Miért szárnyal a forint?

A nemzetközi pénzvilág most egy kicsit jobban hisz a fellendülésben, és ezért hajlandó több kockázatot vállalni. Az eredmény, hogy szívesen hozzák Magyarországra a pénzüket, mert itt magas kamatot kapnak utána. Ettől lett erős a forint, és ez akár így is maradhat egész augusztusban, ha nem történik semmi váratlan.

Jól járnak a nyár utolsó heteiben külföldre utazók, hiszen a forint erősödéssel segíti, hogy pénzükért minél több eurót (vagy más devizát) vásárolhassanak. Ráadásul pár hétig tartós is maradhat a forint ereje, mert az előre látható, árfolyamokat mozgató hírek csak szeptemberben érkeznek.

A régiós devizák közül a forint a lengyel zloty mögött a második helyen állt hétfőn, utoljára tavaly szeptemberben állt 276 forint alatt egy euró. De az sem kizárt, hogy a forint az élre tör a dollárral és euróval szembeni erősödést tekintve a héten. A siker oka (és egyben ára) a magas kamatszint, amelyre a kockázatosabb eszközök felé forduló befektetők ráharaptak. Az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb a jegybanki alapkamat, jelenleg 7 százalék.

A magyar kamatszint a régió többi országához képest magasnak számít, így a piaci pánik oldódásával előjön a kamatkülönbözet - mondta Taraczky Andrej, a Buda-Cash devizaüzletágának vezetője is. A biztonságos amerikai kötvények helyett kockázatosabbat és nagyobb hozamot ígérőt keresnek, ilyenkor kezdik vásárolni a feltörekvő országok állampapírjait, és ehhez még csak hosszú távú elkötelezettség sem szükséges. "Két hét alatt is sokat lehet keresni a magas kamaton, a kötvény és a deviza árfolyamnyereségén" - mondta Taraczky Andrej.

Kockázatra éhesek

A befektetők kockázatéhségét bizonyítja, hogy a nyugati tőzsdék is fellendültek az elmúlt napokban, márpedig a részvények kockázatos eszközöknek számítanak. A rizikót pedig azért keresik a befektetők, mert elkezdték megemészteni, mit is jelent valójában a két legjelentősebb jegybank, az amerikai Fed és az európai EKB múlt heti megnyilvánulása.

A két jegybanktól egyaránt azt várták a befektetők, hogy aktív beavatkozással billentsék helyre a pénzpiacokat. A Fedtől a mennyiségi lazítás harmadik körét, vagyis hogy öntsön újabb dollármilliárdokat a piacokra, az EKB-tól pedig, hogy bejelentse a spanyol és az olasz hozamok leszorításához szükséges kötvényvásárlási programját. Egyik sem történt meg, amely után a piacok csalódottak voltak, az euró gyengült, a tőzsdék visszaestek.

Újraszámoltak a befektetők

Pénteken azonban jött a fordulat, a befektetői hangulat javulni kezdett. "Nem volt olyan rossz az EKB üzenete, mint elsőre tűnt" - mondta Kuti Ákos, az Equilor kereskedője. Szerinte valójában csak tisztábbá vált a kép, vagyis hogy a befektetők megértették, a két jegybank "nem lövi el a puskaport egy-két hét alatt", viszont hajlandóak beavatkozni, ha valóban rosszra fordulnak a gazdasági folyamatok.

Az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi csütörtökön arról beszélt, hogy a következő hetekben alakítják ki a magas hozamok leszorításának eszköztárát. Várhatóan ez nem jelent közvetlen állampapír-vásárlásokat, mert az uniós jog tiltja az államok jegybanki finanszírozását. A másodpiacon azonban beavatkozhat, vagy a vállalati kötvények, jelzáloglevelek vásárlásával szoríthatja le a kamatszintet.

Ha a német alkotmánybíróság szeptember közepén nem kaszálja el az Európai Stabilitási Mechanizmus nevet viselő válságkezelő alapot, úgy a jelenlegi mentőalap (EFSF) mellé egy újabb, több százmilliárdos alap lép majd be az európai válságkezelésbe, amely nem csak állampapírokat vásárolhat majd, de bankokat is feltőkésíthet, vagyis több válsággócot is kiiktathat egyszerre.

A mentőalapok mellett a Draghi által bejelentett akció jelentheti a harmadik válságkezelő intézkedést, amely megnyugtathatja a befektetőket, hogy nem lesz fizetésképtelen Európa. De még az is lehet, hogy erre a védelmi vonalra már nem is lesz szükség.

Elkezdtek hinni a jó hírekben

Pénteken ugyanis az amerikai foglalkoztatási hivatal a vártnál jobb munkaerő-piaci adatot közölt, amely bizakodással töltheti el a piacot, vagyis elhitetheti a befektetőkkel, hogy a Fed lazítására, illetve az EKB kötvényvásárlására már nem is lesz szükség.

"A jó adatokban kezdtek el hinni, ahogy az egészséges" - mondta Taraczky Andrej. Eddig ugyanis fordított logika működött a piacon: a rossz hírek hatására egyre valószínűbbnek látszott a jegybankok beavatkozása, amely miatt javult a hangulat. Erre ráerősített az is, hogy a görögöket megdicsérte az EU-IMF-delegáció, amely azt mutatja, hogy őszig a görögök fizetőképesek maradhatnak. Ez azért fontos, mert augusztus 20-án 3 milliárd eurónyi lejáró kötvényt kell kifizetniük a görögöknek - most erre a mentőcsomagból jut majd, nem vonják vissza a hitelezők a pénzt.

A nemzetközi hangulat mellett a forintnak külön segítséget nyújt az IMF-tárgyalások elindulása. A kormány szándékát a megegyezés iránt ugyan nem veszik készpénznek a befektetők, de egy esetleg romló hangulat esetére biztosítékul szolgálhat már maga a tárgyalás ténye is.

Erős hetek, bizonytalan ősz

A következő hetekben a jegybankoknak nem kell megszólalniuk, a görögök fizetőképessége biztosítottnak látszik, a spanyol kormány a hivatalos segítségkérést adagolhatja a választóknak, az IMF-tárgyalások következő köre pedig csak szeptemberben várható legkorábban. Ez egy nyugalmas időszakot jelenthet, amelyben a forint megőrizheti erejét, sőt akár tovább is léphet. Kuti Ákos szerint 272-273 forintos eurónál van egy ellenállási pont, ahol rövid távon megragadhat a forint.

A mozgások ősszel indulhatnak újra. A görög válságkezelés, a spanyol segítségkérés részletei, az új európai, amerikai gazdasági mutatók, a német alkotmánybírósági döntés, illetve az IMF-tárgyalások alakulása mozgathatja tovább a forintot.