Halvány remények, súlyos aggodalmak az új GDP-adat előtt

Komoly veszély, hogy a kedden megjelenő statisztika alapján kijelenthetjük: technikai értelemben recesszióba süllyedt a magyar gazdaság. Az ország annyi értéket állít elő, mint hét éve. A régiótól és a fejlett nyugati szinttől folyamatosan leszakadunk, pedig Varga Mihály a jó adatokkal bizonyítana az IMF-nek.

A hét évvel ezelőtti szinten van a magyar gazdaság. A GDP idén a 2005-ös színvonalára zuhanhat vissza, ennek elkerüléséhez némi szerencse is kell. Kedden érkezik a statisztikai hivatal legfrissebb adata, ami alapján látni lehet majd, hogy a gazdaság hogyan teljesített az első félévben, és ebből pontosabban lehet majd megbecsülni azt is, hogy mi várható az egész évre.

Az előjelek rosszak: az első negyedévben 1,2 százalékkal maradt el a gazdasági teljesítmény a megelőző negyedévtől, és az egyes szektorokból rendelkezésre álló második negyedéves adatok alapján könnyen lehet, hogy a kedden kijövő adat sem lesz szívderítő. Ez azért fontos, mert ha két egymást követő negyedévben is visszaesést mutat a megelőző negyedévhez mért GDP, akkor technikai értelemben, hivatalosan is recesszióról beszélünk.

Sok az ellentmondás

Bár az eredmény nem teljesen egyértelmű, az ipar csökkenéséből, az építőipar folytatódó vesszőfutásából, a mezőgazdaság tavalyi váratlanul jó teljesítményéből kiindulva inkább arra lehet számítani, hogy a második negyedévben is zsugorodott a magyar gazdaság. Ez csak akkor nem alakult így, ha a nehezen becsülhető szolgáltató szektor meglepetést okozott, és kiemelte a gödörből a magyar gazdaságot. A Portfólió.hu ezek alapján annak ad nagyobb esélyt, hogy már bekövetkezett a technikai recesszió, és ez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból is látszik majd.

Nem temeti még a magyar gazdaságot Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, aki szerint bár a gazdasági mutatók rosszak, van remény a recesszió elkerülésére. Azt mondja, hogy "sok az ellentmondás, de abban bízom, hogy nem lesz technikai recesszió, hanem 0-0,2, kiugróan jó eredmény esetén pedig 0,5 százalékkal növekedhet a gazdaság az elsőről a második negyedévre".

A Suppan által említett ellentmondások mögött pozitív és a negatív várakozások állnak, amelyek mindegyike az elemző szerint jól indokolható. Reményt keltő például az, hogy az első negyedév részben azért sikerült rendkívül rosszul, mert a cégek nagy arányban építették le a készleteiket, részben pedig azért, mert több beruházás áttolódott a második negyedévre. Ez azt jelentheti, hogy a második negyedévben megvalósulhatnak az elhalasztott beruházások, és további nagy horderejű projektek is elindulhatnak, mint amilyen a győri Audi vagy egy dunaföldvári bioetanol-üzem átadása volt májusban. A készleteket pedig aligha építik le tovább a cégek, így ez nem járul hozzá újra egy nagyobb visszaeséshez. Vagyis, Suppan Gergely szerint a statisztikai módszertan miatt "hatalmas visszapattanásnak kéne jönnie".

Borúlátásra adhat viszont okot az, hogy az ipart a Mercedes-gyár sem tudta felhúzni, igaz, az ipari adatok még nem tartalmazták a júniusi, harmadik műszak indulását. "Minden ágazat esik, az ipar stagnál" - mondta Suppan Gergely az ágazati adatok alapján. Hozzátette, hogy a magyar gazdaságot legnagyobb mértékben a külföldi, elsősorban az európai tendenciák határozzák meg, márpedig a "külső adatok szörnyűek". Az ágazati adatok és a külső gazdasági környezet tehát a recesszió felé mutat, viszont a rendkívül rossz első negyedév miatt a statisztikai módszertan visszafoghatja a zuhanást.

Az év egészében zsugorodunk

Ami nem tűnik kétesélyesnek, az az egész éves teljesítmény. A Reuters legfrissebb felmérése szerint tizenkilenc elemző átlagosan 0,7 százalékos szűkülést valószínűsít Magyarországon. Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi szolgáltató, a Morgan Stanley a múlt szerdán adta ki a felülvizsgált becslését, amely szerint Magyarországra durva, 1,2 százalékos visszaesés vár idén. A Portfólió.hu felmérésében részt vevő makroelemzők szerint az egész évben 1 százalékkal csökken a magyar gazdaság. A Magyar Nemzeti Bank 0,8, az Európai Bizottság 0,3, az OECD 1,5, a Századvég Gazdaságkutató 0,8, a GKI Gazdaságkutató 1,5 százalékos visszaesést valószínűsít. Az IMF-delegációvezetője, Tanosz Arvanitisz a júliusi tárgyalások után csupán annyit árult el a Valutaalap becsléséről, hogy "a nehéz külső és belső környezetben a reál-GDP várhatóan visszaesik 2012-ben".

