Szakértő válaszol

Biztosítási szakértőnk az olvasói levelekből válogatva válaszolnak közlekedési balesetekkel, jogi ügyekkel kapcsolatos kérdésekre, és megtudhatjuk, mi a teendő, ha céges autóval ütközünk, vagy, ha autónk egy az úttesten lévő kátyú miatt sérült meg. 

Fizet-e a biztosító a bírósági tárgyalás vége előtt?

Olvasói kérdés: Tavaly szeptemberben totálkárosra törték az autónkat. A másik fél volt a hibás, ezt a rendőrségi határozat is megerősíti. Ez ellen azonban a másik fél fellebbezett - de nem a vétkesség kérdésében, hanem a kiszabott büntetés ellen - ezt azonban a rendőrség elutasította és átadta az ügyet egy bírónak, valamint tárgyalást is tartanak az ügyben. A biztosítója azonban nem fizet addig, amíg nincs jogerős ítélet.

Két kérdésem van az egyik az, hogy mivel a vétkesség kérdése már nem kérdés, valóban nem köteles fizetni a biztosító addig amíg a bírósági tárgyalás le nem zárul.

Másik kérdésem pedig az, hogy mivel az autót munkavégzésre használtuk, és természetesen azóta nincs autónk, dolgozni pedig kell, kölcsön kellett kérnünk egy autót. A biztosítónak kötelessége-e fizetni a baleset napjától a kár kifizetéséig eső időre a kölcsönkapott autó után meghatározott összeget, és ha igen, akkor hogyan számolják ki a kifizetendő összeget, egyes források szerint ez kötelező volna?

Válasz: Konkrét kárügyben, a részletek ismerete nélkül nem áll módomban állást foglalni. Általánosságban elmondható, hogy amennyiben a károkozó vétkessége minden kétségét kizáróan megállapítást nyert, a kártérítési jogalap tisztázott, akkor a biztosítónak rendezni kell a kárt. Igazolható és indokolt esetben a biztosítónak térítenie kell a bérgépjármű költségét. Az igénybe vett bérgépjármű költségét - az igénybevételt megelőzően - feltétlenül egyeztesse a biztosítóval.

Céges autó kötelező és zöld-kártya nélkül

Olvasói kérdés: Céges autóval közlekedtem és hátulról álló helyzetben piros lámpánál nekem jött egy másik autós, mert sávot akart váltani és nem mérte fel a helyzetét. Miután a károkozás megtörtént, nagyon készséges volt. Kitöltöttük a kárbejelentő lapot, írásban elismerte felelősségét, viszont zöldkártyával és felelősség-biztosítással nem rendelkezett és az autót sem íratta saját nevére. Kérésére pár napot vártam, hogy rendezze a dolgait, de nem jelentkezett.

Válasz: A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló kormányrendelet (171/2000. X.13.) alapján, a baleset részesei a helyszínen kötelesek egymásnak átadni a személy- és gépjármű azonosításhoz, valamint a felelősségbiztosítási fedezet megállapításához szükséges adataikat. A károsult megkeresésére a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala felvilágosítást ad a károkozó gépjármű adatairól, de ilyen információ a MABISZ-tól is kérhető (Gépjármű Kárrendezési Iroda, 1056 Bp. Molnár u. 19. telefon: [phone], fax: [phone]).

A keletkezett kár a Kártalanítási Számlából (garanciaalap) fog megtérülni. Kártalanítási Számla (garanciaalap): a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók által létrehozott pénzalap, amelynek célja a szerződéskötési kötelezettség ellenére kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező üzembentartók, valamint - a vonatkozó kormányrendeletben (171/2000. X.13.) szereplő korlátozásokkal - az ismeretlen üzembentartók által okozott károk megtérítése. A Kártalanítási Számlát a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ Gépjármű Kárrendezési Iroda, 1056 Bp. Molnár u. 19. telefon: [phone], fax: [phone]) kezeli.

