Gázmezőkkel és bankbetétekkel csábítanák az oroszokat

Ciprus kétségbeesetten kapálózik, hogy elkerülje az államcsődöt. Mivel az Európai Unió feltételeivel nem mindenben ért egyet, ezért Oroszországban is érdeklődött egy esetleges hitelért. Mit tudna a pénzért cserébe felajánlani a szigetország?

Ciprus nem kapta meg a kért segítséget Moszkvától, de továbbra is reménykedik benne és folytatja a tárgyalásokat - derült ki a szigetország pénzügyminiszterének pénteki nyilatkozatából, amit az MTI idéz. Mihail Szarrisz a Bloomberg hírügynökségnek Moszkvából elutazása előtt úgy fogalmazott: "nem tudtuk megkapni azt a támogatást, amit szerettünk volna, a pénzügyi támogatást, amire számítottunk".

Hozzátette, hogy szerinte Oroszország további kölcsönt adhat Ciprusnak és felülvizsgálhatja a korábban, 2011-ben adott 2,5 milliárdos hitel visszafizetésének feltételeit. A ciprusi pénzügyminiszter úgy érvelt, hogy országa nem tud teljes mértékben lemondani a válság rendezését célzó segítségnyújtási változatról, de küldöttségének haza kell térnie, mivel Cipruson a helyzet komollyá vált.

A szigetország kormánya két évvel ezelőtt már volt hasonló harapófogóban. 2011-ben is majdnem csődközeli helyzet állt elő, és az akkori elnök (az oroszok barátjaként és kommunistaként számon tartott Demetrisz Chrisztofiasz) nem az unióhoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult, hanem az orosz segítséget választotta. Ennek az eredménye az a 2,5 milliárd eurós kölcsön, amelyből az elmúlt két évben a felszínen tudta magát tartani az ország.

Az akkori indoklás szerint, míg az unió és az IMF megszorítást és gazdaságpolitikai beleszólást kért volna Ciprustól a pénzért cserébe, az oroszok minden megkötés nélkül adták.

Bankot és gázt

Hazai és külföldi elemzők, valamint moszkvai lapok értesülése szerint a mostani hitelnek már biztosan megkérnék az árát - ez lehetett a ciprusi delegáció távozásának is az oka. Oroszország szempontjából Ciprusnak két igazán értékes eszköze van: a bankjai és a nemrégiben feltárt gázmezők. Az, hogy a ciprusi bankok ne omoljanak össze, azért érdeke az orosz államnak, mert 20 milliárd eurónyi orosz pénz hever a számlákon, igaz, egy részük éppen az orosz adózás és az állam figyelme elől menekült oda.

"Ott nem kérdeztek tőlük sokat, nem firtatták a pénz eredetét" - idézte a BBC egy moszkvai adótanácsadó-iroda igazgatóját. Egy szintén moszkvai ügyvédi iroda pedig arról számolt be, hogy egész iparág épült ki arra, hogy az orosz klientúrát kiszolgálja Cipruson. Az oroszoknak oda sem kellett utazniuk, a ciprusi tanácsadók teljes ügyintézést vállaltak, amelynek végén az orosz befektető megkapta az online hozzáférést, és már utalhatott is a bankszámlájára.

Orosz bankoknak is vannak befektetéseik ciprusi bankokban, így nagyon nem mellékes azok biztonsága. Az orosz mentőhitelért cserébe ezért nem irreálisak azok az értesülések, amelyek szerint az orosz állam tulajdont kérhetett a szigetország bajba jutott bankjaiból. Legalább ilyen fontos lehet azonban a Ciprus déli partjainál feltárt gázmezők kiaknázásának potenciális haszna, amely az elmúlt napok tárgyalásainál szintén felmerülhetett.

Kárpótlásul jól jön

Ciprus körülbelül két évvel ezelőtt került fel a világ energetikai térképére, amikor az Aphrodité mező felfedezését bejelentették. Az előzetes adatok alapján 140-220 milliárd köbméterre becsülik az itt lévő készletet, amely az orosz földgázvagyonhoz képest elenyésző. "Az Európába irányuló orosz export mintegy 150 milliárd köbméter évente, az orosz földgázkészletet pedig több tízezer milliárdban mérik, Oroszország földgázvagyona tehát két nagyságrenddel nagyobb a ciprusinál" - vázolta az [origo] kérdésére Varró László.

A Nemzetközi Energiaügynökség igazgatója szerint ezzel együtt az Aphrodité és a közelben, de már izraeli felségvizeken található Leviathan (a maga 500 milliárd köbméterével) felfedezése jelentős befektetői érdeklődést váltott ki a Földközi-tenger iránt, és jelenleg is mintegy tucatnyi kutatási blokkban folyik a munka a ciprusi vizeken. Ez könnyen vezethet újabb felfedezésekhez, de most még csak az Aphrodité igazolt, amely az európai gázkereslet mintegy 2 százalékát szolgáltathatja körülbelül 2020-tól.

Hasonló nagyságrendekről beszélt Drucker György, az Energiainfo.hu szakértője is, aki egyelőre sok bizonytalanságot lát abban, hogy a ciprusi gázt milyen költségekkel, milyen technológiával, milyen hatékonyan lehet a felszínre hozni. Mint mondja, attól, hogy egy adott területen van egy úgynevezett elméleti ásványvagyon, még nem feltétlenül tud meggazdagodni egy ország. Nem kell messzire menni, hogy erre példát találjunk: Magyarországon is bukkantak földgázra Makónál (többre is, mint Cipruson), ám ennek a kincsnek a felszínre hozatala olyan sokba kerülne, hogy nem is érdemes hozzákezdeni.

Véleménye szerint tehát nem arról van szó, hogy az oroszok régóta kinézték volna a ciprusi gázlelőhelyet, és mindenáron meg akarnák szerezni, arra viszont valószínűleg jónak tartják, hogy kárpótolják magukat az országnak nyújtott hitelért. Becslése szerint évek múltán évi 2-3 milliárd dollárnyi bevétel származhat a ciprusi kitermelésből, ami egy szintén néhány milliárd dolláros mostani kölcsönért egyáltalán nem rossz kamat.

Az orosz energiaipari minisztérium egyik forrása pénteken reggel azonban azt mondta az MTI tudósítása szerint, hogy a Gazprom gázipari és a Rosznyefty olajipari cég nem mutat érdeklődést a ciprusi ajánlat iránt. Elsősorban azért, mert a Törökországgal vitatott területen található olaj- és gázlelőhely feltérképezése még be sem fejeződött, így igazából azt sem tudni, hogy milyen készletek találhatóak a föld alatt.