Házassági vagyonjog

Házastársi vagyonközösség keletkezése

A vagyonközösség tartalma, megszűnése

Házastársak ügyletei

Házassági vagyonjogi szerződés

 

Házastársi vagyonközösség keletkezése

A családjogi törvény rendelkezései értelmében a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. A fentiekből következően a házastársi vagyonközösségnek két feltétele van, egyrészt a házasság megkötése, másrészt a házassági életközösség keletkezése.

Házasságkötés

A házastársi életközösség fogalmára a jelenleg hatályos jogi szabályozás nem ad meghatározást, annak ellenére, hogy a vagyonközösség az életközösség fennállásához kapcsolódik. A házastársi életközösség a joggyakorlat szerint a házastársak között fennálló érzelmi, gazdasági közösség, amely az együttlakásban, közös háztartás vezetésében, szexuális kapcsolatban, a gyermekek közös nevelésében, a gyermekekről való közös gondoskodásban és nem utolsósorban gazdasági együttműködésben nyilvánul meg. A házassági életközösség keletkezése tekintetében ritkán van a felek között vita. A bírói gyakorlat vélelmezi, hogy a házasságkötéssel a házastársak között életközösség keletkezik.

A családjogi törvényhez fűzött kommentár kiemeli, hogy a házastársi együttélés megítélése szempontjából az akarati tényezőknek kiemelkedő jelentőségük van. Azon szándék kinyilvánításának vagy nyilvánvalóvá válásának, hogy valamelyik fél az együvé tartozás fenntartását nem kívánja már, avagy éppen hogy a felek között az együttélés sok elemének hiánya mellett is az együvé tartozás érzése, akarata fennmaradt. A mindennapi életben gyakran előfordul, hogy a házastársak egyikük munkája miatt tartósan, hosszú ideig külön élnek egymástól - pl. a férj hosszabb külföldi kiküldetés teljesít -, ennek következtében az életközösség bizonyos elemei (együttélés, közös háztartás, szexuális kapcsolat, gazdasági együttműködés) részben vagy teljes egészében hiányoznak, a felek között azonban az összetartozás érzése, így a házastársi életközösség is változatlanul fennmarad.

A házastársi életközösség megszűnésének megállapítása sokkal nehezebb, mint a keletkezés időpontjának a megjelölése. Gyakran csak az eset összes körülményeinek gondos mérlegelése alapján lehet ebben a kérdésben állást foglalni.

 

A vagyonközösség tartalma, megszűnése

A házastársi vagyonközösség azt jelenti, hogy a házastársak osztatlan közös tulajdonát képezi mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyonnak kell tekinteni a házastársi különvagyonnak azt a hasznát is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj.

A házasfelek eltérő rendelkezése hiányában, a családjogi törvény alapján a házastárs különvagyonához tartozik:

• a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,
• a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,
• a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,
• a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenöt évi házassági együttélés után közös vagyonná válik. A családjogi törvényhez fűzött kommentár értelmében ennek a rendelkezésnek a célja az volt, hogy "a huzamos házas együttélés esetén a házastársak által a mindennapokban használt bútorok, háztartási eszközök, nem kiemelkedő értékű műszaki cikkek eladásából, pótlásából származó vagyontárgy eredetét ne kelljen vizsgálni, az a törvény értelmében legyen közös vagyon."

A házastársak a harmadik személlyel kötött ügyleteik során kötelesek tájékoztatást adni arról, ha a szerződéssel érintett vagyontárgy valamelyikük különvagyonába tartozik.

A házastársaknak lehetőségük van arra, hogy a közös vagyon, különvagyon körét megállapodással a törvényi szabályozástól eltérően állapítsák meg.

