adózáspókerBitcoinlakáskiadásVatera
gazdaság plusz

Ha nem akar rettegni a NAV-tól

2014.02.17. 15:53

Neten árulja a régi ruháit, kiadja a lakását, vagy nyert internetes pókeren, de aggódik, hogy lecsap önre a NAV? Összeszedtük, hogyan kell adózni néhány jellemző mellékjövedelem után.  

„Szerintetek az Apródot ez érinti? Próbáltam kideríteni, de nem sokra vittem a keresgélést” – írta Dubell nevű kommentelőnk a hírre, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) türelmi időt adott azoknak, akik korábban üzletszerűen adtak el holmikat az interneten, de nem adóztak utána szabályszerűen. A türelmi idő azt jelenti, hogy az érintetteknek idén május 1-jéig kell önellenőrzést végezniük, és bevallaniuk az adót, így megúszhatják a bírságot.

Kommentelőnk joggal aggódik, hiszen közelít az adóbevallás határideje. Kérdésére a rövid válaszunk az, hogy igen. A hosszabb válaszunkban pedig igyekszünk bemutatni néhány hétköznapi esetet az online eladástól a pókerezésen át a lakáskiadás adózásáig, vagyis hogy a különböző helyről érkező mellékes jövedelmek után hogyan kell adót fizetni.

Nem számít, hol adunk el

Az adózás szempontjából teljesen mindegy, hogy hagyományos körülmények között – például garázsvásáron vagy bolhapiacon - adunk el valamit, vagy az interneten. Így az sem számít, hogy a Vaterára, az Apródra, a Jófogásra vagy más hirdetési oldalra teszünk fel hirdetést. A figyelem azért fordult ezek felé, mert az elmúlt tíz évben az internet terjedésével az elektronikus kereskedelmi forgalom is több mint a tízszeresére nőtt. Egyre több és jobb színvonalú felület áll a holmikat eladni kívánók rendelkezésére, ezek pedig a NAV-nak is feltűntek. Ráadásul az interneten nemcsak eladni könnyebb, hanem ellenőrizni is a nagy tételben kereskedőket.

Az internetes kereskedés terjedését viszont csak kullogva követték az adózási szabályok, amelyek eleve nehezen érthetőek egy átlagember számára, de az egyes törvények még egymásba is belegabalyodtak. Az ügyben a Kúriának kellett rendet vágnia – erre a tavaly év végi döntésre hivatkozva adta a NAV a türelmi időt. A legfelsőbb bírói testületnek azért kellett jogegységi döntést hoznia, mert két nagyon hasonló internetes kereskedési perben a bíróságok kétféleképpen döntöttek. A tét az volt, hogy a kis tételben, de üzletszerűen kereskedőknek kell-e, illetve hogyan kell adózniuk.

Pontosan nehéz megmondani, hogy mindez hány embert érinthet, de vélhetően elég sokat, mivel a Vaterának 2,5 millió felhasználója van, más oldalaknak is több százezres a táboruk. A Kúria szerint aki üzletel, az adózzon is – vagy legalábbis jelentkezzen be a NAV-nál. Amikor el akarjuk dönteni, hogy mennyit kell adózni, a legfontosabb kérdés az, hogy csak alkalmi jelleggel, néhány fölösleges holminktól szabadulunk-e meg, vagy a célunk az, hogy üzleteléssel nyereségre tegyünk szert.

A gyerek kinőtt korcsolyája: 5000 forint

A korcsolyát nem azért vettük, hogy utána haszonnal eladjuk, vagyis csak alkalmi eladásról, szaknyelven magánszemély ingó értékesítéséről van szó. A gyerek teljes ruhatárát is eladhatjuk, nem a feladott hirdetések száma vagy az eladott termékek mennyisége dönti el, hogy üzletszerű-e, amit csinálunk, hanem az, hogy mi volt a beszerzés és eladás célja. Ha csak alkalmi jelleggel adjuk el, amire már nincs szükségünk, akkor kétféle határt kell figyelni: az éves összbevételünk elérte-e a 600 ezer forintot, vagy a költségek levonásával számított jövedelmünk a 200 ezer forintot. Az 5000 forintért eladott korcsolya nem éri el a bevételi határt, vagyis nem kell adót fizetni az eladása után, és nem kell szerepeltetni az adóbevallásban sem.

A kiszuperált autónk: 700 ezer forint

Ekkor is alkalmi ingó értékesítésről beszélünk, és bár átlépjük a 600 ezres bevételi határt, adózni nem kell utána. Ha megvan a korábbi adásvételi szerződés, azzal tudjuk igazolni, hogy mennyiért vettük az autót. Ezt a költséget levonhatjuk a bevételből, és mivel az autót drágábban vettük, mint amennyiért most eladtuk, nem keletkezett jövedelmünk, vagyis adót sem kell fizetni.

A nagymama gyémántos tiarája: 1,2 millió forint

Alkalmi eladásról van szó, de átléptük a bevételi határt, ráadásul az örökséghez nem kaptuk meg az eredeti számlát. Ilyenkor úgy lehet számolni, hogy a bevétel 25 százaléka a jövedelmünk, vagyis 300 ezer forint. A személyi jövedelemadó kulcsa 16 százalék, vagyis a számított adó 48 ezer forint. Az első 200 ezer forintnyi jövedelmet (vagy 32 ezer forintnyi adót) viszont nem kell megfizetni, vagyis 48 ezer forint helyett csak 16 ezret kell átutalni a NAV számlájára az adóbevallás benyújtásáig.

