A románok lepipálták a magyarokat

Szerbia, Románia és Magyarország nagyjából egy időben lépett ki a piacra dollárkötvényeivel. A románok sokkal jobb áron tudták eladni a papírjaikat, mint a magyarok, az EU-n kívüli és két szinttel mélyebben a bóvliban lévő Szerbia pedig körülbelül velünk azonos áron értékesítette őket. A különbséget az együttműködés jelentette az IMF-fel.

"Az az állampapír, amit hatszorosan jegyeznek túl, az semmiképpen nem minősül bóvlinak, mert bóvliért nem szoktak az emberek sorba állni" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, miután Magyarország pontosan egy hete sikeresen eladott 3,25 milliárd dollárnyi államkötvényt.

Ha eladásra kínáljuk az autónkat 1 forintért, nem kell csodálkoznunk, ha tömegek állnak sorba érte, könnyen nevezhetjük sikernek, amikor megszabadulunk tőle. Kérdés, hogy ugyanez történt-e a magyar dollárkötvényekkel is. Vajon annyira magas hozamot - kamatot - ajánlottunk, hogy ez okozta a nagy érdeklődést?

Hogy milyen magas az ár, azt az országok közti összevetés segít eldönteni. Ebből a szempontból szerencsés, hogy Románia, Szerbia és Magyarország is a múlt héten tudott dollárkötvényeket értékesíteni, vagyis mind a három ország nagyjából ugyanabban a piaci környezetben lépett piacra.

Az IMF párnái közt

A Bloomberg üzleti hírügynökség szerint Románia 1,5 milliárd dollár értékben bocsátott ki tízéves lejáratú kötvényeket, 4,5 százalékos átlaghozammal. A magyar tízéves papírokat ezzel szemben 5,4 százalékos hozammal adták el 2 milliárd dollár értékben, tehát magasabb kamattal kaptunk kölcsönt.

A régió országaira egyenlően rálátó londoni elemzőkhöz azzal a kérdéssel fordultunk, hogy mi magyarázza a közel egyszázalékos hozamkülönbséget. Románia élvezi annak előnyeit, hogy részt vesz egy IMF-programban - válaszolta az [origo] megkeresésére Timothy Ash, a Standard Bank feltörekvő piaci elemzőközpontjának vezetője. (Románia 2011 óta van benne abban a március 30-ig tartó IMF-programban, amelyet Magyarország nem kívánt igénybe venni.)

Hozaméhség

A piacon most bármit el lehet adni. Timothy Ash egy múlt heti budapesti üzleti konferencián ezt úgy fogalmazta meg, hogy még Zambia is képes értékesíteni a papírjait. Peter Attard Montalto szerint óriási pénzek áramlanak a feltörekvő piacokra, mert a befektetők "nem tudnak csak az amerikai, rövid lejáratú állampapírokban ülni", vagyis az USA-nál jóval kockázatosabb piacokat keresnek. "Ezért az emberek mindent megvesznek, amit eléjük dobnak" - magyarázta Montalto az [origo]-nak.

Peter Attard Montalto, a japán Nomura Bank londoni elemzője szerint a román kormány is okozott aggodalmas pillanatokat a befektetőknek, de ennek már vége. Románia nem veszélyezteti a jegybanki függetlenséget, nem változtat egyik pillanatról a másikra a gazdaságpolitikáján. A románok nagy valószínűség szerint újra megkapják az IMF támogatását, szemben a kiszámíthatatlan Magyarországgal, amely lemondott erről a háttérről.

Timothy Ash szerint számít az is, hogy Románia összességében sokkal kevesebbet, 1,5 milliárd dollárt bocsátott ki, szemben a magyar 3,25 milliárddal (10 éves papírból 2 milliárd, 5 évesből 1,25 milliárd fogyott). Emellett a két ország értékeléséhez nem elhanyagolható szempont, hogy a román GDP-arányos államadósság kevesebb mint a fele (38 százalék) a magyarnak (79 százalék). "Azt gondolom, úgy általában a román gazdaságpolitikai környezet jóval befektetőbarátabb a magyarnál" - összegezte Timothy Ash.

Az értékelésbeli eltérések a hitelminősítésben is megjelentek. A Fitch, a Moody's és a Standard and Poor's, vagyis a három nagy elemzőház egyaránt egy minősítési fokkal kedvezőbbnek látja a románok hiteleit, mint a magyarokéit. Ez az egy fok az a különbség, amely a bóvli és a befektetésre ajánlott között van. (A Fitchnél a magyar kötvények BB+, a románok BBB- minősítést kaptak, az előbbi egy fokkal van az utóbbi alatt.)

Befektetési Balkán

Miközben a hitelminősítők a román dollárkötvényeket erősebbnek látták a magyarnál, addig a szerb dollárpapírokat gyengébbnek. A Fitchnél a szerb kötvény BB- minősítést kapott, ami két fokkal gyengébb, mint a magyar, vagyis mélyebben van a bóvliban.

Peter Attard Montalto szerint Szerbia annak ellenére izgalmas befektetési terep, hogy Magyarországnál is komolyabb aggodalomra ad okot. A szerb parlament tavaly nyáron fogadott el egy törvényt, amely a kormány befolyását erősítette a jegybankban. Szerbia a románokhoz hasonlóan részt vesz egy IMF-programban, amely ugyancsak márciusban jár le, és szeretnék meghosszabbítani. Az IMF viszont az új jegybanktörvény elfogadásakor riadót fújt, arra figyelmeztetve, hogy az gyakorlatilag lehetővé teszi a szerb állam jegybanki finanszírozását és a devizatartalék felhasználását.

Mindezek ellenére Szerbia a pénzügyminisztérium közlése szerint csütörtökön jött ki 1,5 milliárd dollár értékű, igaz, csak hétéves lejáratú állampapírral, és azokat is elvitték. Az eltérő lejáratok miatt nem lehet igazán összehasonlítani az 5,15 százalékos hozamot a magyar 5,4 százalékkal, az viszont látszik, hogy nagyjából egy szinten vagyunk, nincs lényeges különbség. Vagyis a két fokozattal gyengébbnek minősített, EU-tagsággal nem rendelkező, de az IMF-fel együttműködő Szerbia nagyjából olyan árat kapott, mint Magyarország.

Jól állunk

Az Államadósság Kezelő Központ szerint a kötvénykibocsátással sikerült fedezni az éves igény felét. Ezt kiegészíti, hogy a vártnál jóval nagyobb mennyiségben fogynak az euróalapú, inflációkövető lakossági állampapírok. Érdemi mennyiség folyhat be a fejenként 250 ezer euró értékű, letelepedési jogokkal járó állampapírból is, amelyet külföldiek jegyezhetnek magyar tartózkodási engedélyért (és a kamatokért) cserébe. Mindez együtt arra utal, hogy Magyarország képes magát finanszírozni a piacról. A kérdés csak az, milyen áron.