Meglibbent a japánok szoknyája

Amikor nő a gazdaság, a női szoknyák rövidebbek lesznek - állítja egy 90 éves, azóta igazolt elmélet. Ezen felbuzdulva Japánban egy lánybanda vállalta, hogy rövidebb szoknyát vesznek fel, ha jobban teljesít a tokiói tőzsde. A tőzsde valósággal szárnyal, a kormánynak egyfajta sokkterápiával sikerült életet lehelnie a húsz éve pangó japán gazdaságba. Ha a japán válságkezelő recept hosszú távon is sikeres lesz, az európai szoknyák is elkezdhetnek rövidülni.

"Amikor jól fut a gazdaság, a szoknyánk rövidül" - mondta a húszéves Juki Szakora, aki három barátnőjével együtt úgy döntött, a japán gazdaságélénkítés körüli hírverést kihasználva a saját zenekarukat, a Makikado Kejkit is reklámozzák. Miniszoknyában és óriási csokornyakkendőben csábították be az utcáról a vendégeket a koncertjükre, akik abban bízhattak, hogy a szárnyaló tőzsde a végletekig lerövidíti a lányok szoknyáját.

"Amikor a Nikkei 9 ezer pont alá kerül, akkor hosszú szoknyát veszünk fel, amikor 10-11 ezer pont körül van, akkor középhosszút, amikor pedig 11 és 13 ezer pont közé megy fel a tőzsdeindex, akkor miniszoknyát" - magyarázta a CNN-nek a fiatal lány. Arról nem beszélt, hogy mi történik 13 ezer pont fölött, de a honlapjukon huncut kép utal erre az esetre. A tokiói tőzsdeindex már áprilisban átlépte ezt a határt, azóta pedig 15 ezer pont fölé került. Erre legutóbb 2007 végén volt példa, amikor a fiatal énekesnőn még furcsán nézett volna ki a miniszoknya.

Nem véletlenül választották a szoknyájuk hosszával való játékot a lányok, lassan 90 évessé válik ugyanis az az elmélet, amely szerint a nők szoknyájának hossza összefügg a gazdasági teljesítménnyel. A szoknyaszél elméletéről George Taylor 1926-ban beszélt először, miután arra lett figyelmes, hogy amikor jól megy a gazdaság, akkor több nő vesz fel kihívóbb ruhát. 2010-ben a rotterdami Erasmus Egyetem két közgazdásza bebizonyította, hogy tényleg van összefüggés, viszont pontosították a városi legendának gondolt elméletet. A kutatásuk szerint a gazdasági ciklusokat általában három év késéssel követi a szoknyahossz változása (bővebben az elméletről a keretes írásunkban olvashat).

Az Abenomics

A világ vezetőinek legnagyobb bánatára viszont fordítva nincs összefüggés, hiába vágnák rövidre a nők szoknyáját, a kutatás nem tudta bizonyítani, hogy a rövidebb szoknya nagyobb növekedést vonna maga után. A japán kormány a szoknyavágás helyett inkább másfajta arzenált vet be a gazdaságélénkítésre. Nem finomkodnak, minden puskaport ellőnek, mert csak sokkterápiával lehet kizökkenteni az országukat rommá spóroló japánokat. A decemberben kormányra került Sinzo Abe miniszterelnök büszkén nevezi a programot "Abenomics"-nak (a saját neve és az angol economics, vagyis közgazdaságtan összevonásával).

A szoknyák és a tőzsde kapcsolata (Forrás: Makikado Kejki)

Megdupláznák az úgynevezett monetáris bázist, amely a készpénzállomány és a bankok jegybanki tartalékának összegét jelenti, vagyis lényegében pénzt nyomtatnának. Nagykanállal falnák a japán állampapírokat: 3500 milliárd jennel (több mint 8200 milliárd forinttal) növelnék a jegybank állampapír-állományát, vagyis a Japán által kibocsátott államadósság mintegy 70 százalékát azonnal elhappolja majd a jegybank a befektetők elől. A cél az, hogy olyan alacsony szintre vigyék a kamatokat, hogy az embereknek és cégeknek ne érje meg kuporgatni, inkább költsenek és beruházzanak.

Egy szárnyaló negyedév

Az össztűz első eredményei kecsegtetőek. A csütörtökön publikált adatok szerint az első negyedévben 3,5 százalékkal nőtt a japán gazdaság az előző év első negyedévéhez képest. Az Európa motorjának számító Németország ugyanezen időszak alatt 1,4 százalékos visszaesésre volt képes, az Egyesült Államok pedig növekedett ugyan, de a japánok egy százalékpontot rájuk tudtak verni.

A japán infláció két évtizede a padlón van, gyakran fordul elő, hogy csökkennek az árak, ez viszont veszélyes a gazdaságra, mert ha az emberek tudják, hogy holnap többet fog érni a pénzük, akkor ma nem költenek - így viszont növekedni sem lehet. Az Abenomics egyik célja, hogy 2014 végére 2 százalékra pörgessék fel az inflációt.

