Sorra kerülnek, akikről a bankok már lemondtak

Új devizahiteles-mentőcsomagon dolgozik a kormány. Eddig főleg azoknak segítettek, akiknek volt megtakarításuk, de most elkezdhetnek reménykedni az igazán nagy bajban lévő adósok is. Lenne olyan megoldás, amely a bankoknak sem fájna, a bizonytalanság azonban nyugtalanítja a piacot.

Orbán Viktor miniszterelnök két nappal ezelőtt a parlamentben a devizában eladósodott lakáshitelesek újbóli megmentéséről beszélt, és Varga Mihály újdonsült nemzetgazdasági miniszter is tett erre utalásokat.

A részletek egyelőre nem ismertek, de majdnem biztosra vehető, hogy a legújabb mentőakció a legrosszabb helyzetben lévő adósokra koncentrál majd, vagyis arra a 100 ezer emberre, aki legalább 90 napja képtelen törleszteni a hitelét. Erről szóltak szerdai sajtóértesülések, és ezt erősítették meg az [origo] kormányzati forrásai is. Szerdán este a bankszövetség megbízott vezetője arról beszélt az InfoRádiónak, hogy támogatják a 90 napon túliak megsegítését. Az ő problémáikat eddig nem tudta kezelni a kormány. (A korábbi mentőakciókról lásd keretes írásunkat.) 

A lehetséges következő kormányzati mentőterv részeként a legtöbben a hitelek forintosítását és a bedőlt hitelesek lakásait felvásárló Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) hatókörének bővítését valószínűsítik. Kormányzati forrásunk is ez utóbbit hangsúlyozta, és egyértelművé tette, hogy ehhez nincs szükség a Magyar Nemzeti Bankban szunnyadó devizatartalékra. Orbán Viktor is erre utaló nyilatkozatott tett Varsóban, kijelentve, hogy óvatosan kell bánni a devizatartalékkal.

90 napon túli tartozások aránya (százalék)

Forrás: MNB

A fideszes politikus véleménye szerint a kabinet más forrásból, például a letelepedési kötvényekből befolyó összegből is tud pénzt mozgósítani. A kormányzati várakozások szerint az idén ez akár 1 milliárd euró is lehet (ehhez 4000 külföldinek kellene fejenként 250 ezer euróért jegyeznie ilyen papírt), ebből pedig fel lehet turbózni az eszközkezelőt, hogy az ne csak a 2013-ra tervezett 13 ezer lakást tudja megvásárolni, tekintettel a 90 napon túl tartozók százezres táborára.

Még a bankoknak is tetszeni fog?

A kormányzati nyilatkozatokból kiindulva azonban a hitelek forintosítása is logikus forgatókönyv. A devizakitettség leépítése és a lakosság árfolyamkockázattól való megszabadítása visszatérő elem a kommunikációban, és banki körökből származó információink szerint lenne olyan megoldás, amelynek a hitelezők is örülnének. A program részletein persze nagyon sok múlik, de önmagában az is nagy megkönnyebbülés lenne a bankszektornak, ha valamilyen módon sikerülne a banki könyvekből kitakarítani a rossz hiteleket és az ezekkel járó veszteségeket.

Kinek segítettek eddig?

A kedvezményes végtörlesztés egyértelműen nem a legrosszabb helyzetben lévő adósoknak szólt, hanem azoknak, akik még tudták fizetni a törlesztőrészleteket, és voltak tartalékaik is. Az árfolyamrögzítés első, majd második felvonásában pedig azok vehettek, illetve vehetnek részt, akik csak megcsúsztak a törlesztésekkel, és a késésük nem éri el a 90 napot.

A kifejezetten rossz adósok megsegítésére eddig elég korlátozott akciók indultak. Erre találták ki a Nemzeti Eszközkezelőt - tavaly mindössze 1970 ingatlan került eddig be a rendszerbe -, továbbá az ócsai lakóparkot, ahová maximum 80 család költözhet. Ez a kör volt az is, amelyik tavaly nyáron egy rövid ideig kérhette, hogy kölcsönét a bankja forintra váltsa, engedje el a maradék adósságának 25 százalékát, és némi állami kamattámogatás mellett folytathassa a törlesztést. 

