Újabb panaszok a lex Mollal kapcsolatban

Újabb, befektetői panaszokat is vizsgál az Európai Bizottság a lex Mol néven emlegetett magyar törvény ügyében - derül ki abból a válaszból, amelyet Charlie McCreevy belső piaci biztos adott egy brit európai parlamenti képviselőnek, a liberális Bill Newton Dunn-nak.

A tőke szabad mozgását akadályozónak tarja az ősszel elfogadott törvénymódosítást

Az EP-tag egy jelentős Mol-részvényes, a Centaurus Capital Limited nevű, londoni székhelyű intézményi befektető beadványáról érdeklődött az ír biztosnál, elsősorban arról, hogy "kívánja-e a bizottság tovább erősíteni a jelenlegi eljárásokat és/vagy újakat indítani válaszként a Centaurus panaszára, különös tekintettel a 10 százalékos szavazati korlátra"?

A Centaurus már tavaly jelezte, hogy diszkriminatívnak és a tőke szabad mozgását akadályozónak tartja az ősszel elfogadott törvénymódosítást, annak egyebek között az említett elemét, és emiatt Brüsszelhez fordul.

McCreevy a képviselőnek azt válaszolta, hogy a bizottság vizsgálja a panaszt, és "további lépéseket fog tenni abban az esetben, ha folyamatban lévő elemzése újabb összeférhetetlenségeket tár fel az EU-joggal".

A biztos arra is emlékeztetett, hogy Brüsszelben folyamatban van annak a válasznak az elemzése is, amelyet Magyarország küldött az Európai Bizottság figyelmeztető levelére.

Az elemzés eredménye még nem ismert, ugyanakkor magyar szempontból nem jó előjel, hogy korábbi fenyegetését beváltva a bizottság úgy döntött, az Európai Bíróságon folytatja a privatizációs törvénnyel kapcsolatos szabálysértési eljárást.

Ezt a procedúrát Brüsszel korábban összefüggésbe hozta a lex Molról folyó vizsgálattal: McCreevy tavaly Kóka János akkor gazdasági miniszternek írt levelében úgy fogalmazott, a bizottság a privatizációs törvény ügyében indult eljárás folytatására kényszerülhet, ha a magyar hatóságok által fontolgatott intézkedések megakadályozzák a részesedésszerzést stratégiainak tekintett vállalatokban, így a Molban.

Brüsszel a privatizációs törvényt már tavaly év elején a luxemburgi székhelyű EU-bíróság elé készült vinni, de a törvény tavaszi módosítását követően erre nem kerített sort. Most viszont - immár a lex Mol ügyében adott magyar válasz birtokában - döntött a bírósági per elindításáról.

Jóllehet Luxemburgba még mindig nem érkezett meg a kereset, McCreevy szóvivóje az MTI-nek megerősítette, hogy a bizottság nemrégiben döntött a beadvány elküldéséről.

Ami magát a lex Molt illeti, az arra vonatkozó válasz brüsszeli elemzése ebben a hónapban várhatóan még nem fejeződik be. A vizsgálat eredményeinek birtokában dönt a bizottság arról, hogy azt az ügyet is folytatja-e - szintén bírósági eljárással fenyegetve hazánkat -, vagy lezárja az eljárást, mert a választ kielégítőnek találja.