A pénzpumpálás épp az inflációgerjesztés egyik eszköze, de vigyázni kell vele, mert ha túllőnek a célon, akkor olyan piaci buborékot fújnak vele, amely a következő válság okozója lehet (a jelenlegi válság is a túl laza jegybanki politikára vezethető vissza).

Inflációs lufi a melltartóban

Nem a lányzenekar az egyetlen, amely csatlakozik az Abenomics körüli felhajtáshoz. A Triumph fehérneműgyártó például Japánban piacra dobott egy fűzős melltartót "branomics bra" néven (a bra angolul melltartót jelent). A bal mellet tartó kosáron fölfelé tartó kis piros nyíl mutatja az irányt az infláció számára.

A Triumph kampánya Japánban: 2 százalékkal nagyobb lufit!

Az EU és az USA az inflációt nem, a gazdasági növekedést viszont felpörgetné. Az eurózóna jegybankja (EKB) és az amerikai párja, a Fed már hízókúrán vesz részt a válság kezdete óta, vagyis többféle eszközt bevetnek a gazdaság védelmében. Most azonban árgus szemekkel figyelik, hogy mi történik Japánban, mert ha az ott bevetett arzenál sikeres, akkor abból ők is eltanulhatnak ezt-azt.

Főleg az Európai Központi Banknak kell figyelnie, mert az európai gazdaságot a sok hasonlóság miatt az 1990-es évek eleje óta tartó japán pangástól féltik a közgazdászok. A japán gazdaság képtelen (volt) növekedni, csakúgy mint évek óta az európai, Japán társadalma elöregedőben van, csakúgy mint az európai, és a jegybanki lazítás hagyományos eszköztára is kimerülőben: a japán alapkamat a padlón van már régóta, az európait se lehet már sokkal csökkenteni a mostani fél százalékról.

A reform a lényeg

A Nikkei japán tőzsdeindex szárnyalásán is érezhető az első negyedéves japán növekedés, a gazdasági bővülés mögött több tényező is áll. A leglátványosabb változás, hogy a jen közel 30 százalékkal gyengült a dollárhoz képest - ez akkora mértékű gyengülés, mint ha az euró kerülne 380 forint körüli szintre a mostani 290 közeli szintről. A jengyengülés nyertesei az exportáló cégek, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a japán autóóriás, a Toyota gigaprofitot ért el, a márciusban zárult üzleti évében megháromszorozta a nyereségét. Ebben persze a több eladott autó is szerepet játszik, de sokat dobott az eredményen az is, hogy minden, külföldön eladott autó értéke nagyobb lett a gyengébb jen miatt.

Nem árt viszont óvatosnak lenni az eredményekkel. A japán csodafegyver első eredményei impozánsak, de közgazdasági alapigazság, hogy a jegybanki élénkítés nem tud tartós növekedést produkálni, ezért inkább abban reménykedhet a kormány, hogy a sokkterápia mélyebb változásokat fog eredményezni. Az Abenomics nemcsak pénzpumpálásból áll, de strukturális reformokból is. Többek közt lazítanának a munkaerőpiacon és a szigorú bevándorlási szabályokon, ösztönöznék az innovációt és a nők foglalkoztatását, valamint kedvezményt adnának a lakáshitelekhez. Ha az Abenomics hosszú távon is működik, akkor kész a válságot legyőző recept, ha elbukik, akkor készülhetünk a hosszú szoknyák korára.

A tőzsdével emelkedik a szoknya széle

George Taylor, a Pennsylvaniai Egyetem professzora 1926-ban alkotta meg a szoknyaszél-elméletet, amely szerint amikor a gazdaság és a tőzsdék fölfelé mennek, akkor a női szoknyák is rövidebbek lesznek. Ezt eredetileg azzal magyarázta a professzor, hogy a jó időkben a nőknek futotta selyemharisnyára, amelyet szívesen mutogattak is a bámészkodónak, a rosszabb években viszont kevesebbeknek volt rá pénze, ezért inkább eltakarták a lábukat.

Az elmélet inkább volt példa az emberi viselkedésre, de 2010-ben Marjolein van Baardwijk és Philip Hans Franses, a rotterdami Erasmus Egyetem közgazdászai tudományos módszerekkel is megvizsgálták a kérdést (a tanulmány összefoglalója itt olvasható angolul). A L'Officiel francia divatmagazin 1921 óta futó számait vizsgálták meg, a szoknyákat öt kategóriára osztva: mini, ballerina (térd fölöttig), térd alattig, bokáig, illetve földig érő szoknyák. Az 1-5-ig számozott értékekből éves átlagot számoltak, ezt vetették össze azzal, hogy melyik évben hány hónapig volt recesszió. Azt találták, hogy a gazdasági ciklusokat három évvel követi a szoknyák hosszának változása, sikerült kimutatni, hogy a jóléti ciklusokat követően rövidülnek, visszaesésnél hosszabb lesz a szoknyák átlagos hossza.