Halálra szorítják a görögöket

Szerdán megáll az élet Görögországban, az egész közszféra újra sztrájkol. A görög kormány már eddig is iszonyú sanyargatást vállalt be azért, hogy a nemzetközi hitelezők kimentsék a csőd széléről az országot, ám egyelőre nem látszik az eredmény. A hiány csak nő, a gazdaság elfonnyadt, és még nincs vége a megszorításoknak.

A hajók a dokkban maradnak. Nem magyaráz az összeadásról a matektanár. A gyanúsítottakat békén hagyják az ügyészek. Hiába kopogtat hitelért a pék az állami banknál. Nem szedik a vámot a határon, senkitől nem gyűjtenek be adót a revizorok. Szerdán 24 órára megáll az élet Görögországban.

A közszolgák egész napos sztrájkja, amelyhez a magánszektor dolgozói közül is csatlakoznak, jól mutatja az adósságtól fuldokló ország gondjait. A fizetésük, szociális juttatásaik csökkentése, állásuk elvesztése miatt dühös tömegek ugyanis csak még inkább elmélyítik Görögország válságát, a megszorítások elleni tiltakozás újabb megszorításoknak ágyaz meg.

Athén az elmúlt években többször emelte meg az adókat, csökkentette a támogatásokat, az állami kiadásokat, állami vállalatok részesedését adta el, kőkeményen megszorított. Ennek azonban egyelőre csak annyi nyoma van, hogy zuhan a gazdaság teljesítménye, de az állam pénzügyei egyáltalán nem jöttek rendbe.

Megszorítás mindenhol

Annak ellenére, hogy Athén húsba vágó kiadáscsökkentéseket és adóemeléseket vezetett be, évről évre többet költ az állam, miközben egyre kevesebb pénzt tud behajtani - mutatott rá az ellentmondásra a Forbes magazinban Nathan Lewis közgazdász. (Lásd ábránkat az elmúlt évek január-május közötti bevételeiről és kiadásairól a közgazdász adatgyűjtése alapján.)

Hiába az adóemelés és a megszorítások, mégis elszállnak a kiadások, és egyre kevesebb a bevétel
A görög állam bevételei és kiadásai az év első öt hónapjában euróban (forrás: Nathan Lewis, Forbes)

Görögország államadóssága tavaly a GDP 160 százalékára hízott, ez normális esetben már agyonnyomta volna az országot. Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) két körben 110 és 130 milliárd euróval segítette ki az országot, hogy ne menjen csődbe. A hitelért cserébe elvárják, hogy az ország hozza magát egyensúlyba, azaz csökkentse a költségvetési hiányát és az államadósságát.

Hosszú a lista, hogy mindez milyen megszorításokat igényelt: szolidaritási adót vezettek be, 12 ezer euróról ötezerre csökkentették az adómentesség határát, emelték az ingatlanadót, az áfát, luxusadót vezettek be, adókedvezményeket töröltek el, emelték a dohány, az üzemanyagok és az alkohol jövedéki adóját. A közalkalmazottaknál 20 százalékkal, az állami társaságoknál 30 százalékkal csökkentették a béreket. Tömegesen küldték el a közszolgákat, 60 százalékos bér mellett 30 ezer embert tettek tartalékba. Kikötötték, hogy csak öt elküldött közszolga után lehet egy újat felvenni. A minimálbért 22 százalékkal megvágták, a fiataloknál még nagyobb volt a csökkentés.

Visszavettek az állami beruházásokból, az egészségügyi kiadásokból, lefaragták az átlagosnál jóval nagyobb honvédelmi büdzsét, összevontak vagy megszüntettek mintegy kétezer iskolát. Ezer euró felett 20 százalékkal csökkentették a nyugdíjakat, 40 százalékkal a korai nyugdíjakat, a korhatárt pedig 65 évre emelik. A következő három évben 50 milliárd euró értékben adnak el állami részesedéseket, például a görög postában, a kikötőkben vagy a szerencsejáték-társaságban.

Görög exodus

A minden görögöt érintő önsanyargatás célja az volt, hogy az adósság kamatait nem számítva jövőre már többlete legyen a görög költségvetésnek, az államadósság pedig csökkenő pályára álljon. Mindezért cserébe Görögország magánkézben lévő tartozásainak több mint felét elengedték a hitelezők.

Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a hatalmas megszorítások alig javították a költségvetést, a növekedésen viszont mély sebeket ejtettek. A Spiegel vasárnapi információi szerint 20 milliárd euróra hízhat az idei hiány, ami a duplája lenne a vártnak. Mindeközben az ország gazdaságának az ötöde tűnhet el az év végére, ha a válság előtti, 2007-es évi kibocsátást tekintjük alapnak. Az eredeti uniós becslések szerint a tavalyi 6,9 százalékos zuhanás után az idén már csak 4,7 százalékkal kellene csökkennie a görög GDP-nek. Ehhez képest a görög miniszterelnök szerint 7 százalék is lehet a visszaesés. A görög gazdaságban nagy arányt töltenek be az államhoz kötődő vállalkozások - a közszféra kiadáscsökkentése ezért megrázó a gazdaság számára. A másik nagy jövedelemtermelő szektor a turizmus, a vad tüntetések azonban eltántorítják a külföldieket az országtól.

A visszaeséshez nagyban hozzájárul az is, hogy a görög cégek menekülnek az országból, ha csak tehetik. Már a válság előtt is megfigyelhető jelenség volt az Ekathimerini.com görög portál szerint, hogy az alacsonyabb adókulcsokat kínáló Bulgáriába teszik át székhelyüket a görög vállalkozások, de ezt a megszorítások, adóemelések extrém módon felgyorsították. Júniusban azt írta a lap, hogy már hatezer görög kis- és középvállalkozás ment az északi határ túloldalára.

A görög gazdaságot nemcsak a magas adók tartják fogságban, hanem a bizonytalanság is. A görög emberek nem fogyasztanak, ha nem tudják, lesz-e állásuk holnap, és ha lesz is, mekkora fizetéssel, és mennyit kell majd adózniuk belőle. A szerdán a fizetésükért sztrájkoló adószedők és a többi dolgozó tovább rontja az ország pénzügyi helyzetét, csak a hiányt növeli, és újabb megszorításokat kényszerít ki.

Harmadik csomag is jöhet

Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója hétfői nyilatkozata arról árulkodik, hogy a hitelezők is törik a fejüket, hogyan törhetne ki a görög gazdaság az ördögi körből. Az IMF több időt hagyna a megszorítócsomag végrehajtására, de a szervezet görög képviselője korábban azt is felvetette, hogy az országnak újabb mentőcsomagra is szüksége lehet. A múlt héten Athénban tartózkodó hitelezői hármas (IMF, Európai Központi Bank, Európai Bizottság) friss megállapodás nélkül abbahagyta a tárgyalásokat, de a görög kormány és a hitelezők is állítják, hogy csak átmenetileg áll a hitelprogram ellenőrzése.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy az aktuális megszorító intézkedéseket egy olyan kormánynak kell elfogadnia, amelyet már most is szétfeszítenek a belső viták. Ha a kabinet nem jutna eredményre, akkor Görögország nem kapná meg a következő hitelrészletet, ám enélkül megint ott tartanánk, mint a fájdalmas megszorítások előtt: az ország csődbe mehetne.