Feltétel nélküli segélyezés nem lesz - interjú a Bundestag pénzügyi bizottságának elnökével

Nagy a nyomás Németországon, ennek ellenére határozottan ellenzi az eurókötvények bevezetését Birgit Reinemund, a német parlament gazdasági bizottságának elnöke. A görögöknek adna némi időt, de ígéretre több segélyt már nem utalna át, csak akkor, ha törvénybe foglalják Athénban a változásokat.

Görögországban új kormány alakul három párt részvételével. Fellélegzett?

Igen, megkönnyebbültem, hogy Görögországnak újra stabil és cselekvőképes kormánya van, amely biztos többséggel támogatja, hogy az ország az eurózónán belül maradjon. Ez a bázisa annak, hogy a reformokat jó ütemben folytatni lehessen.

Már napok óta folyik a találgatás, hogy Görögország európai hitelezői - élükön Németországgal - milyen engedményekre lesznek hajlandók. Lehet szó arról, hogy csak később kell Görögországnak elérnie a megbeszélt megtakarításokat?

Görögországnak be kell tartania a megállapodásokat. Anélkül, hogy az ország reformálná például a közigazgatását, kevés értelme van az európai segítségeknek. Az ország már sok időt vesztett a két választással. Ezért legfeljebb arról lehet beszélni, hogy a határidőket az eddigi választási kampányok idejével hosszabbítsuk meg. De Görögországnak akkor is nagyon világos jelzést kell küldenie, hogy hajlandó a konszolidációra.

Sokan azt mondják - többek között a konzervatív német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble - hogy Görögország már az elmúlt hónapokban sem igazán igyekezett betartani a megállapodásokat. Kevesebb pénz jött be a privatizációból, mint ahogy tervezték, sok zárt piacot még mindig nem nyitottak meg, ami pedig gátja az egészséges gazdasági növekedésnek.

Az elmúlt hónapok ilyen szempontból nagyon frusztrálóak voltak, mert a görögök tényleg nem teljesítettek egy csomó megállapodást. Ezért most már csak akkor utaljuk át Görögországnak az ígért segélyeket, ha nemcsak megígérnek bizonyos reformokat, hanem törvényben is rögzítik azokat. Folyamatos, feltétel nélküli segélyezés nem lesz. Mi szolidaritást ígértünk, de ennek fejében számítunk arra, hogy hihetünk az ígéreteknek.

Európában és Európán kívül növekszik a nyomás Németországra, hogy egyezzen bele eurókötvények bevezetésébe. Önt is próbálják minden eszközzel meggyőzni?

Nemrégen az Egyesült Államokba látogattam a pénzügyi bizottság más tagjaival. Ott nemcsak a kormány küldöttjeivel találkoztunk, hanem amerikai bankok és biztosítók képviselőivel is. Ők persze szívesen látnák, ha ilyen módon stabilizálnánk a pénzügyi piacokat.

Van esély arra, hogy a németek feladják az ellenállásukat?

Meg vagyunk győződve arról, hogy az eurókötvények bevezetése nem lenne helyes megoldás. Éppen Németország számára lenne ez a leghátrányosabb. Ezenkívül a német alkotmány sem engedi meg, hogy közösen vegyünk fel kölcsönöket más tagállamokkal, a nélkül, hogy egy közös költségvetési politika létezne, például egy fiskális unió formájában.

Ön pontosan miért küzd a közös kölcsönök bevezetése ellen?

Valószínűleg az eurókötvények megnyugtatnák a pénzügyi piacokat. Viszont az eurózóna tagállamaiban megszűnne minden motiváció arra, hogy az államok rendbe hozzák a költségvetéseiket.

Ha Angela Merkel ennek ellenére engedne a nyomásnak, és például a június végi EU-csúcs után bejelentené, hogy mégis bevezetik az eurókötvényeket, akkor a pártja, a liberális FDP felrúgná a koalíciót a konzervatív CDU/CSU-val?

Angela Merkel egy ilyen döntést csak akkor hozhat, ha a német parlament többsége ezt támogatja. Egy ilyen döntéshez viszont nem volna meg a többség, sem a CDU/CSU-n, sem az FDP-n belül. Ezért a kérdés nem is vetődik fel. Ezenkívül az alkotmány megváltoztatásához - ha ez lenne a cél - kétharmados többségre lenne szükség, és egy ilyen döntés nem hozható a lakosság támogatása nélkül sem. A németek nagy többsége pedig elutasítja az eurókötvényeket.

Németországon belül a legtöbben hallani sem akarnak az eurókötvényekről, viszont mindenhol máshol abból indulnak ki az elemzők, hogy a bevezetésük csak idő kérdése. Diego Valiante szerint - aki a neves Európai Politikakutatási Központ (CEPS) olasz elemzője - az eurókötvények legkésőbb jövőre létrejönnek.

Más szakértők ezt azért máshogy látják. Az olaszok sokat profitálnának abból, ha közös európai kamatlábon tudnának kölcsönöket felvenni. Az ugyanis jóval alacsonyabb lenne, mint amennyit most fizetnek. Viszont Németország teherbírása sem végtelen. A többi tagállamnak sem érdeke, hogy végül Németország is bedőljön. Ezenkívül az eurókötvények bevezetése egyszerűen nem tartozik a rövid távú megoldások közé, legfeljebb egy erősebb integráció végpontja lehet, nem a kezdete.

Akkor mi lenne egy rövid távú megoldás?

Az átmeneti euró-mentőalap, az EFSF egy ilyen gyorsan bevethető eszköz. Nemsokára hatályba lép az állandó euró-mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) is. Ezenkívül a Európai Központi Banknak is vannak lehetőségei a beavatkozásra, például úgy, hogy államkötvényeket vásárol fel.

Birgit Reinemund

Birgit Reinemund az németországi liberális párt, az FDP képviselője. Az állatorvos és közgazdász végzettségű, 53 éves politikust 2009-ben választották a német parlamentbe, azóta vezeti a pénzügyi bizottságot.

Pártja a 2009-es választásokon a szavazatok 15 százalékát szerezte meg, azóta a konzervatív CDU/CSU-val együtt (amely 34 százalékot ért el) kormányozza Németországot.

Az euróválság kezelése miatt többször is vitába keveredett a koalíció két pártja. Az alapvetően piacbarát, liberális FDP-ben sokan vannak, akik eleve ellenzik az újabb és újabb támogatásokat más európai tagállamok javára. Guido Westerwelle, az FDP korábbi elnöke, német külügyminiszter a görögországi választások után pedig a mellett tört lándzsát, hogy a görögöknek több időt kell adni az ígért reformok levezénylésére. A CDU/CSU frakcióvezetője, Volker Kauder ugyanakkor ezt élesen elutasítja.

Ezt viszont a németek mindig ellenezték. Szerintük egy jegybanknak az a feladata, hogy megakadályozza az inflációt, és nem az, hogy eladósodott tagállamok államkötvényeit stabilizálja.

Ez igaz, nagyon kritikusan szemléljük a pénzpolitikai válságkezelést. De mi is látjuk, hogy ez sajnos nem kívánságműsor. Arról van szó, hogy sok rossz megoldás közül kell a legkevésbé károsat választani. Az eurókrízis egy hosszú folyamat, amelynek során újra meg újra elkerülhetetlen lesz, hogy kivételes intézkedésekkel avatkozzunk be. Évtizedekben kell gondolkozni, mert egy eladósodott államot nem lehet öt év alatt stabilizálni.

Az elmúlt hetekben az európai bankunió is felmerült mint lehetséges megoldás. Egy közös bankfelügyeletről van szó és egy közös betétbiztosítási alapról. Ehhez mit szól?

A betétek közös biztosítását európai szinten csak egy hosszú folyamat eredményeként tudom elképzelni. Ha most bevezetnék, akkor nem lenne más, mint a kockázatok elosztása az összes tagállamra. Ezt nem tartom jó megoldásnak.

Már évek óta tombol a krízis, ezt mindenki kivételes szituációnak érzi. Ez a feszültség fenntartható még évtizedekig?

De hát mi lenne az alternatíva? Németországnak is egy évtizedre volt szüksége ahhoz, hogy az úgynevezett Agenda 2010 reformprogram segítségével "Európa beteg emberéből" újra versenyképes gazdasággá váljon. Ha az embereknek az a benyomásuk, hogy van remény a javulásra, akkor ki lehet bírni egy megszorításokkal teli időszakot is.

Görögországban viszont az emberek mintha nem nagyon bíznának abban, hogy javulni fog a helyzet.

Görögországban rendkívüli helyzet van. Problémák vannak az adók behajtásával, a korrupcióval, akinek van tőkéje, az kivonja az országból, ezt csak tetézik a nagyon kemény megszorítások. Értem, hogy az emberek ebben a helyzetben elégedetlenek. Ennek ellenére nem megoldás, ha reformok nélkül egyre több európai pénzt fecskendeznek az országba.

Hogyan lehetne versenyképesebbé tenni a görög gazdaságot? Hiszen számottevő ipar nincs, a turizmuson kívül sok szakember is csak az olívaolaj-exportot emlegeti mint lehetséges sikerágat.

Görögországnak szép tájai vannak, ezért a turizmus egy biztos kiindulópont. A sok napsütést napelemek kiépítésére is lehetne használni. Pillanatnyilag viszont azt a visszajelzést kapjuk német cégektől, hogy először jogbiztonságot és tervezési biztonságot kell megteremteni. Most még túl nehéznek tűnik leküzdeni a görög bürokráciát. Én örülnék, ha Görögország az eurózóna része maradna, de még nincsenek túl a nehezén.