Sálakat kötünk és adunk el rendszeresen

Mivel ilyenkor már üzletszerű gazdasági tevékenységet végzünk, az áfatörvény is vonatkozik ránk. Ez azt jelenti, hogy mindenképp be kell jelentkezni az adóhatóságnál adószám igénylésével, amely nem azonos az adóazonosító jellel, amivel minden felnőtt adózó rendelkezik. A bejelentkezéskor választhatjuk az alanyi adómentességet, ha tudjuk, hogy az éves bevételünk nem lesz több 6 millió forintnál, viszont figyelni kell, mert utólag már nem kérhetjük a mentességet. Függetlenül az áfamentességtől számlát vagy nyugtát viszont kötelező adni.

Egyetlen költségünk a fonál volt, amiből 500 ezerért vásároltunk, a sálakat pedig az adóévben egymillióért adtunk el. Ha alanyi áfamentességet választottunk, akkor nem kell áfát fizetnünk (ami 212 600 forint lenne különben), de nem is igényelhetjük vissza a fonál 106 300 forintnyi áfáját. Személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást (eho) viszont fizetni kell. Mivel az ehót nem vonhatjuk le költségként, él az a szabály, hogy a jövedelem 78 százalékát kell adóalapként számolni. Ez az 500 ezer forint esetén 390 ezer forint. A 16 százalékos szja ebből 62 400 forint (itt nem él a 32 ezer forintos levonás lehetősége), a 27 százalékos eho pedig 105 300 forint. Az 500 ezerből tehát 332 300 forintunk marad adózás után. Ha elfelejtettük igényelni az alanyi áfamentességet, akkor csak 226 ezrünk marad.

A Kúria döntése előtt volt, aki úgy érvelt, hogy nem végzünk üzletszerű tevékenységet, vagyis az áfatörvény se vonatkozik ránk, ha nem érjük el az alanyi adómentesség, vagyis 6 milliós bevétel határát. Ez esetben a példánkban az adó 0 forint lett volna, és 500 ezer maradt volna nálunk – a Kúria viszont úgy döntött, hogy ez igenis üzletszerű tevékenység.

Lakáskiadás havi 70 ezer forint + rezsiért

A 15 milliós lakásunkat kiadjuk, de előtte 300 ezer forintért felújítjuk. Ha nem vagyunk egyéni vállalkozók, akkor ezt 2010 óta nem kell bejelenteni az adóhatóságnál, és adószámot sem kell kérni (a garázskiadásra más szabály vonatkozik, azt be kell jelenteni adószám igénylésével). Ettől függetlenül az áfatörvény vonatkozik ránk, vagyis bizonylatot adni kell, bár áfát nem kell fizetni, hacsak kifejezetten nem kérjük. A bérleti díj adóját negyedévente kell befizetni.

Személyi jövedelemadót két módszerrel fizethetünk. Az első egyszerűbb, de nem biztos, hogy megéri: nem számolunk el költségeket, és egyszerűen a bevétel 90 százalékából adózunk 16 százalékot, vagyis egy évben közel 121 ezer forintot. A másik módszerhez kell a számológép, de megéri a fáradságot. Ekkor levonhatjuk a költségeket (de nem többet, mint a bevétel fele) és az amortizációt. Téglalakásnál az amortizáció 2 százalékkal számolható el, vagyis a 15 milliós lakásunknál 300 ezer forint egy évben. A költségek közé tartozhat a rezsi, ami akkor vonható le, ha nem írjuk a számlákat a bérlő nevére. Költség a felújítás is, vagy ha megjavíttatjuk a csöpögő csapot. Az amortizáció és a felújítás is 300-300 ezer forint volt példánkban, amit levonhatunk az évi 840 ezer forintos bevételből, vagyis a 240 ezer 16 százalékát, 38 400 forintot kell adózni.

Bitcoint adunk-veszünk

Ki akartuk próbálni a központ nélküli és a világ legnépszerűbb internetes pénzévé váló bitcoint, és nyertünk a hektikus árfolyamán. Tavaly nyáron vettünk 200 dolláros árfolyamon 5 BTC-t, és decemberben túladtunk rajta 1000 dollárért (mindkét időpontban 225 forint volt a dollár). 225 ezer forintot fizettünk érte, és 1 millió 125 ezret kaptunk az eladáskor, vagyis 900 ezer forint volt a nyereségünk. Nem vagyunk bitcointréderek, vagyis nem végzünk üzletszerű tevékenységet, ezért az adó 16 százalék, vagyis 144 ezer forint, amit az adóbevallásig kell megfizetni. A bitcoinról lásd korábbi cikkünket.

Nyertünk online pókeren

Egy jól megjátszott bubi párral nyertünk 1000 dollárt (220 ezer forint) egy külföldi online pókeroldalon. A NAV tájékoztató füzete szerint ez a pókernyeremény nem sorsolásos vagy fogadási nyeremény, ezért úgynevezett önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Ez azért fontos, mert így elszámolhatók a költségek, vagyis a nyereményből például levonható a nevezési díj, viszont az szja mellett ehót is kell fizetni a 78 százalékos szabállyal. Az adóhatóság azt írta a füzetben, hogy elvileg a kifizető oldalon nyilatkozni kellene az érvényesíteni kívánt költségről, ennek hiányában viszont úgy kell venni, hogy a nyeremény 90 százaléka a jövedelem. A 220 ezer forintunk után így 46 332 forint ehót és 31 680 forint szja-t kell fizetni az adott negyedév utáni első hónap 12. napjáig, így marad 141 988 forint.

Most
Top 12 óra
Olvasnivaló