Véget ért egy korszak a Wall Streeten

Két évvel ezelőtt a Wall Streeten öt nagy befektetési bank uralkodott: a Goldman Sachs (GS), a Morgan Stanley, a Merrill Lynch, a Lehman Brothers és a Bear Stearns. Hárman közülük már összeomlottak vagy felvásárolták őket, most a két utolsó küzd a megmaradásért, de ehhez fel kell adniuk eddigi működési formájukat.

A 1929-es nagy válság után kidolgozott bankmodell megbukott - ezt mondták ki gyakorlatilag a részvényesek arról a működési formáról, amelynek utolsó két nagy független képviselője, a Goldman Sachs és a Morgan Stanley is a fennmaradásáért küzd. A Morgan Stanley a jelzálogválságon 15,7 milliárd dollárt vesztett, míg a Goldman mindössze 4,9 milliárdot. Ugyanakkor mindkét cég nyereséges maradt, ellentétben a múlt héten csődbe ment Lehmannal és a veszteséges Merrill Lynchcsel.

Bár a Goldman messze elkerülte a jelzálogpiaci kétes befektetéseket, a pénzintézet részvényei szinte folyamatosan zuhantak az elmúlt évben, és a korábbi 250 dollár helyett a múlt héten már előfordult, hogy száz dollár alatt kereskedtek a társaság papírjaival a tőzsdén.

Egyre drágább volt a finanszírozás

A Goldman nehézségeit fokozta, hogy egyre nehezebben és drágábban jutott finanszírozási forrásokhoz - írja a Bloomberg. Márpedig az óriási brókerházként működő befektetési bankok - ellentétben a kereskedelmi bankoktól, amelyek betétgyűjtéssel szerzik meg a számukra szükséges forrásokat - kölcsönzik a működésükhöz nélkülözhetetlen pénzeket.

Ám ha a kölcsönzők nem adnak pénzt, mert nem bíznak bennük, akkor gyorsan összeomolhatnak, ahogyan ezt például a Lehman tette. A Wall Street egyik óriásának életmentő köldökzsinórját az elmúlt héten éppen egy nagy amerikai kereskedelmi bank, a Bank of America és a brit Barclays vágta el, nem voltak hajlandók ugyanis tovább hitelezni a 613 milliárd dolláros adósságot felhalmozó céget, amely egy hete jelentett - történelmi jelentőségű - csődöt.

Rossz a modell

Ezek után a GS is belátta: rossz az a működési modell, amely a befektetési banki tevékenységet szinte kizárólag az értékpapír-kereskedelemmel kapcsolja össze. Ezért a cég kérte az amerikai hatóságoktól, engedélyezzék bankholdinggá alakulását, ami lehetővé tenné a kereskedelmi banki tevékenységet is a számára.

Ugyanezt kérte a másik önállóan megmaradt befektetési bank, a Morgan Stanley is. A két pénzintézet végül ötnapos várakozást követően kapta meg az áldást a Fedtől. A két bank az átalakulás után kikerül a SEC, az amerikai tőzsdefelügyelet fennhatósága alól, és a jegybank szerepét betöltő Fed gyakorolja fölöttük a jövőben az ellenőrzési jogköröket.

Betétet gyűjthetnek

A Federal Reserve igazgatótanácsa vasárnap ült össze, és egyhangúlag támogatta a kérelmeket. Az átalakulást a Fed New York-i tagbankja által nyújtott hitelből finanszírozzák az érintettek.

A jóváhagyásnak köszönhetően a bankok betétet gyűjthetnek, ezáltal jóval stabilabb pénzügyi helyzetet alakíthatnak ki. A kereskedelmi banki működésre ugyanakkor sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak, így várhatóan a profit is alacsonyabb lesz. A Goldman és a Morgan várhatóan akvizíciókkal kezdi meg a tevékenységét a kereskedelmi banki tevékenységet.

Paulson és a Goldman

Az, hogy a Goldman megkapta az átalakulási engedélyt, nem meglepő, hiszen a cég egyik korábbi vezetője az amerikai pénzügyminiszter, Henry Paulson.

A tárca vezetője egyébként éppen most áll elő azzal a tervvel, amit a múlt hét végén dolgoztak ki a pénzügyi szektor megmentésére. Ez egy 700 milliárdos segélycsomag lenne, amiből felvásárolnák a bankok kétes kihelyezéseit, rossz hiteleit.

A nyolcvanas évek óta a legnagyobb váltás

A Wall Streeten az utolsó nagy átalakulás a nyolcvanas években történt, ekkor váltak tőzsdei céggé olyan befektetési bankok, mint a Bear Stearns és a Morgan Stanley.

A Bear Stearns volt az első a mostani jelzálogválságban, amely összeomlott a nagy befektetési bankok közül. A formális csődtől csak az mentette meg, hogy egy nagy kereskedelmi bank, a JP Morgan bankholding felvásárolta - 29 milliárd dolláros kormányzati segélyhitellel.

A nagy válság termékei a befektetési bankok

A Merrill Lynch a múlt héten hullott a Bank of America karjaiba, amely 44 milliárd dollárért szerezte meg a bajba jutott befektetési bankot. A Lehman Brotherst viszont senki sem mentette meg - ezt már említettük.

A befektetési és a kereskedelmi bankokat az 1929-es nagy depresszió után választották szét, az 1933-ban elfogadott Glass-Steagall törvény nyomán hozták létre például a Morgan Stanley-t. Az amerikai kongresszus akkor azért döntött így, mert meg akarták akadályozni, hogy a pénzpiaci válság a hatalmas bankkonglomerátumokat egyszerre és hirtelen rántsa a mélybe.

A nagy holdingok is komoly veszteségeket szenvedtek el

Ezért a befektetési bankokat a brókercégeikkel együtt a tőzsde felé orientálták, a hagyományos kereskedelmi bankok pedig betétgyűjtésbe kezdtek. Persze időközben a hagyományos bankok is terjeszkedtek, létrejöttek az úgynevezett bankbiztosítók, és azért a kereskedelmi bankoknak is voltak brókercégeik.

A mostani válság megmutatta, hogy bár a nagy holdingok, így a Citigroup, a Bank of America és a JP Morgan is elszenvedtek veszteségeket a jelzálogválság miatt, de ez nem rendítette meg a társaságok egészét.

Hatalmas tőkeinjekciók

Más kérdés, hogy a Citigroup hatalmas tőkeinjekciókat kapott különböző szuverén alapoktól, vagyis olyan távol-keleti és arab országok állami befektetési alapjaitól, amelyek nem akartak döntő befolyást szerezni a cégben, de friss tőkével látták el a társaságot. A Citigroup tulajdonosa lett például az elmúlt 12 hónapban a szingapúri GIC 6,8 milliárd dollárral, és az Abu Dhabi Investment Authority is belepumpált 7,5 milliárdot a legnagyobb amerikai bankba.

Most tehát a Goldmans Sachs és a Morgan Stanley olyan bankholdingok riválisa lesz, mint a Citigroup, a JP Morgan Chase és a Bank of America. Kérdés persze, hogy a frissen átalakuló egykori befektetési bankok mennyire tudják felvenni a versenyt a hatalmas pénzügyi monstrumokkal.