Nulla közeli reálhozam a nyugdíjkasszáknál

A magánnyugdíjpénztárak az elmúlt tíz évben - a tavalyi rossz hozam ellenére - megőrizték az egyéni számlákon jóváírt befizetéseket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint.

A tavalyi mintegy 420 milliárd forintos befektetési veszteség azonban lenullázta a magánkasszák előző években elért befektetési nyereségét, tízéves reálhozamuk így -0,73 százalék. Az önkéntes nyugdíjkasszák reálhozama 1999-2008. között +0,43 százalék volt.

Erdős Mihály, a PSZÁF főigazgató-helyettese kedden Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a magánnyugdíjpénztárak vagyonnal súlyozott éves nettó pénztári átlaghozama 1999-2008. között +5,7 százalék volt, tavaly pedig -20 százalék.

A választható portfoliót nem működtető pénztárak tízéves teljesítménye +6 (tavalyi eredményük -15,7) százalék, míg a választható portfoliós rendszert bevezetett intézmények hosszú távú mutatója +5,5 (a tavalyi -22,9) százalék.

A főigazgató-helyettes úgy vélekedett, hogy a nyugdíjhoz közel állók jobban jártak a választható portfoliót bevezető pénztáraknál, mert életkoruknak megfelelőbb portfoliót kaptak. Az önkéntes nyugdíjpénztárak a tízéves időszakban évi +6,9 százalék nettó hozamot értek el, tavalyi átlaghozamuk -10,7 százalék volt.

A pénztári befektetések hozamát nagyrészt a hazai és nemzetközi tőkepiaci folyamatok határozták meg a főigazgató-helyettes szerint. Elmondta: az elmúlt évben mind a magyar, mind a közép-európai részvények árfolyama átlagosan több mint felével zuhant, amit a magyar állampapírok hozama nem tudott ellensúlyozni.

A helyzetet rontotta, hogy nemcsak a részvények, hanem a - pénztári befektetések közel 60 százalékát képviselő, biztonságosnak tekintett - állampapírok árfolyama is romlott - tette hozzá. A lejáratig tartó időszakban ugyanis az állampapírok árfolyama is ki van téve a piaci hatásoknak, vagyis árfolyamuk emelkedhet vagy csökkenhet. Ha azonban a pénztárak a lejárati ideig megtartják ezeket, biztosítják azt a hozamot, amivel a megvásárlásukkor kalkuláltak.

Erdős Mihály jónak tartja a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, Nagy Csaba által a közelmúltban ismertetett elképzelést, amely szerint a nyugdíjhoz nagyon közel állók számára olyan portfoliót kellene bevezetni, amely még a klasszikusnál is alacsonyabb rizikójú, még az állampapírok kockázatát sem éri el.

A főigazgató-helyettes a tavalyi veszteségek kapcsán hangsúlyozta: virtuális értékekről van szó, s amíg nem veszik ki a pénztártagok a megtakarítást, addig nem realizálják a veszteséget.

A nyugdíjpénztári megtakarítások hosszú távú befektetések, e szerint kell értékelni őket, a döntéseket pedig alapos megfontolás után kell meghozni, az élethelyzetnek megfelelően - mondta a főigazgató-helyettes.

Felhívta a figyelmet arra: a nyugdíjkorhatár elérésekor nem kötelező felvenni a megtakarítást sem a magán-, sem az önkéntes pénztárból, így akinek az élethelyzete megengedi, kivárhatja, amíg az árfolyamok növekedése megindul.

A főigazgató-helyettes rámutatott: a nyugdíjpénztári hozamok a globális pénzügyi válság miatt külföldön is negatívak voltak, például Írországban -34,8, Belgiumban -25,2, az USA-ban -22,1, Ausztriában -13,1, Lengyelországban -14,2, Szlovákiában -6,7 százalékot könyveltek el tavaly. Az OECD adatai szerint a szélesebb értelemben vett nyugdíjcélú megtakarítások értéke 5 ezer milliárd dollárral csökkent tavaly október végéig, 2008 egészében pedig a veszteség elérheti az 5.500 milliárd dollárt is.