Közel a görög ítélet napja

Sorsdöntő napok és hetek előtt áll Görögország. Vasárnap választások lesznek, és ha a megszorításokat elutasító erők nyernek, az ország kieshet az eurózónából. A helyzetet bonyolítja, hogy a szakszervezetek még meg is fúrhatják a választást, miközben a bankpánik is végig a levegőben lóg.

Görögország 2004-ben meglepetésre Európa futballbajnoka lett. Az ország vidám időszakot élt át, hiszen a siker után készülhetett az athéni olimpiára, amelynek beruházásai jelentősen segítették a gazdaság növekedését. Az olimpia előtti évben a görög gazdaság 5,9, 2004-ben 4,4 százalékkal bővült.

Nyolc évvel később ismét az Eb-re készült Görögország, de az ország helyzete már egyáltalán nem vidám. A görög labdarúgó-válogatott június 3-án elsőként érkezett meg Lengyelországba, hogy részt vegyen a tornán. A csapat játékosai június 16-án játsszák utolsó csoportmérkőzésüket, így legkorábban június 17-én, a görögországi választások napján térhetnek haza; sikeres részvétel esetén pedig legkésőbb a július elsejei döntő után.

De milyen lesz az ország, ahová visszatérnek? A görög gazdaság nemhogy dinamikusan bővülni nem tud, az adósságválság kezelése közben több mint 6 százalékos zuhanásban van. A bankrendszer az összeomlás határára került, a szélsőséges pártok megerősödtek, az ország nagyon közel áll ahhoz, hogy az eurózónán kívül találja magát. Ez azért jelent gondot, mert nem csak a valutaövezet sérthetetlensége szűnne meg, hanem akár az Európai Unió is felbomolhatna. Arra ugyanis nincs megállapodás, hogy egy tagállam csak az eurót dobja el, legfeljebb arra, hogy az egész uniónak hátat fordít.

Görögország lehetetlen helyzetben van. Hiába engedtek el százmilliárd eurónyi adósságot hitelezői, Athén csak úgy tud törleszteni, hogy az eurózóna és az IMF segélycsomagját használja. Európa viszont megköveteli, hogy a pénzéért cserébe tegyék rendbe a pénzügyeket, vagyis hajtsanak végre húsba vágó megszorításokat.

A görög választás tétje, hogy a lakosság olyan kormányt választ-e, amelyik hajlandó végrehajtani a kiadáscsökkentési programot. Ha nem tudnak kormányalakításra alkalmas parlamentet választani, vagy olyan kormánynak adnak felhatalmazást, amely megtagadja a megszorításokat, Görögország fizetésképtelenné válhat. Ezt szinte lehetetlen elkerülni. Összeszedtük, milyen akadályokon kell átverekednie magát Athénnak a következő hetekben.

1. Mediterrán méreg

Ahhoz, hogy Görögország egyáltalán eljusson a sorsdöntő választásokig, túl is kellene élnie ezt a hetet. A görögországi bankokból folyamatosan veszik ki a betéteket, egy kedvezőtlen hír bármikor pánikot okozhat. A gyenge drachma visszaállításától félő görögök megrohanhatják a bankokat, hogy mentsék maradék eurójukat - egy ilyen pánik térdre kényszerítené az országot. A veszély komolyságát jelzi, hogy a Világbank is figyelmeztetett a bankpánik veszélyére.

Márpedig ijesztő banki hírek bőven akadnak. A Földközi-tenger másik végén a mérgező jelzáloghitelektől fuldokló spanyol bankok okoznak fejfájást. Az ország egyik legnagyobb bankjának, a Bankiának az elemzők szerint a várakozásokat jelentősen felülmúló összegre, 19 milliárd euróra van szüksége a biztonságos működéshez. Ezt a pénzt a spanyol kormány egyedül nem tudja előteremteni, azt az ötletet pedig, hogy az Európai Központi Bank jegyezze le a kötvényeket, amelyekből kimentenék a Bankiát, Frankfurt utasította vissza.

Spanyolország besorolását a Fitch hitelminősítő a befektetésre nem ajánlott kategória szélére fokozta le, ami után az országnak nem maradt más választása, mint hogy segítséget kérjen az európai társtagállamoktól. A spanyol gazdasági miniszter szombaton jelentette be, hogy segítséget kér az ország bankjainak feltőkésítésére. A hét végén folytatott többórás telefonkonferencia eredménye 100 milliárd euró lett, a korábban latolgatott 40 milliárd eurónál jóval nagyobb összeg. Ezzel próbálják meg elejét venni a bankpániknak. Kérdés, hogy az összeg időben megnyugtatja-e a piacokat, és hogy a görögök elhiszik-e, hogy az ő pénzük is biztonságban van.