Károsodás aszfalthiba miatt

Olvasói kérdés: Egy héttel ezelőtt karamboloztam gépkocsimmal, mégpedig úgy, hogy egy kátyúba hajtottam, ami megdobta a kocsim, és belecsúsztam az előttem lévő autóba. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben egyértelmű-e, hogy én vagyok a vétkes, vagy sem? Második kérdésem, hogy ebben az esetben fizet-e a biztosító cascora, az aszfalt-hiba miatt ugyanis a futóművem is károsodott?

Válasz: A KRESZ 3§ (1) bek. c) pontja szerint úgy kell közlekedni, hogy az a személy és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Ezt az általános előírást konkretizálja a 25§ (1) bek., amikor kimondja, hogy járművel a forgalmi, időjárási és látási, továbbá útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni. A 27§ (1) bek. pedig úgy fogalmaz, hogy olyan követési távolságot kell tartani, amely elegendő ahhoz, hogy az elől haladó jármű mögött - annak hirtelen fékezése esetén is - meg lehessen állni. Ezek általános jogalkotói parancsok, amelyek gyakorlati értelmet akkor nyernek, amikor valami történik. Mint esetünkben is: a kérdező mindkét szabályt megszegte, mert nem az útviszonyoknak megfelelő sebességet választott (hiszen ebben az esetben ki tudta volna kerülni a kátyút), másrészt nem tartott megfelelő követési távolságot (hiszen ebben az esetben nem csúszott volna bele az előtte álló járműbe).

A gépjármű veszélyes üzem. Ez azt jelenti, hogy a károkozó objektív felelősséggel tartozik az általa okozott kárért, azaz köteles helytállni, kivéve, ha a kárt a veszélyes üzemi tevékenységen kívülálló, elháríthatatlan ok okozta. Ezen feltételek esetünkben nem állnak fel.

Tehát az Ön kártérítési felelőssége az okozott kárért bármelyik indokkal önállóan is megállapítható. (Természetesen nem Önnek, hanem a kötelező felelősségbiztosítását kezelő biztosítónak kell helytállnia). Amennyiben azonban a balesethez vezető események során ő úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, tehát egyébként a KRESZ szabályainak megfelelően vezetett, fokozott óvatossága ellenére sem tudta a balesetet elkerülni, akkor felmerül az út fenntartójának felelőssége is az okozott károkért. A károsult azonban bármely károkozótól követelheti összes kárai megtérítését, míg a károkozók utólag, a kár bekövetkezésében játszott arányuknak megfelelően osztoznak a károsult kárában. Mivel ez szakértői bizonyítás kérdése, ezért célszerű konzultálnia saját felelősségbiztosítójával is, mivel ők rendelkeznek az ehhez szükséges ismeretekkel.

Arra a kérdésre, hogy az Ön járművében keletkezett alvázkárokra kiterjed-e casco biztosítása vagy sem, a szerződési feltételek hiányában érdemben nem tudok válaszolni. Általánosságban megjegyzem azt, hogy az út fenntartójának kötelezettsége, hogy gondoskodjon arról, hogy a közút biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban legyen, illetve a megrongálódott utat haladéktalanul kijavítsa és a kijavításig a közlekedőket a veszélyről figyelmeztesse. Az Ön esetében ez a törvényi előírás nyilvánvalóan nem valósult meg (balesethez vezető kátyú volt az úton!), tehát saját kárait az út fenntartójával szemben érvényesítheti.

Napra kiszámított kötelezőt kell fizetni

Olvasói kérdés: Kötelező biztosítást szeretnék kötni, és azt szeretném megkérdezni, hogy ha most kötöm (2003.02.19) akkor csak az erre a negyedévre fizetendő összegnek a hátralevő hányadát kell kifizetnem, nem az egész három hónapot.

Válasz: A biztosítási díj a kockázatviselés kezdetének napjától a kockázatviselés utolsó napjáig illeti meg a biztosítót. Megszűnt az a régi szabály, hogy a tárgyhó 15-ig kötött szerződéseknél a teljes hónapra eső díjat kellett megfizetni, míg a 15-e után kötött szerződéseknél a tárgyhóra nem szedett díjat a biztosító. 2001. jan. 01-től a díjat napra pontosan számolják a biztosítók.