Nem ment a Mol az oroszországi értekezletére

A magyar Mol nem vett részt a nyugat-szibériai Zapadno-Malobalikszkoje olajmezőt működtető, felerészt magyar, felerészt orosz tulajdonú vállalat (ZMB) igazgatótanácsának hétfőre hirdetett ülésén, ezért az értekezlet elmaradt, az igazgatótanácsot hamarosan újra összehívják. A Mol szerint nem hívtak össze igazgatósági ülést.

A magyar olajvállalat sajtóosztályán elmondták, hogy nem volt igazgatósági ülés, annak összehívása az igazgatóság elnökének a feladata. A tulajdonosok és az igazgatósági tagok csak kezdeményezhetik az igazgatósági ülés összehívását, és most ez történt.

A Kommerszant című gazdasági lap az orosz társtulajdonostól szerzett értesüléseket. A találkozón egy 800 millió rubel értékű (25 millió dollár) gázturbinás erőmű építésének lehetőségét kellett volna megvizsgálni, hogy ne vonják vissza a ZMB olajkitermelési engedélyét.

A közös vállalat a magyar Molé és az orosz Russznyeftyé, mindkét cég 3-3 fővel képviselteti magát az igazgatótanácsban.

Az előzményekhez tartozik, hogy az ásványkincsekkel foglalkozó Rosznyedr orosz állami ügynökség e hónap elején fél évet adott a vegyesvállalatnak arra, hogy oldja meg a kőolajjal együtt feltörő földgáz hasznosítását. A 2016-ig szóló olajkitermelési engedély előírja, hogy hasznosítani kell a kísérőgáz 95 százalékát.

A Russznyety azt javasolja, hogy a feltörő gáz hasznosítása érdekében a határidő lejártáig, az év végéig építsenek egy gázturbinás erőművet, mert - szerinte - ez az egyetlen beruházás, amellyel eleget lehetne tenni a Rosznyedr határidős követelésének, és akkor hatályban maradna a kitermelési engedély. A Russznyety számítása szerint az erőmű megépítése 800 millió rubelbe (25,25 millió dollár) kerülne.

Az erőmű feldolgozná a kísérőgáz száz százalékát. Tavaly a ZMB 68 millió köbméter kísérőgázt termelt, az idei terv 55 millió köbméter. A javasolt erőmű kapacitása 16 megawatt, a termelt áramot a társaság saját szükségleteire fordítanák.

Az orosz lap szerint a Mol és a Russznyety eddigi együttműködése nem volt mindig zökkenőmentes. Pereskedtek is egymással, miközben "bonyolódtak a Mol kapcsolatai Oroszországgal" is, írta a lap, utalva a Szurgutnyeftyegaz Mol-beli tulajdonszerzésére. Idézte Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, aki július elején közölte, hogy semmilyen körülmények között sem kezd együttműködésbe a Mol-részesedést szerzett orosz Szurgutnyeftyegazzal, még ha ezért fel is kell áldoznia az ellenőrzést a Zapadno-Malobalikszkoje olajlelőhely felett.

A Kommerszant által megszólaltatott orosz szakértők szerint azonban a Mol nem fog lemondani a kitermelési engedélyről, és a vállalatnak nincs más kiútja, finanszíroznia kell az erőmű felépítését. Felhívják a figyelmet arra, hogy az olajlelőhely értéke 500-600 millió dollár, és a beruházáshoz szükséges 25 millió dollár ehhez képest meglehetősen jelentéktelen összeg. Szerintük, ha a Mol mégis úgy döntene, hogy megválik részesedésétől, akkor logikusabb lenne, ha azt eladná, semmint hagyná elveszni.

Mindazonáltal lehet, hogy Szurgutnyeftyegaz-játszma csak része az egyenletnek. A nem hasznosított földgázt ugyanis eddig is lehetett volna egy másik olajcég, az Oroszországban legnagyobb Rosznyefty állami olajvállalat vezetékrendszerébe továbbítani, csakhogy a Rosznyefty "nem akarja" átvenni a nyersanyagot, írta a Kommerszant korábban.

A Rosznyefty 2004-ben megvette a Jukosz fő termelőegységeit, és vitatja, hogy a Jukosz a következő évben jogszerűen adhatta volna el a ZMB-ben lévő részesedését a Russznyetynek. A Rosznyefty ezért bírósági úton szeretne a Russznyety ZMB-hányadának birtokába jutni.