A víz alól húzza ki a kormány a sportklubokat

Sportlétesítményekre és működésre kapnak pénzt a legnagyobb fővárosi klubok, amelyektől még az adósságot is átvállalja az állam. A kormány bőkezűsége nem áll meg itt, mert még állami ingatlanok fenntartása is átkerülhet az egyesületekhez. Egyelőre csak egy megállapodást kötöttek meg a hatból, így nem tudni, mennyi lesz a program végszámlája. De az már most látszik, hogy nem kevés: csak az MTK esetében több mint 8 milliárd forintra tett vállalást a kormány.

Ez az MTK újjáalapítása – így kommentálta Deutsch Tamás, a klub elnöke, hogy az Orbán Viktorral aláírt stratégiai megállapodás értelmében az MTK több milliárd forintot kap a kormánytól a következő években. A sportegyesületnek 2020-ig évente 300 millió forint támogatás jut, ezen kívül a kormány közel 5 milliárd forintot ad létesítményfejlesztésre, és megszabadítja a klubot 750–800 millió forint tartozástól – igaz Deutsch szerint ebből 600 millió adósság a BSE beolvasztásakor került az MTK-hoz.

Orbán Viktor miniszterelnök és a szintén Fidesz-alapító Deutsch Tamás nemcsak az MTK boldog éveiről gondoskodott, bejelentették, hogy a kormány további öt fővárosi klub adósságát vállalja át, valamint támogatja fejlesztéseiket és működésüket. Ez felfogható úgy is, hogy egy lépéssel közelebb került a Fidesz 2010-es egyik ígéretének megvalósítása, az, hogy az állam a költségvetés 1 százalékát sportra fogja költeni – a sportra szánt eddigi milliárdokról itt olvashat bővebben.

"Magyarország jövője a gyerekeinkben van, ezért semmi sem drága" – jelentette ki Orbán, a pénzköltést az utánpótlás fontosságával magyarázva. Egyelőre még csak egy megállapodást kötött meg a kormány a hatból, így nem tudni, mennyi lesz a program végszámlája. De az már most látszik, hogy nem kevés: csak az MTK esetében több mint 8 milliárd forintra tett vállalást a kormány, és a másik öt egyesület sem kisebb az idén 125 éves klubnál.

Orbán és Deutsch aláírja az MTK támogatását Forrás: MTI/Beliczay László

A kormány pénteki határozata szerint 1,15 milliárd forint támogatást máris átcsoportosítanak az MTK-nak. Bár a szöveg nem egyértelműsíti, ez a megígért évi 300 millió aktuális része és az adósságrendezés lehet. Hozzászámolva a további évek 300 millióit és a 2020-ig 4,912 milliárd forint létesítményfejlesztésre szánt keretét, kijön a több mint 8 milliárd.

A többi klubnak még nincs stratégiai megállapodása, de a kormány felméri, mennyi pénzre van szükség a Budapesti Honvéd, a BVSC, az FTC, az UTE és a Vasas sportfejlesztésére, és elemzik, hogy ezek a klubok mekkora adósságot görgetnek maguk előtt.

Mi számít adósságnak?

Hogy pontosan mekkora az adósság, jelenleg nem tudni – a kormány is csak arra adott utasítást a minisztereknek, hogy mérjék fel a tartozásokat. Markovits László, a Vasas sportegyesület elnöke szerint a sportért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) küld majd egy munkatársat, akivel november 27-ig kell felmérniük, hogy a kluboknak és a szakosztályokat üzemeltető a kft.-knek, zrt.-knek mennyi a tartozásuk.

Egyelőre azt sem tudni, hogy milyen tartozásokat (hitel, közüzemi tartozás, adókésedelem) fizet ki a kormány. Emellett azt sem ismert, hogy a klubhoz tartozó körből mely társaságok lesznek érintettek. A kormányhatározat csak klubokat említ, gazdasági társaságokat nem, viszont a klubok a legtöbb esetben tulajdonosai azoknak, amelyek a kosárlabda, vízilabda, vívás és a többi szakosztályt működtetik. Az MTK-nál és a Honvédnál például a futballklub teljesen elkülönül, a Ferencvárosnál viszont a klub a többségi tulajdonos.

Markovits szerint a Vasas mint egyesület semennyivel sem tartozik, de az egyes gazdasági társaságok adósságát sem tudja felmérni, amíg nem tudja, hogy csak a közüzemi számlákat fizetik-e ki, vagy más tartozásokat is. A kormány maga is csak számolgat, hogy mennyi a teljes tartozás, de az Origo egy névtelenséget kérő forrástól úgy tudja, hogy a hat egyesület esetében 2-3 milliárd forint adóssággal számolnak.

A BVSC zuglói álmai

Az adósságátvállalás és a működési támogatás még nem minden. Harmadikfajta támogatásként azt is felmérik, hogy az állam mely ingatlanairól mondhat le a klubok kedvéért, az ingatlan ugyanis éppolyan jól jön egy-egy sportegyesületnek, mint a pénz. Az állam nem a tulajdonjogot, hanem a vagyonkezelést adná át a kluboknak.

