazgatója bírálja majd el. A szervezetre vonatkozó szabályokat azonban a jövőben nem a foglalkoztatási törvény, hanem kormányrendelet fogja tartalmazni.

A munkaügyi központok strukturális változását az érdekegyeztetési fórumok is követik, így a jelenleg megyei (fővárosi) szinten működő munkaügyi tanácsok is helyi munkaügyi tanácsokká alakulnak át. A helyi munkaügyi tanácsok - a jelenlegi megyei munkaügyi tanácsokkal analóg módon - háromoldalú, a munkaadók, a munkavállalók, valamint az önkormányzatok képviseletét ellátó tagokból álló testületként működnek majd.

KAPCSOLÓDÓ CIKK