A kormány minden más szereplőnél optimistább. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a 2013-as költségvetésről szóló kormánydöntés után, igaz, még júniusban, azt nyilatkozta, hogy idénre stagnálást vár: "Az év első felében enyhe visszaesésre, a második részében pedig növekedésre számítanak, így az év egészére egy stagnáló gazdaság képe rajzolódik ki." Matolcsy szerint a stagnálás jelentésébe az is belefér, ha 1 százalékos visszaesést szenved el a magyar gazdaság.

A számoknak nagy tétjük van. Erre utalt Varga Mihály a Figyelőnek adott interjúban július közepén, miközben folytak az IMF-tárgyalások. Ő arról beszélt, hogy a makrogazdasági adatokban is különbség van a magyar és az IMF/EU-álláspontok között, a kormány ugyanis nagyobb növekedést valószínűsít. Varga szerint vagy nem tudnak megállapodni a számokban, és felállnak az asztaltól, vagy ők hiszik el az IMF számait (ezt valószínűtlennek tartotta), harmadik lehetőségként viszont azt mondta, hogy "mégiscsak mi győzzük meg őket, esetleg azzal, hogy várjuk meg a második negyedéves GDP-adatokat, és ez alapján folytassuk a tárgyalásokat".

Bár Varga alapvetően a 2013-as növekedési kilátások körüli nézeteltérésre utalt, már az idei számokból is arra lehet következtetni, hogy nehezen védhető a kormány 1,6 százalékos jövő évi növekedési prognózisa. Ha az idén recesszió lesz, ami a gyenge alapfolyamatokra utal, akkor a 2013-as növekedés inkább a jegybank által pár héttel ezelőtt becsülthöz közeli lehet. Márpedig ez 0,8 százalékos bővülés lenne, feleakkora, mint amennyit a kormány hivatalosan mond.

Az idei, 1 százalék körülinek kinéző recesszió azt jelentené, hogy a magyar GDP nagyjából ott állna,ahol 2005-ben volt. A 2008 őszén kirobbant válság abban az évben még szerény növekedést hagyott a magyar gazdaságban, de a 2009-es évben nagyot pusztított, akkor csaknem 7 százalékos visszaesés következett be. A tavalyi és tavalyelőtti, egyaránt másfél százalék körüli bővülés arra volt elegendő, hogy 2011 végére a 2007-es szint fölé hajszálnyival kapaszkodott a magyar gazdaság teljesítménye.

Megúszható lenne az adósságcsökkentés

Az éves visszaesésnek azonban nemcsak technikai tétje van, hanem a kormány válláról is levehet egy terhet. Az idén életbe lépett új alaptörvény ugyanis előírja a kormány számára, hogy csak olyan költségvetést fogadhat el, amelyik csökkenti az államadósság szintjét, amíg az ország el nem éri az 50 százalékos adósságszintet.

Ez a szabály azonban nem érvényes "a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén", ekkor "a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni" az adósságszabálytól. A tartós és jelentős visszaesés a stabilitási törvény szerint az, ha a gazdasági kibocsátás csökken az adott évben. Vagyis, ha az idén tényleg visszaesik a gazdaság, akkor az államadósságot sem kellene csökkenteni ebben az évben. Az más kérdés, hogy megengedhetné-e magának a kormány az euróválság tombolásakor, hogy ne szorítsa lejjebb a tavaly év végén 80 százalék fölött tanyázó magyar adósságot.

Elrugaszkodás - leszakadás

A magyar gazdaság visszaesését nagyrészt az európai adósságválság okozza, de ez nem jelenti, hogy csak kifelé lehetne mutogatni. A magyar teljesítmény ugyanis a régiótól is elmarad, és attól a Németországtól is, amely Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere, így a legnagyobb befolyásolója is. Az MKIK Gazdasági és Vállalkozáskutató Intézetének kimutatása szerint a válság ötödik negyedéve után a magyar gazdaság még mindig lefelé tartott, miközben a német már felfelé indult. Amikor a magyar is elkezdett felfelé indulni, a hetedik negyedévtől, sokkal lassabban tette, mint a német.

A kelet-európai régió növekedési adatai (2010-11) és várakozásai (2012-13) (forrás: Eurostat)

A magyar gazdaság már évek óta leszakad, és nem csak a fejlett nyugat-európai államok szintjétől távolodunk, a lemaradásunk még szembetűnőbb a régiós versenytársainkhoz képest.

A kormány a gazdasági növekedés beindulását több terv kidolgozásával kívánta elérni. A Magyar növekedési terv vitaanyaga tavaly decemberben elkészült, azóta viszont nem hallani semmit róla, pedig Orbán Viktor kormányfő a növekedési terv sikerét kulcskérdésnek nevezte. Szerinte egy ilyen speciális, ágazatokra lebontott terv nélkül recesszióba esne a magyar gazdaság.