Egységesen egy év a jótállás

2004. november közepén változtak a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállását előíró rendelkezések. Az úgynevezett fogyasztói szerződés keretében, jellemzően magánszemélyeknek értékesített új tartós fogyasztási cikkek forgalmazóit egységesen egy éves kötelező jótállás terheli.

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség tájékoztatója szerint a jótállást a fogyasztók inkább garanciaként ismerik. A jótállás azt jelenti, hogy a kereskedo, gyártó garantálja, hogy egy bizonyos időtartamon belül a termék kifogástalanul fog működni. A jótállás előnye, hogy a vásárlónak nem kell bizonyítania, hogy vétlen a meghibásodásban. Fontos azonban, hogy nem magának a hibának, hanem a hiba okának kell a vásárlás után keletkeznie. Az eladó csak akkor mentesül a jótállási felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a vásárló rendellenesen használta a terméket, illetve a termék valamilyen külső behatás következtében romlott el.

Az úgynevezett fogyasztói szerződés keretében, jellemzően magánszemélyeknek értékesített új tartós fogyasztási cikkek forgalmazóit egységesen egy éves kötelező jótállás terheli. A gyártó azonban önkéntesen, a jogszabályi előírásokhoz képest kedvezőbb garanciális feltételeket, jellemzően hosszabb jótállási időt vállalhat. A jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül (nem gazdasági, szakmai tevékenysége körében használja a terméket).

A jótállási határideje a fogyasztási cikk átadásával, ha pedig az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. A forgalmazó a termékkel együtt - külön kérés nélkül - köteles magyar nyelvű jótállási jegyet átadni. A fogyasztók tájékoztatása, igényérvényesítésük elősegítése érdekében minden jótállási jegyen fel kell tüntetni a konkrét jótállási jogokat, az érvényesíthetőség határidejét, helyét és feltételeit, és utalnia kell arra is, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő szavatossági jogait nem érinti. A garanciális jogosultságokat (kijavítás, kicserélés, árleszállítás, elállás, kártérítés) és ezek határidejét általánosságban a polgári törvénykönyv határozza meg.

A jótállási igény érvényesítéséhez kizárólag a jótállási jegyre van szükség, a vásárláskor kapott bizonylatot (számlát, nyugtát, közismert néven blokkot) nem kell ezentúl a megőrizni és a forgalmazónak bemutatni. A kijavítást a vásárló közvetlenül a javítószolgálatnál is kérheti. Javítás során azonban kizárólag új alkatrészek beépítésére kerülhet sor. A jótállás a kijavítás időtartamával meghosszabbodik. Nem újdonság, de fontos tudnivaló, hogy a rögzített bekötésű, illetve 10 kg-nál súlyosabb vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a javítás bármilyen oknál fogva itt nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó köteles a saját költségére gondoskodni.

Három munkanapon belül a vásárló a kijavítás helyett bármely esetben kicserélést kérhet. A forgalmazó köteles az igényt teljesíteni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

A kötelező jótállás a lakossági igényeket kielégítő, háztartási célokat szolgáló termékekre terjed ki, mint pl. hűtőszekrények, fagyasztók, tűzhelyek, mikrosütők, mosógépek, légkondicionálók, porszívó, szőnyegtisztítók, kerti kisgépek, szerszámok (sövényvágó, kerti traktor, fűnyíró, motoros kapa), gyógyászati segédeszközök (10 000 Ft felett), személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, riasztóberendezések (10 000 Ft felett), telefonok, rádiótelefonok, televíziók, rádiók, videomagnók (10 000 Ft felett), CD-lejátszók, fényképezőgépek, videokamerák, számítógépek, számológépek, hangszerek és órák (10 000 Ft felett). Nem vonatkozik azonban jogszabályi garancia a tehergépkocsikra, autóbuszokra, sporthajókra, akkumulátortöltőkre, építőipari gépekre (pl. betonkeverők, hegesztők, forrasztók), valamint a mezőgazdasági gépekre (fűkaszálógép, borona, kultivátor) sem.

2005. júniusától a bútor visszakerült, több számítástechnikai eszköz pedig bekerült a kötelező jótállással értékesíthető termékek körébe. Ismét egyéves kötelező jótállást írt elő ugyanis a kormány az ebből a körből korábban kimaradt bútorokra.