A BVSC Szőnyi úti stadionja mellett robognak el a Rákosrendezőre érkező vonatok. Zugló önkormányzata évek óta meg akarta szerezni a sínek és az M3-as bevezető közötti területet az államtól és a MÁV-tól. Az ingatlan nagy részét vasúti célra nem tudják használni, a BVSC viszont éppen ezen a területen működik: itt van a futballstadion és az uszoda is. Az önkormányzat szabadidőközpontot szeretett volna építeni oda – legalábbis a 2011-ben a Hvg.hu-hoz került anyagok szerint. Azóta Zugló ingyen megkapta a terület egy részét, a Magyar Narancs szerint 7,2 hektárból 5,4-et, de pont azokat nem, amelyeken a BVSC bevételtermelő része, például a teniszcsarnok vagy a műfüves futballpálya van.

Lesz mire elkölteni a milliárdokat, ha megjönnek (BVSC, Szőnyi úti pálya) Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Most újabb lendülettel az egész terület Zuglóhoz kerülhet, amelyen a BVSC gazdálkodhatna. A pénteki határozat szerint ugyanis a kormány arra készül, hogy állami ingatlanok vagyonkezelését sportegyesületeknek adja át. Szathmáry Kristóf, a BVSC elnöke szerint műfüves pályák építése mellett az uszoda is megújul, nagyobb lesz, és kevésbé energiapocsékoló. Mindezt gyakorlatilag közpénzből, mert 600 millió forint származik abból a társasági adóból, amelyről az állam a kiemelt sportágak kedvéért lemondott, 200 milliót pedig pluszban ad az állam. A műfüves pályákra az MLSZ ad 220 millió forintot.

Ahhoz, hogy mindez a jó megvalósuljon a 102 éves BVSC-nél, kellett Szathmáry lobbiereje. Ő nemcsak a sportegyesület elnöke, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is, így a kormányon belül tudta bemutatni a klub sportfejlesztési terveit a sportállamtitkárságon – elmondása szerint maga vitte át az anyagot. Azt is elmondta, hogy a BVSC utolsóként került be a hat kiemelt fővárosi egyesület közé. Szerinte azért, mert túl azon, hogy nagy történelmű és eredményes klubról van szó, tudatosan lemondtak a látványsportokról, és a tömegsportra koncentrálnak.

A BVSC 20 szakosztállyal működik, 3000–4000 gyereket nevelnek, de pénzügyileg borzasztóan állnak. Szathmáry szerint 300–340 millió forint adósságuk van, ebből 200 millió forint közüzemi számla, ami azért gyűlt össze, mert sokba kerül az uszoda fenntartása. Az államtitkár szavai alapján viszont az egyszeri adósságrendezés után sokkal több pénzre nem lesz szükségük, az MTK éves állami támogatásának „töredékéből”, 50–100 millió forint segítséggel megoldanák a működést.

Elég az üzemeltetés

„Nem is az adósságkonszolidáció a lényeges, az igazi hír az, hogy a működésre is támogatást kaphatunk” – mondta Őze István, az Újpesti Torna Egyesület klubigazgatója. A fejlesztési terv, ami alapján a pénzt megkaphatják, még nincs kész, így egyelőre azt sem tudni, mennyi támogatásra számít az egyesület, de a klubigazgató szerint „az MTK-nál nem vagyunk rosszabbak”. Az MTK 300 millió forintot kap évente 2020-ig, így erre az összegre az UTE-nél is számítanának. Az állam által átvállalható tartozás mértékét Őze nem árulta el, de annyit elmondott, „nekünk lesz a legkevesebb”.

A Megyeri úti jégcsarnok – kérné az UTE Forrás: MTI/Kovács Tamás

Az UTE a sajátjai mellett több olyan létesítményt is használ, amely állami vagy önkormányzati tulajdonban van.

Őze szerint ezek tulajdonjoga aligha kerül át a klubokhoz, de erre nem is lesz szükség, mert elég, ha az üzemeltetést megkapják, a nagy kiadást ugyanis a bérleti díjak jelentik. Az újpesti jégkorongcsapat például úgy használja az állami tulajdonú jégcsarnokot, hogy havi 8,5 millió forintot fizet ezért. Ha a klub megkapná a vagyonkezelés jogát, akkor a jégcsarnok bérleti díját máris megspórolná a csapat, és a klubigazgató szerint a létesítményt még ésszerűbben is tudnák hasznosítani az államnál. A kajakosok a Tímár utcai létesítményben edzhetnek, amit a klub 15 millióból üzemeltet, ehhez pedig az éves támogatás fog jól jönni.

Megkerestük, de nem értük el a Honvéd és a Ferencváros illetékeseit. A honlapjaikon elérhető mérlegadatok szerint 2012-ben a Honvéd sportegyesületnek közel 80 millió forint, a Ferencvárosnak pedig 274 millió forint kötelezettsége volt.