Szippantottak egy kis levegőt 568 nap lélegeztetőgép után az írek

Írország, gazdasági válság, krízis, állampapírt bocsátott ki írország, bank of ireland, bankomat, atm
Vágólapra másolva!
Írország kimerészkedett a piacra, és tesztelte, hogy vajon bárki hajlandó-e neki bárki is kölcsönadni. A próba jól sikerült, így több mint másfél évnyi IMF-függés után az ír gazdaság elindulhat az önállósulás felé. Az elmúlt évek azért nyomott hagynak az írekben. Drágább élet, magasabb adók, megvágott szociális támogatások jelentették az ír bankok megmentésének árát.
Vágólapra másolva!

Miközben Magyarország épp a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió delegációját várta, hogy egy hitelprogramról kezdje meg a tárgyalásokat, az eurózónát két éve még rettegésben tartó ír gazdaság éppen az első lépését tette meg a nemzetközi védőszárny alól kibújva.

Csütörtökig 568 napot töltött Írország az IMF-felügyelete alatt úgy, hogy a nemzetközi intézmény és az Európai Unió hitele tartotta életben az országot. Július ötödikén Írország 500 millió euró értékben bocsátott ki állampapírokat, ezzel jelezve, hogy kész arra, hogy ismét a saját lábára álljon.

"A kormány célja, hogy elszakadjunk a hitelprogramtól, és visszatérjünk a piacokra jövőre" - mondta Michael Noonan ír pénzügyminiszter, miután sikerült többszörös túljegyzés mellett eladni a félmilliárd eurónyi három hónapos kincstárjegyet. Az 1,8 százalékos hozamszint, amelyet a piac kért a papírok jegyzéséért cserébe, alacsonyabb, mint a spanyol kötvények kamatai, ez azt mutatja, hogy Írországot már biztonságosabbnak látják a befektetők, mint Spanyolországot.

Írországnak elsősorban az óriásira duzzadt államháztartási hiányát kellett leszorítania az IMF-program szerint, ez viszont kemény megszorításokkal járt. Dublin a 2008-as bankválságot részben államosítással, részben garanciavállalásokkal kezelte, ami viszont óriási terhet rakott a költségvetésre, miközben adóbevételből egyre kevesebbre számíthatott. A költségvetés egyensúlya olyan mértékben borult fel, hogy 2010-ben a GDP 31,2 százalékára rúgott a hiány - vagyis a megengedett uniós 3 százalékos szintnek több mint a tízszerese volt. Az ország ezt kénytelen volt mértéktelen eladósodás árán finanszírozni, így fordulhatott elő, hogy a 2007-ben még 25 százalék körüli államadósság-ráta idén már 113 százalék körül várható.

Öles léptek

A hiányt csak drasztikus eszközökkel lehetett leszorítani, ráadásul ennek végrehajtásában még csak félúton jár az ország. Az IMF-program célja az, hogy 2015-re 3 százalék alá kerüljön a hiány, de ehhez öles léptekkel kell haladni, mert az idei állomás még messze van ettől, 8,3 százalék szerepel a tervekben.

Az íreknek kemény megszorításokat kellett lenyelniük. Drágultak például a fogyasztási cikkek amiatt, hogy 2 százalékponttal 23 százalékra emelték az áfa kulcsát. 2015-ig 37 500 főt küldenek el a közszférából, ebből 6000 ezer főt már az idén elbocsátanak. A leépítéssel párhuzamosan 3,5 milliárd euróval, 20 százalékkal csökkentik a közalkalmazottakra fordított bérköltséget hét év alatt.

Az egészségügyi kiadásokból 543 millió eurót csíptek le az idei költségvetésben, 475 milliót a társadalombiztosításból. A fogyatékkal élők ellátásában végrehajtott "hatékonyságnövelésből" 50 millió eurót vár a kormányzat. A családtámogatási rendszerben a harmadik gyerektől nagyobb összeg járt fejenként, ezt a progresszív támogatást eltörlik. Az egyszülős csonka családok támogatása az új szabályok szerint csak a legkisebb gyerek 7 éves koráig fog járni.

Ezenkívül olyan lépésekkel is spórolt a kormányzat, mint a szociális fűtéstámogatás csökkentése vagy 31 rendőrőrs bezárása. A felsőoktatásban eddig 2000 eurót kérhettek legfeljebb az egyetemek a hallgatóktól hozzájárulásként, ezt az összeget 250 euróval megemeli a kormányzat.

Nem az IMF fájt előbb

Megszorításokat ráadásul nemcsak az IMF/EU-programban, hanem már korábban is kellett végrehajtaniuk. Uniós tagországként ugyanis vonatkozik az országra a 3 százalékos deficitkorlát, ezért folyamatosan terveket kellett bemutatni Brüsszel számára, hogy miként teszik fenntarthatóvá a költségvetést. Különösen azért figyel az Európai Bizottság szigorú szemekkel, mert Írország az eurózóna tagja. 2009-ben és 2010-ben új és megemelt adókkal (jövedelemadó növelése, tőkejövedelmek megadóztatása, üzemanyagok, olaj, cigaretta, szeszes italok adójának növelése), a közszférában 14 százalékos bércsökkentéssel, a gyógyszerkassza megnyírásával már húztak egyet a nadrágszíjon.

Az ír visszatérés a piacra bizonyította, hogy az ország nem hiába hozott áldozatot. Az európai adósságválságnak Írország 2011 nyarán még a gócpontja volt, és csak az IMF/EU-programnak köszönhetően kerülték el az összeomlást. A növekedés már tavaly megindult, 2011-ben 0,7, 2012-ben 0,5 százalékos bővülést jelzett az IMF. A megtorpanás viszont már nem csak Írország sara, erősen hat ugyanis a lefulladó európai gazdaság is. Brendan Howlin reformügyi miniszter a megszorításokat tartalmazó költségvetés decemberi vitájában azt mondta, "tizenkét hónapja mi voltunk Európa gondja. Most az európai és a globális gazdaság veszélyezteti a mi gyógyulásunkat".

Marad háttérben az IMF

Az, hogy Írország kitette a lábát a piacra, még nem jelenti azt, hogy képes lenne teljesen a magánbefektetőktől szerzett pénzekből finanszírozni magát. A pénzügyminiszter szerint az ország az idén még háromszor-négyszer tervez rövid lejáratú papírt piacra dobni, mielőtt jövőre a hosszú távú, azaz nagyobb befektetői bizalmat igénylő kötvénnyel próbálkoznának. A háttérben pedig még sokáig ott fog állni az IMF-EU páros és 85 milliárd eurós kerete, a hitelprogram ugyanis 2013. december 15-ig tart.

Az IMF-program legfőbb eredménye, hogy Írország elkerülte az államcsődöt. 2010 augusztusában drasztikusan emelkedni kezdett az ír állampapírok hozama, a 7 százalék feletti tízéves hozam a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy az ország adósságspirálba zuhan, amelynek a vége az államcsőd. Egy évvel később 14 százalék fölött tetőzött a hozam, de 2010 decemberétől ekkor már az IMF finanszírozta az országot, így a gyakorlatban nem kellett kifizethetetlen feltételekkel piaci hitelt felvennie Írországnak.