2. Lebénított választás

Ha Görögország megússza a bankpánikot, a választás miatt akkor is izgulhat. Az önkormányzati dolgozók érdekképviseletét ellátó szakszervezet sztrájkot hirdetett szombatra és vasárnapra, így tiltakozva az ellen, hogy a belügyminisztériumi dolgozók több pluszpénzt kapnak a választás lebonyolítására, mint az önkormányzatiak.

Mivel a szavazóhelységül szolgáló intézményeket az önkormányzatok tartják fenn, a sztrájkkal az is kérdésessé válna, hogy egyáltalán eljutnak-e a szavazólapok a fülkékbe. Egy megakadályozott vagy megbénított választás ugyanolyan eredménnyel járna, mint ha a parlament nem tudna kormányt alakítani. Ha nem lesz kormány, amellyel a hitelezők meg tudnának állapodni, a görög államnak nem lesz miből fizetnie a tartozásait.

3. A populizmus diadala

A legnagyobb kérdés az, hogy ki nyeri a választást. A görög rendszerben 50 pluszhely jár a 300 fős parlamentben annak az erőnek, amelyik a legtöbb szavazatot szerzi, a két legnépszerűbb párt pedig fej-fej mellett volt a legutóbbi mérések szerint. Két héttel a választások előtt már nem lehet friss közvélemény-kutatási adatokat nyilvánosságra hozni, így a pillanatnyi állapotra legfeljebb a korábbi adatokból lehet következtetni.

A májusi választáson a második legtöbb szavazatot az a Baloldali Radikális Koalíció (Sziriza) kapta, amelynek a vezetője úgy nyilatkozott, ha kormányra kerül, a megszorítási program egyetlen elemét sem hajlandó végrehajtani. Korábban lényegében megfenyegette a hitelezőket, hogy ha nem adnak pénzt, ők sem látják viszont az eddig kölcsönadott milliárdokat, ráadásul a gazdasági programjuk (adócsökkentés, minimálbér-emelés) realitása erősen megkérdőjelezhető.

Görögország pénze a becslések szerint júliusig tarthat ki, a hitelező európai országok pedig július 3-án ülnek össze, hogy eldöntsék, elutalják-e a soron következő segélyrészletet Athénnak. Ha a Sziriza kormányra kerül, megszorításellenes programjával nehéz lesz megállapodnia a hitelezőivel. Megállapodás nélkül Görögország júliusban csődbe kerül.

4. Összeragasztani a mozaikokat

Az uniós programot támogató, mérsékelt konzervatívnak tekinthető Új Demokráciának van a legnagyobb esélye a győzelemre. A közvélemény-kutatások ezt a pártot mérték némileg népszerűbbnek a két esélyes közül. A győzelem viszont önmagában kevés. Az 50 pluszhely a májusi győztes választásokon sem volt elég a párt számára, hogy kormányt alakítson. Sőt a sokáig legnagyobb ellenfélnek tartott szocialisták támogatása sem volt elég a parlamenti többséghez.

A görög válság súlyosságát az mutatja igazán, hogy még akkor is emberfeletti teljesítményt igényel a kezelése, ha a kormányalakításig semmilyen új nehézség nem merül fel. A görög állam ugyanis már most a szétesés szélén áll, az eurózónából való kilépés közelsége megdermesztette a gazdaságot, a munkanélküliség 22 százalék közelébe emelkedett.

A Wall Street Journal azt írta, a magánszektorban dolgozó kétmillió görögből 400-500 ezer ember hónapok óta nem kapott fizetést. Egy görög vállalkozói szövetség elnöke szerint a görögök megpróbálják visszatartani az euróikat, ezért egy-két hónapja már senki nem akar fizetni, "sem adót, sem fizetést, sem beszállítót". A görögökkel kereskedők azt követelik, hogy előre fizessenek, a biztosítók pedig nem hajlandóak biztosítani a görögországi üzleteket, mert túl esélyesnek tartják a bedőlést.

Ez a gazdasági környezet okozhatta, hogy Görögországot egyre mélyebbre húzza az adósságörvény: a görög GDP a vártnál is nagyobbat, 6,5 százalékot esett a pénteken publikált adatok szerint. Egy ilyen környezetben még egy nagy felhatalmazású kormánynak is komoly nehézséget okozna egyenesbe fordítani a gazdaságot.