Egy év után újra nő a magyar gazdaság

2013.05.15. 9:00

Négy negyedév recesszió után a magyar gazdaság újra növekszik. Az idei év első negyedévében a KSH adatai szerint 0,7 százalékkal nőtt a gazdaság. Száguldásra azért nem kell számítani.

Végigsétálva a budapesti körúton üres kirakatok jelzik a válság pusztítását. Elköltöző India-bolt, üresen tátongó lakberendezési áruház, fél áron kínált táskákat jelző reklámtábla az üresen álló kirakatban.

A magyarok bére tavaly kevesebbet ért, a munkanélküliségi ráta magas szinten ragadt, nem csoda, hogy a hazai fogyasztás folyamatosan esett. Lakást szinte senki nem akar venni, a cégek pedig alig kezdenek fejlesztésekbe, pedig ez jelenthetné a hosszú távú fejlődés alapját. A magyar gazdaság annyit termel, mint 2004-ben, a mostani gödörnél csak a 2008-as válság negyedévei jelentettek hosszabb vergődést a rendszerváltás óta.

Ez a hangulat uralta a magyar gazdaságot az elmúlt egy évben, most azonban eljött a fordulat, amelyre a kormány már régóta várt. Matolcsy György korábban - még nemzetgazdasági miniszterként -, majd Szijjártó Péter külkereskedelmi kormánybiztos is növekedési fordulatról beszélt. A recessziónak szigorú értelemben véve vége lett azzal, hogy a Központi Statisztikai Hivatal 0,7 százalékos növekedést mért az első negyedévben, ennyivel többet termelt Magyarország, mint a tavalyi utolsó negyedévben. A negyedéves növekedéssel véget ért tehát a technikai recesszió, de az előző évhez viszonyítva még 0,3 százalékos csökkenésben volt a magyar gazdaság.

A KSH gyorsbecslést adott, június elején jön majd a részletes és véglegesített adat. A szerdai közleményből egyelőre annyi derült ki, hogy a mezőgazdaság és az építőipar növekedése áll a negyedéves növekedés mögött. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a számok a kormány várakozását igazolják, és szerintük az első félév szerény, a második nagyobb gazdasági növekedést eredményezhet.

Nulla fölött vagy alatt?

Száguldás ettől még nem lesz az idén, viszont van rá esély, hogy a stagnálásnál valamivel jobb teljesítményt mutasson fel az ország. A Reuters által megkérdezett elemzők átlagosan 0,1 százalékos növekedést várnak 2013-ban: az optimistábbak 1 százalékot közelítő bővülést, a pesszimistábbak félszázalékos visszaesést. A kormány az optimisták közt van a maga plusz 0,7 százalékos előrejelzésével. Az Equilor idénre épp az átlagos növekedéssel számol, amelyet az export, a turizmus és a mezőgazdaság hajthat.

Mi a GDP?

A bruttó hazai össztermék (gross domestic product) egy adott ország egyéves termelését adja pénzben kifejezve, igaz, ahogy korábban írtuk, a szám korántsem tökéletes a fejlődés mérésére. Ennek változását szokás megadni úgy, hogy az infláció hatását kiszűrik. Lehet összehasonlítani egy teljes év termelését az előző évivel, ez a hosszú távú folyamatok követésére alkalmas. Lehet egy negyedév adatát az előző év azonos időszakához hasonlítani, a KSH fő számként ezt adja meg. Azt pedig, hogy egy adott időszakban csökkent vagy növekedett a gazdaság, az adott negyedév előző negyedévhez való hasonlítása fejezi ki. Recesszióról akkor beszélünk, hogy ha két egymást követő negyedévben kisebb volt a termelés, mint a megelőző negyedévben.

Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője szerint a magyarok az idén még nem kezdenek el sokkal többet fogyasztani, annak ellenére sem, hogy az árak már csak visszafogottan emelkednek. Az alacsony szintű beruházások mellett az eurózóna is okozhat még kellemetlen meglepetést.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője optimista, szerinte az Audi-gyár beindulása és a többi autógyár felfutása, az esetleg kedvező mezőgazdasági termés és a reálbér-emelkedés miatt várható fogyasztásbővülés miatt növekedésre lehet számítani idén.

A Fitch hitelminősítő, amely Magyarországot befektetési szempontból nagyon kockázatosnak, bóvlinak értékeli, nulla növekedést vár idénre. Matteo Napolitano, a hitelminősítő Magyarországért felelős szakembere szerint az exportpartnerek gazdasági kilátásai bizonytalanok, miközben a hazai kormánynak nincs sok mozgástere a gazdaságélénkítésre.

Fotó: Magócsi Márton [origo]
Éledezik a gazdaság: készül a kocsma a körúton

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt pénteken újabb gazdasági megszorításokat jelentett be, amelyek elsősorban az állami kiadások zárolását jelentik. Stadionok építése, a Kossuth tér rekonstrukciója vagy a Tüskecsarnok felújítása mind áldozatul eshet a csomagnak. Ezek kivitelezői egy időre elesnek a megrendeléstől, így az ő termelésük egy része is kiesik a gazdasági növekedésből.

A bizalom már alakul

Az éledező gazdaság jeleit különböző felmérések mutatják. A GKI Gazdaságkutató szerint a fogyasztók bizalma sokat javult tavaly nyár óta, igaz, a legutóbbi mérés kisebb törést jelzett a javulásban. Az üzleti hangulat viszont a GKI mérése szerint szinte változatlan.

Az éledezés látszik az MKIK GVI konjunktúrafelméréséből is, amely a magyarországi vállalkozások hangulatát méri. Ebben megkérdezik őket, hogy hogyan értékelik a helyzetüket, de arról is, hogy mit várnak a következő időszakra. A tavaly áprilisi 8,7 pontról októberre 1,91 pontra csökkent, majd az áprilisi felmérésben 4,22 pontra emelkedett a konjunktúramutató. Ezen belül a jelenlegi üzleti helyzetüket és a következő féléves várakozásukat is jobbnak ítélték meg októberhez képest, viszont a következő fél évre már óvatosabbak, mint egy éve voltak.


Kicsit javult a hangulat a GVI-mérés szerint (Forrás: MKIK GVI)

A K&H Bank is szondázza a vállalkozások hangulatát, és áprilisban ők is javuló hangulatról számoltak be. A K&H bizalmi index ugyan még mindig mínuszban járt, de a megelőző méréshez képest jelentősen emelkedett. A cégek a gazdaságpolitikát és az adókörnyezetet látták kedvezőbbnek, az uniós pályázatokkal viszont elégedetlenek voltak. A K&H későbbi közleményeiből pedig az derült ki, hogy körülbelül azonos árbevételre, de nagyobb eredményre számítanak, illetve kissé többet beruháznának, mint az előző negyedévekben.

A jövőt fürkésző indexek nem jelentenek garanciát, tavaly ilyenkor kevesen látták előre, hogy az eurózóna gazdasága, és ezzel a magyar is, ennyire lelassul. Ahogy akkor negatív irányba fordult az európai gazdaság, úgy akár most felfelé is indulhat. A 2013-as GDP-növekedésért folyó verseny tehát jól alakul, eredményt viszont csak hónapok múlva hirdetnek.


Javuló fogyasztói bizalom, stagnáló üzleti hangulat (Forrás: GKI)