Feketelista készül a munkavédelmi jogsértőkről

2006.11.27. 7:23

A munkavédelmi törvény tervezett módosítása szerint januártól közzéteszik azoknak a munkavédelmi jogsértést elkövetett cégeknek a listáját, amelyeket megbírságolnak. Az ÁNTSZ munkaegészségüggyel kapcsolatos feladatait ezentúl a munkaügyi felügyelőségek fogják ellátni.

A tervezet szerint hatósági nyilvántartás fogja tartalmazni azoknak a munkáltatóknak az adatait, akikkel szemben a munkavédelmi ellenőrzés során az eljáró hatóság jogerős és végrehajtható határozata jogsértést állapított meg és munkavédelmi bírságot szabott ki. A nyilvántartás tartalmazza

  • a munkáltató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező munkáltató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét;
  • a jogsértést megállapító határozat keltét és számát;
  • a jogsértés megjelölését, valamint megállapítása jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának időpontját,
  • a munkavédelmi bírság tényét és mértékét.

A munkavédelmi hatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat meghozatalától számított két év elteltével törli. A hatóság az adatokat közzé teszi a honlapján.

A jogerős és végrehajtandó bírsághatározatok ténye alapul szolgálna a más jogszabályokban biztosított támogatások feltételeinek vizsgálatához, ugyanis támogatást kizáró tény lehet a meghatározott időn belül jogerősen kiszabott munkavédelmi bírság. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható állami támogatás igénybevételéhez például, a hatályos szabályozás szerint is csatolni kell az OMMF igazolását arról, hogy a kérelmező munkáltatót a kérelem benyújtását megelőző féléven belül nem kötelezték munkavédelmi bírság megfizetésére. Amennyiben ezeket a határozatokat nyilvánosságra hozzák, külön igazolást már nem kell beszerezni a támogatás igényléséhez.

Szervezeti változások

A tervezet szerint 2007. január 1-től az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) munkaegészségüggyel kapcsolatos feladatai átkerülnek az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséghez (OMMF). Az új, integrált felügyelet egységesen "munkavédelmi hatóság" elnevezést kap a törvényben. A törvényjavaslat indokolása szerint ezzel megteremtik a munkavédelem két, szakmailag egybe tartozó ága (munkabiztonság és munkaegészségügy) szervezeti integrációjának jogi kereteit. Egyszerűsödni fog az ellenőrző apparátus, egyértelműbbek lesznek a munkáltatókkal szemben támasztott elvárások.

A szervezeti átalakításból következően az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést biztosító szabályok, ideértve a munkahelyek, a munkaeszközök, az egyéni védőeszközök, a munkakörülményi tényezők (pl. zaj, rezgés), a munkaalkalmasság követelményei, mint főbb szabályozási csoportok meghatározása is, átkerül az egészségügyi miniszter feladatköréből a szociális és munkaügyi miniszterhez.

Munkabiztonsági feladatok összehangolása

A törvény munkavégzésük összehangolására kötelezi a munkáltatókat, amennyiben olyan munkahelyen dolgoznak, ahol egymást követő munkafolyamatokat végeznek és különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak. Ez jellemző például az építőiparban, ahol a leggyakoribbak és a legsúlyosabbak a munkabalesetek. Az ellenőrzés tapasztalatai szerint azonban a munka helyszínén gyakran nincs ott az összehangolásért megjelölt munkáltató, fővállalkozó, továbbá ezek képviselői, esetlegesen a munkáltatók által foglalkozatott, a munkavédelmi szabályok megtartatásáért felelős személy sem. Sokszor a "generálkivitelezőt" jelölik meg az egy helyen dolgozó cégek a munkabiztonság összehangolójaként, de ez a kategória egyetlen jogszabályban sem szerepel.

A törvényjavaslat ezért az összehangolásra kötelezettek körét kibővíti azzal a személlyel, vagy szervezettel, akivagy amely a tényleges irányítást gyakorolja, a munkahelyért fő felelősséget viseli. A felelősségi sorrend januártól úgy alakul majd, hogy a biztonságos munkavégzésért az viseli a felelősséget, aki ezt szerződésben vállalta. Ha ilyen nincs, akkor a fővállalkozó, a tényleges irányító, a munkahelyért a fő felelősséget vállaló. Ha egyik sincs az adott munkahelyen, akkor az felel a biztonságos munkavégzésért, akinek a területén végzik a munkát.

A munka összehangolására vonatkozó munkáltatói kötelezettség megsértése a gyakorlati tapasztalatok szerint - elsősorban az építkezéseken - önmagában megvalósíthat olyan tényállást, amely a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti. Az egymást követő munkafolyamatok során a munkavállalók, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodók életének, testi épsége veszélyeztetésének megszüntetésére a munkáltatók azért nem tesznek intézkedéseket, mert az azonos munkahelyen történő, együttes munkavégzésnél a veszélyeztetésért egymás felelősségét állapítják meg, saját felelősségüket nem vizsgálják. Ennek következményeként sok munkabaleset történt, amelynél az összehangolási kötelezettség megsértéséért, hiányosságaiért munkavédelmi bírságot nem lehetett kiszabni. A javaslat szerint a munkáltatói összehangolási kötelezettség elmulasztása januártól bírságolható.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK