Atomerőmű mellé építettem a házam

atomenergia, A Paksi Atomerőmű főbejárata
Vágólapra másolva!
A parlament 2009-ben eldöntötte, hogy Magyarország a Paksi Atomerőmű 2032 és 2037 között elöregedő négy reaktora helyett két új, nagyobb teljesítményű blokkot építtet. Hogy kivel, arra tendert írnak majd ki. Az egyik nagy esélyesnek tűnő Roszatom már készül a lehetőségre. Az orosz állami óriásvállalat két vezetője, Kirill Komarov és Leos Tomicek a brünni Atomex atomenergetikai fórumon beszélt az Origónak többek között arról, hogy milyen finanszírozásban épít erőműveket, létezik-e abszolút biztonság, és hogy nálunk miért nem jöhet szóba annyi helyi beszállító, mint a cseheknél.
Vágólapra másolva!

Kirill Komarov, a Roszatom nemzetközi fejlesztési és üzleti részlegének vezérigazgató-helyettese:

Nem aggódnak a paksi bővítés tendere miatt? Két éve közölte a magyar kormány, hogy 2012 elejére meglesz a kiírás, és még mindig nem történt semmi.

Valóban érdemi lépéseket várunk a magyar kormánytól, remélhetőleg a közeljövőben megteszik ezeket. De egy ilyen projekt esetében nem egy-két hónap alatt zajlanak a folyamatok, nem lehet semmit elkapkodni. Egy több milliárd dolláros megrendelésnél alapos előkészületekre van szükség, ezért megértjük a kormány álláspontját. Továbbra is optimisták vagyunk, bízunk benne, hogy rövidesen láthatjuk a kiírást.

Hány versenytársra számítanak?

Az atomenergia-ipar globális üzlet, a versenytársainkat nagyon jól ismerjük. A Roszatom mellett a francia Areva és az amerikai-japán Westinghouse jelentős szereplő a világ minden táján, nyilván így lesz Magyarországon is. Jönnek föl a kínaiak, koreaiak is, de egyelőre nem hiszem, hogy ők európai atomerőmű-építésben részt vennének, az itteni magas biztonsági és referenciakövetelmények miatt. Persze senki sem tudhatja, mit hoz a jövő.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára, Kovács Pál már tárgyalt az Arevával, és a kínaiak is nyomulnak. A Roszatom is rendszeresen beszélget a kormánnyal?

Igen, néhány hete például volt egy kormányközi bizottsági ülés, amelyen ott voltunk, és az atomenergia is szóba került. A magyar nukleáris ipar képviselőivel egyébként évtizedek óta kapcsolatban állunk, nagy múltja van ennek az iparágnak az országban. Büszkék vagyunk arra, hogy a Paksi Atomerőmű is orosz technológiával készült. Magyarországnak jól képzett szakemberei vannak, akik képesek ezeket a létesítményeket biztonságosan üzemeltetni.

Ki a magyar kapcsolat? Kormánytisztviselőkkel egyeztetnek, vagy a Magyar Villamos Művek képviselőivel?

Mindkettőre volt már példa.

Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgató-helyettese Forrás: Roszatom/Kotimex/Szitár-Csanádi György

Érezhetően erős a magyarországi PR-tevékenységük. Csak ott ilyen aktívak, ahol nagyon jó esélyt látnak egy megbízás elnyerésére, vagy mindenütt?

Az új paksi blokkok építésétől függetlenül is hosszú távra tervezünk Magyarországon, hiszen vannak itt létező üzleti kapcsolataink. Szállítunk fűtőelemeket, hozzájárulunk a paksi erőmű meglévő blokkjai üzemeltetésének korszerűsítéséhez. Szóval jól ismernek minket a magyar piacon, és ez a bővítés nélkül is elég ahhoz, hogy aktívan kommunikáljunk.

Számít a cégnek, hogy az adott országban milyen a közhangulat az atomenergiával szemben?

Természetesen. Úgy tudjuk, a magyar lakosság támogatja az atomenergia fejlesztését, ezért készek vagyunk arra, hogy beszálljunk egy ilyen projektbe. Társadalmi támogatottság nélkül ebben a szektorban nem lehet sikert elérni.

Függetlenül az atomenergia támogatottságától, Magyarországon van egyfajta ellenérzés a nagy orosz állami cégekkel szemben, nyilván történelmi okokból. Érzékelik ezt?

Csak a magunk nevében beszélhetek, nekünk nincsenek rossz élményeink. Az elmúlt 50 évben az együttműködésünk nagyon sikeres volt Magyarországon.

A paksi erőmű 2-es blokkja. Húsz év múlva ezt is be kell zárni Forrás: AFP/Kisbenedek Attila

Meg lehet most becsülni, mennyibe kerülne 2025-2030 körül két új reaktorblokk felépítése Pakson? Magyarországon 6000 milliárd forintot emlegetnek.

