Kárigény érvényesítése gépjármű-felelősségbiztosítás alapján

Baleset helyszínén teljesítendő feladatok Kihez forduljon a károsult? A károkozó kötelezettségei Milyen károkra nem vonatkozik a kötelező felelősségbiztosítás? Károkozás felelősségbiztosítás nélkül Ismeretlen üzembentartó által okozott kár Károkozó megtérítési kötelezettsége

Baleset helyszínén teljesítendő feladatok

A baleset részesei (károkozó, károsult) a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy és gépjármű azonosításához és a felelősségbiztosítási fedezet megállapításához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Ezt a köznapi nyelvben úgy szokás említeni, hogy a károkozó köteles a károsultnak "betétlapot" adni. Valójában arról van szó, hogy a felek kötelesek az ún. baleseti bejelentő lapot kitölteni. Ilyen nyomtatványt valamennyi biztosítótársaságnál be lehet szerezni. A gépjárművezetőnek célszerű a baleseti bejelentő egy példányát a forgalmi engedéllyel, valamint a vezetői engedélyével együtt szükség esetére magánál tartani.

Kihez forduljon a károsult?

A gépjármű-felelősségbiztosítás esetén - a felelősségbiztosítás általános szabályaitól eltérően - a károsult a kártérítési igényét közvetlenül a károkozó jármű üzembentartójának biztosítójával szemben is érvényesítheti. A káresemény bekövetkezését harminc napon belül kell a biztosítónak bejelenteni. A határidő elmulasztása esetén - kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt - a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a biztosítóval szemben nem alkalmazhatók.

A biztosító a kárt akkor is megtéríti, ha a biztosított olyan szerződésszegést követett el, amelynek következményeként jogszabály a biztosítót a kötelezettségek alól mentesítené. Más kérdés, hogy ebben az esetben megtérítési igénnyel élhet a károkozó jármű üzembentartójával szemben.

A károkozó kötelezettségei

A károkozó biztosított köteles a káreseményt 8 napon belül a saját biztosítójánál írásban bejelenteni és a kárbejelentéshez szükséges közléseket megtenni. A biztosítottnak 8 napon belül be kell jelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nem peres eljárás indult. A biztosító ebben az eljárásban jogosult a biztosított képviseletét ellátni.

Milyen károkra nem vonatkozik a kötelező felelősségbiztosítás?

A kötelező felelősségbiztosítás rendszerében a helytállási kötelezettség szerződés alapján elsősorban a biztosítót, szerződés hiányában a Kártalanítási Számla kezelőjét (MABISZ), külföldi által okozott kár esetén pedig a Nemzeti Irodát terheli.

Egyik kötelezett sem téríti meg azt a kárt, amely

• a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak,
• a károkozó gépjárműben keletkezett,
• a károkozó gépjármű biztosítottainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett,
• sugárzó anyagok és termékek hatására vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett,
• a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett,
• a gépjármű munkagépként való használata során keletkezett,
• álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett,
• üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett,
• gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be,
• környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett,
• a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban okozott folyamatos állagrongálásból, illetőleg állagromlásból adódott.

Károkozás felelősségbiztosítás nélkül

Ha a károkozó gépjármű üzembentartója érvényes kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkezik, a károsult a kárának megtérítését választása szerint a károkozótól vagy az ún. Kártalanítási Számla kezelőjétől is követelheti. A Kártalanítási Számla kezelője (MABISZ) ugyanis a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a károkozó üzembentartóval a biztosítási szerződés egyáltalán nem jött létre vagy létrejött, de utóbb jogellenesen megszűnt. Ha a szerződés a díjfizetés elmulasztása miatt szűnt meg, a biztosítót a megszűnést követő 60 napig még helytállási kötelezettség terheli, ezt követően azonban a károsultnak a Kártalanítási Számla kezelőjéhez (MABISZ) kell fordulnia.

A Kártalanítási Számla a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók által finanszírozott pénzalap, amelynek az a célja, hogy a szerződéskötési kötelezettség ellenére kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező üzembentartók, valamint az ismeretlen üzembentartók által okozott károkat megtérítse. A Kártalanítási Számlát a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kezeli. A MABISZ az őt terhelő kártérítési igények rendezésére bármelyik biztosítót megbízhatja. A gyakorlat az, hogy szinte valamennyi biztosító foglalkozik az ilyen típusú károk rendezésével.

Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó (károkozó) is köteles a káreseményt 8 napon belül a MABISZ-nak vagy a nevében eljáró biztosítónak bejelenteni.

A Kártalanítási Számla kezelője (MABISZ) kizárólag olyan mértékben köteles helytállni, amilyen mértékben a károsult a kárának megtérítését a társadalombiztosítás vagy vagyon- és felelősségbiztosítás alapján (a gépjármű casco biztosítás kivételével) nem követelheti.

A MABISZ a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége megtérítését követelheti a biztosítással nem rendelkező üzembentartótól.

Milyen károkra nem vonatkozik a kötelező felelősségbiztosítás?

Ismeretlen üzembentartó által okozott kár

Az ismeretlen üzembentartók által okozott károkat megtérítése szintén a Kártalanítási Számla kezelőjének (MABISZ) a kötelezettsége. A károsult a káreseményt harminc napon belül köteles a MABISZ-nak, illetve a MABISZ által megbízott biztosítónak bejelenteni. Ha a károsult a bejelentési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Kártalanítási Számla kezelőjének fizetési kötelezettsége nem áll fenn.

A MABISZ helytállási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen üzembentartó által a gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra.

Külföldi károsult részére csak akkor fizethető ismeretlen károkozása következtében kártérítés, ha a baleset időpontjában hasonló esetben a károsult országában is járna a magyar állampolgár részére kártalanítás.

Milyen károkra nem vonatkozik a kötelező felelősségbiztosítás?

Károkozó megtérítési kötelezettsége

A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője (MABISZ), valamint a külföldi károkozása esetén eljáró Nemzeti Iroda az általa kifizetett kártérítés összegének a megtérítését követelheti:

• a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzembentartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette,
• a biztosítottól (több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen), ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták,
• legfeljebb 500 000 Ft erejéig a biztosítottól (több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen), ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkoholszint)
• legfeljebb 200 000 Ft erejéig a biztosítottól (több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen), ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték,
• legfeljebb 200 000 Ft erejéig az üzembentartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta
• legfeljebb 500 000 Ft erejéig a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták,
• a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor vagy egyébként őt terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta (a megtérítési kötelezettség csak 50 000 Ft erejég áll fenn, ha a biztosított a kötelezettségét nem szándékosan mulasztotta el),
• az üzembentartótól, ha a káresemény a biztosítás megszűnését követő 60 napos időszak alatt (a biztosító helytállási kötelezettségének az időtartama alatt) következik be. 60 napon túl már a MABISZ köteles az okozott kárt megtéríteni. A MABISZ pedig a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége megtérítését követelheti a biztosítással nem rendelkező üzembentartótól.