Szociális támogatások

2002.07.02. 13:15

Lakásfenntartási támogatás

Ápolási díj

Átmeneti segély

Természetbeni ellátás

Személyes gondoskodás

Eljárási szabályok

A jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszatérítése

 

Lakásfenntartási támogatás

A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást folyósíthat annak a családnak vagy személynek, aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakik és nincs olyan jövedelme, amely a lakás hasznosításából (például bérbeadásából) származik.

A támogatás megállapításának feltételeit, valamint az adott településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget minden önkormányzat saját rendeletében szabályozza.

Különösen indokolt a lakásfenntartási támogatás megállapítása akkor, ha

  • a lakásfenntartás indokolt havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 35%-át (költségnek minősül a lakbér vagy albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészlete, a fűtési díj, illetve költség, a csatornahasználati díj, a szemétszállítás költségei, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott mértékig a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás költségei), illetve
  • a lakás havi fűtési költsége (ez alatt a lakás fűtéséhez felhasznált hőenergia fűtési szezonban felmerülő - az önkormányzat rendeletében elismert - költségének, díjának 1/6-át kell érteni) eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 20%-át,

és a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2001-ben 18 310 Ft) kétszeresét. A lakás költségeihez járuló támogatást egy évre állapítják meg, míg a fűtési támogatást egy fűtési szezonra. A kérelmet évente meg kell újítani. A támogatás egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb 1000 Ft-nál.

Ápolási díj

Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó, ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy otthoni gondozását, ápolását végzi. Hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

Az ápolási díjról az önkormányzat képviselő-testülete dönt. A kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, valamint szakvéleményét arról, hogy képtelen önmaga ellátására, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul. A háziorvos az  Országos Orvosszakértői Intézet I. fokú orvosi bizottságának szakvéleménye, vagy a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, illetve a fekvőbeteg-szakellátó intézmény vagy a területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki az igazolását. Az ápolási díjat kérelmező és az önkormányzat a szakvélemény felülvizsgálatát kérheti az ápolásra szoruló lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakrendelés - az ápolást indokoló diagnózis szerint illetékes - szakorvosától.

Amennyiben az önkormányzat rendelete lehetővé teszi, a 18 éven felüli tartósan beteg személy gondozására is megállapítható ápolási díj.

Nem jár a díj a hozzátartozónak, ha az ápolt

  • két hónapot meghaladóan bármilyen nevelési-oktatási, egészségügyi vagy szociális intézményi ellátásban részesül,
  • rendszeres pénzellátást kap (kivéve azt  a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszonya alapján - keresőképtelenné válásakor - folyósítanak,
  • szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,
  • keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthoni munkavégzés kivételével - meghaladja a napi 4 órát.

Amennyiben az ápoló nem teljesíti a kötelezettségét megszüntetik az ápolási díj folyósítását.

A súlyosan fogyatékos személy ápolására tekintettel folyósított ápolási díj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél. A tartósan beteg személy ápolására tekintettel megállapított ápolási díj összege pedig nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 60%-ánál.

Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Ennek megfelelően az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagság esetén magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az önkormányzat pedig nyugdíjbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Átmeneti segély

A helyi önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyeknek - saját rendeletében meghatározott feltételekkel - átmeneti segélyt nyújt. Ilyen segélyt kamatmentes kölcsön formájában is lehet folyósítani. Elsősorban azoknak a rászorulóknak indokolt átmeneti segélyt fizetni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.

Az átmeneti segély alkalmanként és havi rendszerességgel is adható. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is folyósítható.

Természetbeni ellátás

A helyi önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján egyes pénzbeli ellátások - a lakásfenntartási támogatás és az átmeneti segély - részben vagy egészben természetbeni szociális ellátás formájában is megállapíthatók.

Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

Családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatásnak minősül különösen a földhasználati lehetőség, a mezőgazdasági szolgáltatások és juttatások, a munkaeszközök és a munkavégzéshez szükséges forgó eszközök, a szaktanácsadás, a szakképzés biztosítása.

Személyes gondoskodás

Az állam és a helyi önkormányzatok személyes gondoskodást is biztosítanak a szociálisan rászorultaknak. A személyes gondoskodás keretében szociális alapellátásként étkeztetést, házi segítségnyújtást, valamint családsegítést lehet igénybe venni.

Személyes gondoskodást láthatnak el az egyházak, a társadalmi szervezetek, az alapítványok és közalapítványok, a közhasznú társaságok, valamint az egyéni vagy társas vállalkozások is.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények normatív állami hozzájárulást kapnak az ellátás biztosításához.

Az alapellátások közül valamennyi településen biztosítani kell az étkeztetést és a házi segítségnyújtást. Hatszáz lakosnál kisebb településen, illetve külterületi lakott helyen az egyes alapellátási feladatok falugondnoki szolgálat keretében is elláthatók.

Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaiknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetést kell biztosítani annak az igénylőnek, illetve általa eltartottaknak is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes más módon gondoskodni az étkezésről.

Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban saját erőből nem képesek önmaguk ellátására, és nem gondoskodnak róluk, valamint azokról a gyermekekről, akiknek nem biztosítható a nappali vagy bentlakásos intézményben való állandó vagy időszakos ellátása (pl. betegek, kórokozó-hordozók) és a szülők nem, vagy csak részben tudják megoldani a napközbeni ellátást.

A családsegítő szolgáltatás célja a helyi önkormányzat működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.

A családsegítő szolgálat az egyének és a családok életvezetési képességének megőrzése, valamint az egyén és a család életében jelentkező probléma megszüntetése érdekében

  • tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról;
  • szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt;
  • segítséget nyújt az egyénnek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében;
  • meghallgatja az egyén, család panaszát és lehetőség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében;
  • családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását.

Eljárási szabályok

A szociális hatáskört gyakorló szervek az államigazgatási eljárásra vonatkozó szabályok szerint járnak el a támogatási jogosultság megállapítása, a támogatás folyósítása, illetve a jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetésével kapcsolatban.

Az ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg.

A szociális ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

Az ellátásra jogosult a jogerős határozatból eredő igényét a határozat kézhezvételétől számított 6 hónapon belül érvényesítheti.

A jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszatérítése

Amennyiben valamely szociális ellátást vagy támogatást az arra jogosító feltételek hiányában vagy a szociális törvény megsértésével folyósítottak, az ellátást megszüntetik, s aki azt jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe, a pénzbeli szociális ellátást kamattal növelten köteles visszafizetni, illetve a természetben nyújtott támogatást vissza kell szolgáltatnia vagy az annak megfelelő pénzegyenértéket kell megfizetnie. Az ellátást megállapító szerv a tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül rendelheti el, amennyiben azonban az igénybevételtől, illetve folyamatos ellátásnál annak megszűnésétől egy év már eltelt, nem lehet annak visszatérítését követelni.

A helyi önkormányzat képviselő-testülete méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítésének összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamatot.