Már lóbálja a husángot az állami Lúdas Matyi

Lúdas Matyi jelenet Attila Dargay 1977-ben készült rajzfilmjéből

A február újabb sorozatos banki díjemeléseket hozott, eltűntek bizonyos akciók, megszűntek régi számlacsomagok, és előre meghatározott időre drágultak a költségek. Rogán Antal figyelmeztetett, a jegybank vizsgálódik és büntetésre készül, de nehéz lesz a dolga, ha bizonyítani is akarja az igazát. Ezúttal nem nagyon látszanak a törvénysértés jelei.

Márciusban kiderül, hogy mely bankokat bünteti meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azért, mert átterhelték az ingyenes pénzfelvétel költségeit az ügyfelekre – írta pár nappal ezelőtt a Magyar Nemzet. A lap a jegybank felügyeleti szóvivőjére hivatkozva úgy fogalmazott, hogy több pénzügyi szolgáltatónál bizonyítható, hogy az ingyenes készpénzfelvétel terheit áthárították az ügyfelekre. Ez – Rogán Antal fideszes frakcióvezető korábbi intelmei alapján – akár 500 millió forintos bírságot, valamint, Lúdas Matyi mintájára, háromszori visszavágást vonhat maga után, nem sokkal az után, hogy a végtörlesztés miatti díjemeléseknek már 9,5 milliárdos kartellbüntetés volt az ára.

A jegybanknak és az abba beolvasztott pénzügyi felügyeletnek speciális információi is lehetnek a bankok árazási gyakorlatáról, de a bárki számára nyilvánosan elérhető banki hirdetményekből nem igazán érhető tetten az, hogy megsértette-e valamelyik bank a törvényt. Februárban egy sor kereskedelmi bank változtatott a díjain, emelt bizonyos költségeket vagy kivezetett korábbi akciókat, de olyan hirdetményt nem találni, amely kifejezetten az ingyenes készpénzfelvételt nevezte volna meg a díjemelések okául. Ha a bankok erre hivatkoznának, azzal nyilvánvalóan megsértenék a jogszabályt, ha viszont csak véget vetnek egy-egy korábbi akciónak, évente egyszer korrigálják az inflációval a díjaikat, vagy bevezetnek egy új számlacsomagot, akkor nehéz lesz rájuk bizonyítani, hogy trükköztek.

Még akkor is, ha ezt nagyjából mindannyian egyszerre teszik, hiszen az év elején – az előző évi infláció publikálása után – máskor is jellemző a hirdetmények átírása. A friss változások között egyébként van egy pár újszerű megoldás, és megjelentek egészen innovatív számlacsomagok is – a legfontosabb újdonságokat a BankRáció.hu banki összehasonlító portál szakértőinek a segítségével szedtük össze.

Inflációs díjemelések, az akcióknak vége

Évente az infláció mértékével változtathatják a bankok a lakossági bankszámlák díjait – ez törvény adta lehetőségük még a mostani szabályozási környezetben is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) januárban szokta közzétenni az előző évi inflációs adatot (az átlagos éves áremelkedés 1,7 százalék volt 2013-ban), ezért ennek a hatása a februári hirdetményekben szokott jelentkezni. Az elmúlt években ugyan jóval az infláció fölött drágultak a banki szolgáltatások, 2011 óta 66, csak tavaly 55 százalékos volt a szűken vett banki infláció, de ez jobbára a tranzakciós illeték áthárítása miatt történt.

Az idén az inflációra való hivatkozással több bank emelte a díjakat, csak pechjükre ez most egybeesett a pénzügyi rezsicsökkentés életbe lépésével, így elképzelhető, hogy magyarázkodniuk kell a jegybank előtt. Bizonyos csomagjainál március 1-jétől érvényesíti az inflációt az OTP (nem mindegyiknél, és nem is egészen 1,7 százalékkal, kicsit kevesebbel), emelt a Sopron Bank, a MagNet Bank, az evobank és a DRB Bank is, igaz, az utóbbi jóval az infláció felett. A DRB 20 százalékkal emelte meg a díjait, mert – mint hirdetményükből kiderül – a tranzakciós illeték tavalyi emelésének átterhelésével még nem végeztek.

A DRB-nél emellett korábbi akciókat is kivezettek, de ez nem egyedülálló. Ugyanez a legnagyobb ügyfélkörrel rendelkező OTP-nél is megtörtént: itt a legtöbb számlacsomagnál azokat a tételeket törölték el, amelyek olcsóbb készpénzfelvételt tettek lehetővé, de mivel jellemzően legfeljebb kettőt, nem volt sok értelme fenntartani ezeket az után, hogy az állam kötelezően előírta a havi két ingyenes pénzhez jutást. Jó hír viszont, hogy a legtöbb bankban továbbra is díjmentes maradt a kártyás vásárlás.

Átmeneti drágítás, majd díjcsökkentés

Az MKB és a Budapest Bank olyan emeléseket léptetett hatályba (előbbi február 10-étől, utóbbi január végétől), amelyek nem az ingyenes készpénzfelvétel miatt kieső bevételeket, hanem még a tranzakciós illeték tavaly nyári emelését, illetve egy speciális bankközi jutalék, az interchange díj módosítását kompenzálják. Tavaly nyáron ugyanis a parlament egyrészt megszavazta az illeték kulcsát, másrészt a korábban túl alacsonyra becsült állami adóbevétel kiegészítéseként egyszeri adóterhet rótt a bankokra. Ez utóbbit nem minden bank hárította azonnal az ügyfelekre, így ma is vannak még következményei az intézkedésnek.

Az MKB-nál például mostantól emelkedtek 150 forinttal a számlavezetési díjak, a Budapest Banknál pedig a különböző tranzakciók százalékos díjtételei nőttek, azzal az ígérettel, hogy később ezeket a pluszterheket kivezetik. Az MKB legfeljebb 2016. július 1-jéig szedi be a magasabb jutalékot, a Budapest Bank pedig 2015. január 31-étől ugyanannyival teszi olcsóbbá a díjakat, mint amennyivel most emelte.

Új számlacsomagok

A díjemelések talán legrafináltabb módja az új számlacsomagok bevezetése. Ezeket egyrészt nagyon jól el lehet adni mint a változó bankhasználati szokásokhoz jobban illeszkedő, modernebb konstrukciókat, másrészt viszont arra is alkalmasak, hogy új díjakkal, az előzőekkel össze nem hasonlítható módon teremtsenek a banknak is mozgásteret. Áprilistól az AXA hoz új csomagokat a piacra, de a közelmúltban az OTP és az Erste is előrukkolt egy-egy eddig nem létező számlacsomaggal, amelyek eléggé hasonlítanak egymásra (a Simple és az EgySzámla).

Hogy ezek drágábbak vagy olcsóbbak, mint a korábbiak, azt nehéz megmondani, mert teljesen máshogy épülnek fel (az ember saját magának megválogathatja például, hogy havonta milyen kedvezményeket akar igénybe venni), de általában azok járnak a legjobban, akik igazán aktívan használják a bankszámlájukat és a kártyájukat, valamint interneten intézik az ügyeiket.