Kötelező felelősségbiztosítás alapján rendezett károk

A károkozó ismert

Kár esetén minden esetben ki kell tölteni egy baleseti bejelentőt. Amennyiben ilyen nyomtatvány nincsen kéznél, úgy akár egy sajtcédulára is feljegyezhetőek a résztvevő felek adatai, illetve a baleset körülményei, az is hivatalos bejelentésnek fog számítani a biztosítóval való ügyintézés során. Hivatalos bejelentésnek számít természetesen a rendőrségi adatfelvétel is. Kötelező biztosítással rendelkező károkozónak 8 naptári napon belül bejelentési kötelezettsége van, míg a károsultnak ugyanerre 30 napos határidőt határoznak meg.

Előfordulhat, hogy a károkozó nem gépjármű, ebben az esetben azt kell megvizsgálni, hogy a kár okozója rendelkezik-e felelősségbiztosítással. Ha nincs az okozónak biztosítása, akkor a károsult saját biztosítójától kérhet kárfelvételt, majd a polgári peres úton érvényesítheti kárigényét.

Gyakran nem sikerül a helyszínen tisztázni, ki a felelős a felmerült kárért, ilyenkor érdemes rendőrt hívni. Ebben az esetben saját biztosítónktól kérhetünk kárfelvételt, kifizetés azonban csak csak a felelősség megállapítása után történhet.

A károsult kötelezővel rendelkezik, a károkozó ismeretlen

Amennyiben a kár okozója ismeretlen marad (például cserbenhagyás, gazdátlan kutya gázolása), a kárigény nem rendezhető (kivételt képez a személyi sérüléssel járó kárigény) a kötelező biztosítás keretein belül.

Cascóval rendelkező autósok számára

Az ügymenet, hasonlóan a fentebb már ismertetett úthoz, a bejelentőlap kitöltésével kezdődik. Amennyiben a károkozó ismert, úgy az ő adatai is szerepelnek a bejelentőlapon. A károsult a károkozó biztosítójánál érvényesítheti kárigényét, saját hibás kár esetén a károkozó saját biztosítójához fordulhat.

A cascóval rendelkező biztosítottnak - az okozott kártól függően - a befizetett díjból egyre csökkenő mértékben térít vissza a biztosító.

Milyen esetekben nem fizet a casco: értékcsökkenés (lásd lent), az autó hiánya miatt elmaradt haszon, bérkocsiköltség, a biztosító kifizetéseit terhelő általános forgalmi adó (amennyiben a károsult áfa-visszatérítésre jogosult), egyedi alkatrész beszerzése során felmerülő járulékos költségek (pl.: alkatrész szállítási díja külföldről), terrortámadás éri az gépjárművet (a terrortámadás környezetében megsérült járművek egyedi elbírálás alá esnek).

Milyen értéken térít a biztosító?

Értékemelkedés (avulás): használt autón esett kár után a biztosító nem fizeti ki a sérült alkatrész teljes árát, annak a használat során bekövetkezett amortizációját a biztosítottnak kell állnia. Például: ha egy 100 ezer kilométerenként cserére szoruló alkatrész a nyolcvanezredik kilométeren sérül meg, abban az esetben a 80 százalékon megállapított avulást a biztosított fizeti, a biztosító pedig a maradék 20 százalékot.

A sérült, majd helyreállított autó forgalmi értékében bekövetkezett értékcsökkenést csak kötelező biztosítás esetén fizeti a biztosító.

[origo]