Nem tudok pontos összeget mondani, hiszen nem tudjuk, milyen követelményeknek kell majd megfelelni, pontosan mit akar a kormány. Minden atomerőmű egyedi, sok függ a földrajzi helyzetüktől, a hűtési technológiától. Amint kellő mennyiségű információ áll rendelkezésre, lehet majd konkrét árról is beszélni.

Milyen megoldás jöhet szóba, ha egy országnak nincs pénze az erőműépítésre?

Többféle finanszírozási lehetőség van. Van hagyománya a kormányközi egyezmények alapján történő együttműködésnek, ilyen keretek között dolgoztunk Indiában, Kínában, Fehéroroszországban, Vietnamban és Bangladesben, bár Kína most már maga finanszírozza a fejlesztéseit. Ezen belül lehetséges állami hitel, és vannak más megoldások is. Törökországban a BOO (build, own, operate) konstrukció alapján mi vagyunk a tulajdonosai az új erőműnek, a teljes építési költséget finanszírozzuk, mi felelünk az üzemeltetésért, a török kormány pedig fix áron megvásárolja az áramot. Az önök kormányán múlik majd, hogy milyen modellt választ. Az biztos, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között állami részvétel nélkül nem lehet ebbe belevágni. Cserébe rengeteg előnnyel jár a nemzetgazdaság számára, nemcsak energetikai szempontból, hanem a helyi beszállítók bevonása révén a munkahelyteremtéssel is.

Az ellenzők elhalasztanák a tendert

Bár a világszerte majdnem 300 ezer embert foglalkoztató Roszatom úgy tudja, a magyar közvélemény támogatja az atomenergiát, a paksi bővítésnek bőven vannak ellenzői. A biztonsággal kapcsolatos félelmeken túl mindenekelőtt azt kifogásolják, hogy noha a döntés ráérne 2022-ig, mi már most elkötelezzük magunkat - anélkül, hogy tudhatnánk, kilenc év múlva milyenek lesznek a viszonyok és az árak az európai árampiacon. Emellett pedig megkérdőjelezik, hogy az emelkedő fajlagos költségek mellett is az atomerőmű-építés ígérkezik a legjobban megtérülő megoldásnak a megújuló energiákkal szemben.

Leos Tomicek, a külföldi fejlesztéseket koordináló leányvállalat, a Rosatom Overseas alelnöke:

Mekkora lehetne a magyarországi beszállítók aránya, ha a Roszatom megnyerné a paksi tendert?

Most 30-35 százalékra becsüljük ezt az arányt, de a lehetséges maximumra akarjuk felvinni. Ehhez tárgyalni kell a potenciális beszállítók tulajdonosaival, mert a részvétel befektetéseket kíván meg tőlük. Volt nemrég egy potenciális beszállítói konferencia, az ott kitöltött kérdőíveken beérkezett információkat még elemezzük, a jövő év elejére már okosabbak leszünk. A cégeknek műszaki és személyi feltételeknek is meg kell felelniük.

A csehországi Temelín erőműve esetében a helyi beszállítói arány tudtommal 70 százalék. Mi az oka a nagy különbségnek?

A cseh ipar összességében előrébb jár, mint a magyar, ráadásul Csehország csak 12 éve fejezte be a legutóbbi atomerőmű-építést. Befektetésekre lenne szükség, ha magasabb arányt akarnánk elérni, de azt is át kell gondolni, hogy lenne-e később igény a megteremteni tervezett gyártókapacitásra.

A temelíni bővítésben részt vevő cseh cégek a Roszatom más projektjeibe is szállítanak?

Komplett reaktorokat nem, de kisebb alkatrészeket, így szivattyúkat, kábeleket igen.

A temelíni (Csehország) atomerőmű Forrás: AFP/Jaromir Sebek

A Roszatom azt állítja, hogy a most árult új, 3+ generációs atomerőművei sokkal biztonságosabbak a korábbi modelleknél, például a fukusimai baleset is elkerülhető lett volna egy ilyennel. Létezik tökéletesen biztonságos atomerőmű?

Abszolút biztonság nem létezhet, hiszen ha becsapódik egy meteor, az ellen nem tudunk védekezni. A 3+ generációs erőműveké a legmagasabb olyan biztonsági szint, amelyet jelenleg az emberiség meg tud fizetni. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a korábban épültek feltétlenül mind veszélyesek lennének, az 1988-as nagy örményországi földrengésben például városok dőltek romba, de a néhány évvel korábban felépített atomerőmű kibírta a földmozgást. Ami engem illet, 11 kilométerre a temelíni erőműtől építettem fel a házamat, mert meg vagyok győződve arról, hogy nincs most nála biztonságosabb.

Magyarországon sokan teljesen biztosak benne, hogy ha kiírják a paksi bővítésre a tendert, a Roszatom lesz a befutó. Amikor a magyar kormány visszavásárolhatta a Szurgutnyeftyegaztól a Mol olajvállalat részvénypakettjét, akkor a sajtó arról találgatott, hogy a kormány cserébe azt ígérte: oroszok építhetik fel a két új paksi blokkot. Volt ilyen megállapodás?

Én sohasem hallottam erről.