Magyarország 6,75 százalékot fizet az új kötvényre

A várakozásoknak megfelelő felára lett az új magyar eurókötvénynek, az induló kamat 6,75 százalék. Elemzők szerint egyértelmű siker a kibocsátás, amellyel Magyarország elindult a piaci finanszírozás felé, és elképzelhető, hogy jövőre már nem kell a nemzetközi pénzügyi szervezetek - például a Nemzetközi Valutaalap - segítségét kérni az ország finanszírozhatósága érdekében.

Az új, ötéves, egymilliárd eurós magyar eurókötvény kamata évi 6,75 százalék, induló hozamfelára 3,95 százalékpont - közölték a szervezők pénteken.

A bejelentés nem meglepő, piaci források már tegnap jelezték, hogy a kötvény felára az összehasonlító eurókamatcsere-hozam (mid-swap) felett 395 bázispont lehet. Másfelől nézve a kamat 4,25 százalékponttal múlja felül az azonos futamidejű, 2014 júliusban lejáró, 4,25 százalékos német kötvény kamatát. 

Oszkó: Magyarország újra hiteles

A pénzügyi válság kirobbanása óta első magyar devizakötvény kibocsátását eredetileg szeptermberre tervezte a Pénzügyminisztérium és az Államadósság Kezelő Központ, ám később a döntéshozók jelezték, a tranzakcióra még a nyáron sor kerülhet. A kibocsátással fokozatosan vissza lehet térni a piaci finanszírozáshoz - mondta korábban az ügylettel kapcsolatban Oszkó Péter pénzügyminiszter. (A válság miatt ugyanis tavaly ősszel a befektetők elfordultak a magyar piactól, a kialakult bizalomhiány miatt az ország finanszírozásának fenntartása érdekében a kormány a nemzetközi pénzügyi szervezetektől (Nemzetközi Vaulatalap, Európai Unió, Világbank) kért hitelt.

A kötvénykibocsátás sikere azt jelzi, hogy Magyarország visszanyerte hitelességét, visszaszerezte a külföldi nagybefektetők korábban elvesztett bizalmát - mondta péntekeb Oszkó Péter.

"A kötvénykibocsátás bizonyítja, hogy a befektetők most már úgy tekintenek Magyarországra, mint jó adósra , amelynek jó a gazdálkodása, s a befektetők biztosra vehetik, hogy a felvett kölcsönöket képes lesz visszafizetni" - fogalmazott a pénzügyminiszter.

"A szervezőknek 500 millió eurós kibocsátásra adott megbízást az ÁKK, de hozzá kell tenni, hogy már a megbízásnál is tudatosítottuk, hogy az államháztartás idei finanszírozásánál ezt az összeget nem terveztük be" - jelezte Oszkó Péter. A pénzügyminiszter hozzátette: a bizalom- és piacépítés szándékával ment ki a kötvénypiacra a magyar állam.

"Határozott üzenete van annak, hogy az eredetileg 500 millió eurósra tervezett kibocsátást csaknem hatszorosan jegyezték túl a befektetők, ennek a befektetői igénynek eleget téve növeltük meg a kibocsátást 1 milliárd euróra, de ennél nagyobb összegre nem volt szüksége Magyarországnak" - felelte a pénzügyminiszter arra a kérdésre, hogy miért nem használta ki az ÁKK a lejegyzett teljes, 2,9 milliárd eurónyi igényt.

A további, esetleges őszi kibocsátásra vonatkozó kérdésre Oszkó Péter azt felelte, hogy erről még nem született döntés.

Tegnap volt a tranzakció

A héten a szaktárca azonban közölte, hogy az ÁKK Zrt., a Citigroup és az ING Bank NV pénzintézeteknek adott mandátumot egy euróban denominált benchmark kötvény kibocsátásának megszervezésére a Magyar Köztársaság részére. Az ÁKK Zrt. a befolyó összeget általános finanszírozási célokra használja fel.

Csütörtökön meg is történt a tranzakció, amelyen -1,75-szeres mértékben - túljegyezték a magyar eurókötvényt. Szintén csütörtökön az ÁKK forintkötvényeket is piacra dobott, amelyek el is keltek. A szervezők "fantasztikus" túljegyzésről számoltak be: 2,9 milliárd euróra volt kereslet a piacon. Ez nem is csoda, mivel Magyarország jelentős felárat fizet a kötvényre.

Az ügylet jelezheti a piac számára, hogy Magyarország talpra tud állni, a piac el fogja hinni, hogy a nemzetközi szervezetek - köztük a Nemzetközi Valutaalap - segítsége nélkül finanszírozni tudja magát" - mondta a tranzakciót megelőzően [origo]-nak Suppan Gergely. A Takarékbank vezető közgazdásza hozzátette: drága mulatság lesz a kibocsátás, azaz magas kamatfelárat kell majd fizetni a külföldi befektetőknek, ám ezt lehet egyfajta belépőnek tekinteni egy kedvezőbb piaci térre. Magyarország a mai nappal formálisan is visszanyerte hitelképességét - mondta Bajnai Gordon kormányfő, miután az Országházban találkozott a bankok képviselőivel utalva a sikeres eurókötvény-kibocsátásra.

Saját lábra állhat Magyarország

A Napi Gazdaság magyar és londoni elemzők véleményét idéző összeállítása szerint az aukciók eredménye egyértelmű siker. Az ÁKK jó úton halad afelé, hogy saját lábára álljon a finanszírozás tekintetében. A most eladott mennyiség azért még messze van a lejáró kötvények nagyságrendjétől, azt azonban nem is lehetett elvárni a jelenlegi helyzetben, hogy egyik pillanatról a másikra visszaálljon a régi rend - mondta Jobbágy Sándor. Az elmúlt napok után megnőtt az esélye annak, hogy a 2010 első negyedévében lejáró nemzetközi hitelkeret megújítására ne legyen szükség. Az idén azonban még biztosan a nemzetközi szervezetek hiteleire lesz rászorulva Magyarország.

A CIB elemzője szerint az sem okoz majd gondot, ha a monetáris tanács 50 bázispontos kamatcsökkentést hajt végre, hiszen a piac azt várja, hogy továbbra is az eddig megszokott óvatos kamatpolitikát folytassák, amibe belefér a piac által várt mérséklés. A CIB elemzője szerint mivel a piac várja ezt a lépést, a forintot is erősítheti a döntés, és a kötvények esetében is erősítheti a vételi érdeklődést.

ING: "szupersiker"

A kibocsátást szervező egyik bank, az ING magas besorolású szindikált hitelügyletekért felelős igazgatója, Patrick Wuytens pénteken hivatalosan elmondta: az egymilliárd eurós ajánlatot a könyv lezárásáig háromszorosan jegyezték túl, vagyis hárommilliárd eurónyi vételi igény jelentkezett. "Ez szupersikeres kibocsátás volt, nagyon jó időzítéssel" - mondta Wuytens.

Ralph Sueppel, a BlueCrest Capital Management londoni befektetési társaság feltörekvő piacokért felelős főközgazdásza azt mondta: a kibocsátás sikeréhez az általános kockázatvállalási készség erősödése mellet hozzájárult, hogy Magyarország egyike azon néhány országnak, amelyek a válság közepette is költségvetésük rendbetételén dolgoznak.