Mennyi pénzt lehet keresni egy szempillantás alatt?

2013.06.01. 18:10

Az amerikai tőzsdén létrejövő ügyletek 84 százalékát nem élő emberek, hanem programok kezdeményezik. Rövid távon már a gépek a legjobb és legmegbízhatóbb kereskedők, de azért csak aprópénzt bíznak rájuk.

A Terminátor, az Én, a robot vagy a Mátrix világa még nincs itt, de a tőzsdéken már ott vannak a robotok. A Morgan Stanley áprilisban közölt jelentése szerint az Egyesült Államok részvénypiacán tavaly lebonyolított ügyletek 84 százalékát gépek (high frequency trading - HFT algoritmusok - korábbi cikkünk a témában) végezték. Ezek a brókerrobotok persze sokkal jobb fejek a 2001 Űrodüsszeiában az űrhajó legénységének életére törő HAL-nál vagy a Terminátor-filmek Skynetjénél, de azért az meglepő, hogy a világ legnagyobb pénzügyi központjaiban 10 tőzsdei ügyletből átlagosan több mint nyolcat nem élő emberek, hanem számítógépes algoritmusok végeznek.

Harder, better, faster, stronger

Egyre több cég állít üzembe olyan programokat, melyek nemcsak ezredmásodpercek alatt képesek komplett ügyleteket lebonyolítani, de több millió új és archív adatot folyamatosan figyelve elemzik is a piacot. A HFT világában az algoritmusok szorgalmas iparosokként minimális, 1-2 centes haszonnal adnak és vesznek, azonban olyan sokat kereskednek, hogy ebből a kis haszonból is szép summa kerekedhet. Emellett - mivel igyekszik mindig biztosra menni - egy ilyen algoritmus szinte soha nem zárja veszteséggel a napot.

A programok piaci dominanciája elsősorban az általuk kötött üzletek nagy számának köszönhető, nem pedig a nagy nyereségüknek. A tőzsdei robotok egyetlen - de nem lebecsülendő - előnye a gyorsaság, arra képtelenek, hogy részvények hosszú távú megtartásával igazán nagyot szakítsanak. Az emberi agy helyét tehát nem holnap fogják átvenni a gépek, ultrarövid távon azonban már most is verhetetlenek, hiszen nem csak nagyon gyorsan tudják megváltoztatni a piaci környezetet, de a piac változásait is ők érzékelik a leghamarabb, erre néhány ezredmásodperc is bőven elég nekik.

Human after all

A gépek viselkedése ezért sokszor megzavarhatja az élő brókereket, hiszen az algoritmusok világában szabad szemmel láthatatlan gyorsasággal történik a kereskedés. Arról, hogy pontosan milyen gyorsan is kereskednek a robotok, alább látható egy videó, melyen lassítva követhető nyomon egy nagyjából fél másodperces időszak gépi forgalma.

A gépi kereskedés sebessége - a videó alján, középen látható az óra, alig fél másodperc alatt voltak ennyire aktívak a gépek ajánlattétel terén

Valószínűleg a gépek által felerősített tőzsdei krízis volt 2010. május 6-án az úgynevezett flash crash is. Ekkor a Dow Jones amerikai tőzsdeindex hirtelen óriásit zuhant, 9 százalékot esett majd 20 percen belül visszaállt az összeomlás előtti szintre. "A robotok nem gondolkodnak, nem veszik észre azt sem, ha hiba van a rendszerben. Míg a flash crashnél egy élő bróker észrevette volna, hogy valami nem stimmel, ők nem érzékelték, hogy a tőzsde árkiszolgáló rendszere akadozik, nem mérlegeltek, csak azt tették, amire programozták őket. Ez pedig az volt, hogy ha nem kapnak árat, leállnak a kereskedéssel. Az nem érdekelte őket, hogy ezzel csak mélyítik a krízist" - mondja Radnai Márton, a tőzsdei programok fejlesztésével is foglalkozó Ramasoft Kft. ügyvezetője.

