Az orosz államé lehet a Mol olajmezője

Előfordulhat, hogy visszaadják az orosz államnak a félig a magyar Mol tulajdonában lévő vegyes vállalat által kiaknázott nyugat-szibériai Zapadno-Malobalikszkoje (Zapadno-Malobalik, ZMB) kőolajmezőt - értesült a Kommerszant.

Hernádi Zsolt, a Mol vezére

Az orosz napilap csütörtöki számában közölt írás szerint az ásványkincsekkel foglalkozó Rosznyedr orosz állami ügynökség illetékesei csütörtökön tekintik át a 2016-ig érvényes kitermelési engedély sürgős visszavonását.

Az indok az lehet, hogy a ZMB nem hasznosítja a kőolajjal együtt feltörő földgáz 95 százalékát, jóllehet a kitermelési engedély ezt előírja. A gázt a Rosznyefty (Rosneft) állami vállalat vezetékrendszerébe lehetne továbbítani, a Rosznyefty azonban nem akarja átvenni a nyersanyagot - írta a lap.

A Mol 2002-ben, eredetileg az orosz Jukosz olajcéggel alapította a nyugat-szibériai Hanti-Manysi Autonóm Területen lévő Zapadno-Malobalikszkoje kft.-t az olajmező kiaknázására, fele-fele tulajdoni aránnyal. A mező tartalékát akkor mintegy 20 millió tonnára becsülték.

2005-ben az orosz-magyar vegyes vállalatot is elérte a Jukosz elleni állami hadjárat, és a Jukosz feldarabolása során a kft. 50 százaléka a Rusznyefty (Russneft) céghez került. Két évvel később az orosz ügyészség figyelme a Rusznyefty felé fordult, amelynek elnöke és fő részvényese egy idő múltán külföldre távozott, és Oleg Gyeripaszka üzletember vette meg az egész Rusznyeftyet.

A Kommerszant által idézett szakértők úgy vélik, a ZMB problémáinak hátterében a vegyes vállalatban lévő Rusznyefty-részesedés iránti érdeklődés húzódhat meg. A Rosznyefty 2004-ben megvette a Jukosz fő termelőegységét, s vitatja, hogy a Jukosz a következő évben jogszerűen adhatta volna el a ZMB-ben lévő részesedését a Rusnyeftynek. A Rosznyefty ezért bírósági úton szeretne a Rusznyefty ZMB-hányadának birtokába jutni.