A váltás lehetőségével - bár a nullához közeli érdeklődés miatt a határidőt közben ki is tolták - nagyon kevesen éltek, a Portfolio szerint mindössze 55 milliárd forintnyi hitel sorsa dőlt el ilyen formában, miközben 1000 milliárd a 90 napon túli állomány. Ez egyáltalán nem volt meglepő, az új eszköz bevezetésekor is látszott, hogy a módszerrel nem lesz kisebb a havi törlesztőrészlet. 

Az Equilor Befektetési Zrt. szakértői szerint a 90 napon túli késedelmes hitelek 60-80 százalékára már úgyis céltartalékot képeztek a bankok, vagyis ezeknek a hiteleknek a jelentős része már veszteségként megjelent náluk. Ezt figyelembe véve a bankokat akkor sem érné további veszteség, ha a rossz hitelek forintosítása után a fennmaradó adósságnak szélsőséges esetben akár a 60-80 százalékát is elengednék.

Mindez azért is lenne előnyös, mert így a költségvetését sem terhelné annyira az akció. A kiszivárgott hírek szerint ugyanis a bankoknak annyival kevesebb bankadót kéne befizetniük, amekkora extra veszteség éri őket az újabb mentőakció miatt. Ha viszont már eleve lemondtak a hitelek egy részéről, akkor veszteségük sem keletkezik majd, és így a bankadó korábban tervezett bevételéhez is hozzájutna az állam.

Mindehhez persze az is kell, hogy az így keletkező csökkentett forinthiteleket az eddigi rossz adósok már rendesen tudják fizetni. Ebben akár az állam is segíthetne kamattámogatott hitelekkel, igaz, ezzel újra állami költségek merülnek fel, amelyeknek egyelőre nem látszik a forrása.

Kérdés az is, hogy a forintra váltás hogyan történne, és az ott keletkező árfolyam-különbözetet ki nyeli le. A piaci várakozások szerint itt jön be a képbe a devizatartalékok kérdése, a jegybank ebből a pénzből adna forintért devizát a bankoknak, hogy azok visszafizethessék a devizakölcsönök mögötti hiteleket az anyabankjaiknak. Az Equilor számítása szerint egyébként ennek sem feltétlenül lenne forintgyengítő hatása, mert a devizatartalékok jelenlegi 33 milliárd eurós szintjét csak kisebb mértékben, 2-3 milliárd euróval csökkentené egy ilyen ügylet.

Még nem tárgyalnak

A forint szerda esti gyengülése, amikor egy euróért 300 forintnál többet is kértek, így inkább szólt az új mentőakció körüli bizonytalanságnak, mint a már biztosan várható negatív hatásoknak. Egyelőre nem látni, hogy a bankok mennyire járnak majd rosszul (ha egyáltalán ráfizetnek), és az sem tiszta, hogy a devizatartalékot milyen mértékben vonják be, ha bevonják.

A háttértárgyalások a devizahitelesek újabb mentőcsomagjáról mindenesetre még nem kezdődtek el. Doubravszky György, a nemrégiben kinevezett pénzügyi biztos ugyan próbál valamiről tárgyalni, de, ahogy egy banki forrás fogalmazott, nemigen működik a kémia a bankszövetség és a biztos között.

Ez alapján nem meglepő, hogy Népszabadság értesülései szerint a múlt heti eredménytelen egyeztetés után a keddre meghirdetett újabb ülést már meg sem tartották, és Varga Mihály szavai is arra utalnak, hogy a mentőcsomagról szóló tárgyalásokat ő maga vagy az ő emberei fogják levezényelni.

Surányi is ilyesmit akart

A mostani tervekhez hasonló ötlet két évvel ezelőtt már felmerült: Surányi György egykori jegybankelnök a CIB elnökeként állt elő olyan megoldással, amelyet most banki körökben latolgatnak. Surányi akkor azt javasolta, hogy a devizatartozásokat váltsák át forintalapúra, az emberek fizessék meg az árfolyamveszteséget a bankoknak, de a havi törlesztőrészletüket a bankok és az állam állítsák vissza a válság előtti szintre. Úgy látta, hogy ezt állami kamattámogatással, a futamidő meghosszabbításával és a kereskedelmi bankok áldozatvállalásával el lehet érni.

Akkor a bankszövetség határozottan lesöpörte a javaslatot, mondván, hogy az árfolyam-különbözet azonnal megjelenne az adósok számláján, és ezzel nagyon rosszul járnának, a beavatkozás nagymértékben visszavetné a hitelezést, és több mint harmadával csökkentené a devizatartalékok (akkori) szintjét.