Házassági vagyonjogi szerződés

A közös vagyon, különvagyon kérdéskörét érinti a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 281. számú állásfoglalása, amely a házastársaknak adott ajándék közös, illetve különvagyoni jellegének kérdésével foglalkozik. Kimondja, hogy a házastársaknak a házasságkötésre tekintettel vagy később, az életközösség fennállása alatt, kedvezőbb életkörülményeik biztosítása érdekében adott ajándék - pl. nászajándék, menyasszonytánc pénz is - általában a házastársi közös vagyonba tartozik. A szülő vagy más rokon által adott jelentősebb értékű ajándékot viszont rendszerint az ő gyermeke vagy rokona részére szóló juttatásnak kell tekinteni.

PK.281. számú állásfoglalás

A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség is véget ér. Ebben az esetben bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását (a házassági kötelék felbontásával együtt, de akár anélkül is). Ennek során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonba, illetőleg a különvagyonból a közös vagyonba történt beruházások, továbbá a kezelési és a fenntartási költségek megtérítését is. Nincs helye megtérítésnek, ha a kiadás a lemondás szándékával történt. A közös életvitel körében elhasznált vagy felélt különvagyon megtérítésének csak különösen indokolt esetben van helye.

Házastársak ügyletei

A házastársi vagyonközösség fennállása alatt, továbbá a házassági életközösség (és vagyonközösség) megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni vagy ezekkel összefüggésben olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik. (A különvagyon tekintetében a tulajdonos rendelkezési joga korlátlan.)

Ha valamelyik házastárs a vagyonközösség fennállása alatt visszterhes (ellenérték fejében történő) ügyletet köt, ezt a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni, kivéve, ha az, akivel az ügyletet kötötték tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs ehhez nem járult hozzá. Más a helyzet a mindennapi élet szükségleteinek fedezése körében kötött ügyletekkel. Ezeknél az ügyletkötésben részt nem vevő házastárs csak akkor hivatkozhat a hozzájárulásának hiányára, ha annak megkötése ellen az ügyletkötő harmadik személynél előzőleg kifejezetten tiltakozott.

Amennyiben a másik házastárs hozzájárulását a fentiek szerint megadottnak kell tekinteni, ő is felelősséggel tartozik harmadik személlyel szemben a házastársa által kötött ügyletért, felelőssége azonban a közös vagyonból reá eső rész erejéig korlátozott.

Az olyan tartozásáért, amelyért felelősség csak az ügyletkötésben részt vevő házastársat terheli (másik házastárs hozzájárulása nem állapítható meg!), a felelős házastárs mind a különvagyonával, mind a közös vagyonból reá eső résszel felel.

 

Házassági vagyonjogi szerződés

A házasulóknak lehetőségük van arra, hogy a házasságkötésüket megelőzően a vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség tartamára rendezzék. Házassági vagyonjogi szerződést a házastársak nem csak a házasságkötés előtt, hanem a házasság - házassági életközösség - fennállása alatt is köthetnek. A házassági vagyonjogi szerződéssel a felek az egymás közötti vagyoni viszonyaikat szabályozzák. A felek a szerződésben az egyes vagyontárgyaik tekintetében deklaratív hatállyal rögzíthetik, hogy a családjogi törvény értelmében közös vagyonnak vagy különvagyonnak minősülnek. Ezen túlmenően lehetőség van arra is, hogy a törvény rendelkezéseitől eltérően határozzák meg, hogy mely vagyontárgy kerül közös-, illetőleg különvagyonba.

A házassági vagyonjogi szerződéssel a már meglévő, illetve a jövőben megszerzendő vagyon jogi sorsát lehet rendezni. Kizárólag a házastársi vagyonközösség időtartamára szólhat. Az életközösség megszakadása esetén a felek nem házassági vagyonjogi szerződést, hanem vagyonközösséget megszüntető megállapodást köthetnek. Különbség van az alakiságok tekintetében is a két szerződés között, mivel a házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. Nem vonatkozik ez a szabály a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában létrejött megállapodásra. Ugyancsak nincs szükség az alakiságok betartásával kötött házassági vagyonjogi szerződésre, ha az ingó dolgok ajándékozására irányul, és az ajándék átadása megtörtént.