A kémia bugyraiban rejtőzik a 266 milliárdos magyar cég

A 3SZV Zrt.-nek gigantikus, 266 milliárdos alaptőkéje van, de ez fizikailag nem létezik. Egy rejtőzködő professzor vállalkozása, aki korábban a szuperszént, vagyis az energiatermelés egy új módját találta ki. Mostani vállalkozásába is szellemi vagyonát apportálta.

Alig több mint másfél éve működik az a cég, amely azzal vált híressé, hogy az alaptőkéje körülbelül két és félszer nagyobb, mint a Mol-é, azaz Magyarország legnagyobb árbevételű társaságáé. A 3SZV Zrt.-t tavaly májusban alapította három magánszemély, Szegvári Gyula, Papp András és Nagy László, de ma már csak Szegvári a tulajdonos.

A cégiratokból kiderül, hogy a társaság teljes tőkéje abból áll, hogy nem pénzbeli hozzájárulást apportáltak bele. Ez azt jelenti, hogy a pénzt az alapítók fizikailag nem tették be, a vagyont a szellemi tulajdonuk képviseli, amit üzleti potenciálként biztosítanak a vállalkozáshoz. A 266 milliárd forint irdatlan összeg, nagy ötletet, szabadalmat takarhat, de nem világos, hogy pontosan mi is lehet az.

„Higgye el nekem, hogy nem indokolatlanul lett akkora az alaptőke”

– ennyit mondott az Origónak Gallai Lajos, az a kaposvári könyvvizsgáló, aki tavaly májusban hitelesítette az apportálási ügyletet. Többet azonban ő sem árult el.

A cég felügyelőbizottságának egyik tagja Jeszenszky János, a Somogy megyei Gamás, vagyis a 3SZV székhelyének korábbi polgármestere, aki szintén elhárította érdeklődésünket. Korábban a Sonline Somogy megyei újságnak azt nyilatkozta, hogy ő intézi egy régóta húzódó, 200 munkahelyet teremtő helyi beruházás előkészítését - bár nem egyértelmű, hogy annak a beruházásnak köze lenne a 3SZV Zrt. alapításához.

„Mezőgazdasági alapanyagok feldolgozásáról van szó, amelyhez egyfelől jelentős összegű önkormányzati ingatlant vásárolna a beruházó, másrészt az üzem foglalkoztatási lehetőségként is olyan mértékben meghatározhatja Gamás jövőjét, hogy szívesen áldozom rá a szabadidőmet” – mondta akkor az egykori polgármester.

A szuperszén

Szegvári Gyula a kandidátusi címét 1961-ben szerezte, és 1990-ben papírra vetette egy általa kitalált új technológia alapjait „A műszén illetve szuperszéngyártás a Biopiro tüzeléstechnikai komplex rendszerben” címmel. Volt egy Biopiro Kft. nevű saját vállalkozása is, amely 1989 és 1996 között működött, az a vállalkozás is az akkori viszonyok között hatalmasnak számító, 318,5 millió forintos jegyzett tőkével indult, de 1991-ben - alapítása után alig 3 évvel - már meg is kezdődött a felszámolása.

Szegvári 90-es könyvében azt vázolja, hogy mindenféle hulladékból olyan műszenet, vagy az ő akkori elnevezésével „szuperszenet” tud előállítani, amelynek elégetésekor sok energia keletkezik. Az írást a szaktekintélynek számító, ma már nem élő Bassa Gábor lektorálta.

A technológia alapötlete az, hogy a szuperszén több, egymástól eltérő hőmérsékleten égő komponensből áll, a leghamarabb meggyulladó rész által termelt hő egy részét visszatartják, és az lángra lobbantja a következőt, majd az a következőt, és így tovább. Ez a láncreakció összességében több energia termelésére ad lehetőséget.

Licenszben az érték

A leíráshoz több üzleti, megvalósíthatósági tanulmány is tartozik, többek között az, amely a technológia licenszbe adását részletezi. Bár egyételműen nem derült ki, hogy az 3SZV is a szuperszénnel foglalkozna, a 266 milliárd forintos apport látszólag erre rímel. Abban ugyanis az szerepel, hogy az összeget „16 darab 3SZV termodinamikai eljárás” és a hozzá kapcsolódó licenszdíjak értéke adja.

A tanulmány szerint a szuperszén előállításának licenszét a közületek, nagy felhasználók vennék meg, akik a mezőgazdasági és ipari hulladékból így már elő tudnák állítani, és eltüzelésével elektromos áramot vagy hőt tudnának termelni maguknak.

Gallai Lajos utalt arra, hogy „a professzor úrnak” nagy ívű, sok munkahelyet teremtő üzleti ötlete van, és azt is megjegyezte, hogy az ötlet Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter „ígéretét” is bírta. Gallai ennek részleteiről nem kívánt beszélni, és a beszélgetés során többször is jelezte, hogy a cég ügyeiben a tulajdonos az illetékes.

Szegvári Gyulát ugyanakkor nem sikerült elérni. Részvénytársaságának székhelye Gamás külterületén van, a Somogy megyei település polgármestere azonban elhárította a nagy projekttel kapcsolatos érdeklődésünket, arra hivatkozva, hogy elfoglalt, és csak januárban ér rá.

A professzor lakcímén, Budapesten egy elhagyatott, gazzal benőtt, kissé már omladozó ház áll, a szomszédok elmondása szerint 8 éve szinte senki sem járt arra. A céges papírok azt mutatják, hogy Szegvári Gyula levelezési címe a Gamástól nem messzi Balatonlellén van, ahonnan a könyvvizsgálóját is választotta.

A cikk elkészítésében közreműködött: Sarkadi Zsolt.