Az algoritmusok Európában (40%) és Ázsiában (nagyjából 10%) is egyre inkább elterjednek. "Ahhoz képest, hogy Európában a HFT-ügyletek száma nem olyan magas, mint az Egyesült Államokban, érdekes, hogy Amszterdam és Hollandia egésze kifejezetten fontos központja az ilyen cégeknek. Itt a brókerek még az elektronikus kereskedés elterjedése előtt tettek szert komoly tudásra az összetett matematikai hátteret igénylő opciós árjegyzésben, amit most tovább kamatoztatnak" - mondta Somi András, az Investor.hu elemzője.

Get lucky

"A HFT algoritmusok már Magyarországon is jelen vannak, igaz, a tőzsdei kereskedésben betöltött arányuk meg sem közelíti nem hogy az amerikai, de még a nyugat-európai számokat sem" - állítja Radnai Márton. Hozzátette, hogy mivel a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elektronikus tőzsde, külföldről is éppúgy felléphetnek rá brókerrobotok, mint itthonról.

A BÉT-en ugyanakkor egyelőre nem kereskedhetnek kisbefektetők, tehát ha valaki már tervezte, hogy jól megírt algoritmusokat szabadít a Budapesti Értéktőzsdére, el kell hogy keserítsük. A devizapiacra viszont már itthon is be lehet lépni algoritmusokkal kiskereskedőknek is, ez azonban kis kezdőtőkével többnyire nem éri meg. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is óva inti a kishalakat a HFT algoritmusok használatától - emlékezet Radnai.

Doin' it right

A HFT hatása tehát egyik részről kifejezetten üdvös, ugyanis eddig elképzelhetetlen mértékű likviditást nyújt a piacoknak, mindezért cserébe pedig csak a nagyon rövid távú ügyletek terén kellett az élő brókereknek a gépeknek átadniuk az előnyt. A HFT-től való mind erősebb függés azonban könnyen vissza is üthet, az algoritmusok ugyanis mindig azt teszik, ami rövidtávon a leghelyesebb, így pedig tőzsdéket tudnak pillanatok alatt teljes pánikba dönteni, ahogyan ezt a flash crashnél is tapasztalhattuk.

Emellett az a veszély sem hagyható figyelmen kívül, hogy a HFT miatt elképesztően felgyorsuló piacokat egy jól megírt algoritmus könnyen és gyorsan manipulálhatja is. Az amerikai hatóságok is tisztában vannak e fenyegetés nagyságával, az ottani tőzsdefelügyelet nemrég társult az FBI-jal az ilyen manipulációs ügyletek hatékonyabb felderítése érdekében.

Someting about us

A szakértők egy másik része szerint azonban marginális a biztonsági kockázat, ha a tőzsdei ellenőrzés érti a dolgát. A gépek maximum akkor tudnak nagy károkat okozni, ha a részvények zuhanásba kezdenek, mert ilyenkor ők is leállítják a kereskedést azon a piacon. Ez azért gond, mert a tőzsdék hozzászoktak a robotok által biztosított likviditáshoz. Ha pedig az algoritmusok azt veszik észre, hogy nem éri meg kereskedni, és leállnak, ezredmásodpercek alatt eltűnhet a tőzsdéről a likviditást addig biztosító tőke- és megbízásállomány jelentős része.

Radnai Márton szerint a brókerrobotok megjelenése óta az emberi hibák is súlyosabb következményekkel járnak. A Knight Capital nevű cég például tavaly véletlenül kiengedett a piacra egy más algoritmusok tesztelésére szolgáló programot, mely a spekulánsok viselkedését utánozza. A hibát későn vették észre. "A robot csinálta, amire tervezték, folyamatosan kötötte az üzleteket, a nap végére meg 440 millió dolláros veszteséget hozott össze az őt elindító cégnek, amely így azonnal csődbe is ment".