Szabályozzák az érdekegyeztetést

Mulasztásos alkotmányellenességet küszöböl ki az a törvényjavaslat, amely az Országos Érdekegyeztető Tanács működését szabályozza. Egy másik javaslat szerint létrejön az Ágazati Párbeszéd Bizottság is, amely kétoldalú fórum: ágazati munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek lehetnek tagjai.

A törvényjavaslat értelmében az OÉT célja a munkavállalók, a munkáltatók és a kormány érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, megállapodások kialakítása, az esetleges országos konfliktusok megelőzése, rendezése, valamint információcsere, javaslatok, alternatívák vizsgálata. Ennek érdekében megvitatja a munka világával összefüggővalamennyi kérdéskört, beleértve a gazdaságot, a foglalkoztatást és a jövedelmek alakulását befolyásoló, az adózással, járulékfizetéssel és költségvetéssel összefüggő témaköröket, jogszabálytervezeteket.

Az OÉT intézményi keretet nyújt a kormány, valamint a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek közötti konzultációnak, konzultál a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci stratégiai elképzelésekről, a jövedelemelosztást érintőlegfontosabb gazdaságpolitikai, elvi, stratégiai koncepciókról, véleményt formál a munkaviszonyt érintőlegfontosabb jogszabályokról, és ezekkel kapcsolatban egyetértési jogot gyakorol. Ebbe a körbe tartoznak elsősorban a bérpolitikával, a munkajogi szabályozással, a munkavédelemmel, a munkaügyi ellenőrzéssel, a munkaügyi kapcsolatokkal, az oktatás- és képzéspolitikával, a szociálpolitikával, a társadalombiztosítási befizetésekkel és ellátásokkal, a vállalkozásokat és a munkajövedelmeket terhelőadókkal és járulékokkal, az éves költségvetéssel és a gazdaságpolitikával összefüggő, a munkavállalók és munkáltatók jelentős részét érintőalapvetőkérdések.

Az országos érdekegyeztetésben való részvétel feltétele, hogy az adott országos érdekképviselet kellő súllyal legyen jelen a hazai és a nemzetközi gazdaságban, munkaerőpiacon és az érdekképviseleti-szakmai tevékenységben. Ennek alapján az országos érdekegyeztetésben az a szakszervezeti szövetség vehet részt, amely

• legalább négy nemzetgazdasági ágban és legalább tizenkét alágazatban tevékenykedőtagszervezettel rendelkezik, és
• legalább három régióban vagy nyolc megyében tagszervezettel, vagy tagszervezetei területi, illetve megyei szervezettel rendelkeznek, továbbá
• tagszervezetei együttesen legalább százötven munkáltatónál működnek, vagy rendelkeznek a tagszervezet alapszabálya szerint önálló, képviseletre jogosult munkahelyi szervezettel, valamint
• tagja az Európai Szakszervezeti Szövetségnek.

Az a munkáltató szövetség képviseltetheti magát, amely

• legalább két nemzetgazdasági ágban és legalább hat alágazatban tevékenykedő tagszervezettel rendelkezik, és
• tagszervezetei legalább három régióban vagy tíz megyében működőterületi szervezettel rendelkeznek, továbbá
• amelynek, illetve amely tagszervezeteinek tagságát legalább ezer munkáltató, illetve vállalkozás alkotja, vagy tagsága legalább százezer főt foglalkoztat, valamint
• tagja európai munkáltatói szövetségnek.

A feltételek elérése érdekében a munkavállalók és munkáltatók érdekképviseleti szervezetei koalícióra léphetnek egymással. A kormányzati oldal elnöke a társadalmi párbeszédért felelős miniszter, illetve megbízottja. A kormányzati oldalt a napirend szerint feladatkörrel rendelkezőközponti államigazgatási szerv vezetője vagy megbízottja képviseli. Az OÉT működéséhez a mindenkori munkáltatói és munkavállalói járulékbevétel meghatározott hányadát támogatásként biztosítja a törvényjavaslat.

Az OÉT-tagsághoz szükséges kritériumoknak való megfelelést - a törvény hatályba lépését követően megalakuló - Országos Részvételt Megállapító Bizottság állapítja meg. A megmérettetésre nem csak a tagfelvételkor, hanem azt követően is rendszeresen sor kerül, biztosítva ezzel az országos érdekegyeztetés fórumának folyamatos legitimitását. A feltételeknek való megfelelés igazolására - először a törvény hatálybalépését követő180 napon belül - kérelmet kell benyújtani. A kérelem alapján megindult eljárásban kiadott megállapító határozat jogerőre emelkedéséig az OÉT-ben jelenleg tagsággal bíró országos érdekképviseleti szövetségek teljes jogú tagokként vesznek részt az OÉT-ben.

Ágazati párbeszéd

Még az idén elfogadja a parlament azt a törvényjavaslatot is, amely hatékonyabbá teheti az ágazati érdekegyeztetést. A cél olyan új intézményrendszer kialakítása a hazai érdekegyeztetésben, amely ágazati szinten biztosítja a szociális partnerek közötti konzultációt, a kollektív megállapodások kötésének elterjedését, a munkáltatók és munkavállalók szakmapolitikai érdekérvényesítési lehetőségeinek szélesítését. Így egy-egy ágazat munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletei közösen léphetnek fel az ágazat fejlesztése érdekében, és autonóm módon dönthetnek az ágazatban követendő magatartási szabályok jelentős részéről.

A törvényjavaslat szerint létrejön az Ágazati Párbeszéd Bizottság (ÁPB), amely kétoldalú fórum: ágazati munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek lehetnek tagjai. A javaslat indokolása szerint az ÁPB-k működésének alapvető elve, hogy egy adott ágazat egyetlen releváns munkavállalói vagy munkáltatói szervezete se legyen kizárva a konzultáció lehetőségéből, de a döntéseknél, a kollektív szerződések kötése során a reprezentatív, nagyobb támogatottsággal rendelkező szervezeteknek legyen döntő befolyása, míg kiterjesztett ágazati kollektív szerződés csak az ágazat meghatározó többségének részvételével jöhessen létre. Az autonóm ágazati szociális párbeszéd intézményrendszerének működtetése segíti a hazai szociális partnereket, hogy utat találjanak a hasonló struktúrában működő európai szociális párbeszéd-intézményekhez, részt vegyenek az európai ágazati párbeszédben, saját európai szervezeteiken keresztül, közvetlenül képviseljék és védjék sajátos érdekeiket.