Felmentette a bíróság Hernádi Zsoltot

A Mol elnök-vezérigazgatója elleni pótmagánvádas eljárást a vállalat volt jogi igazgatója indította, mert szerinte részvénycsomagjának értéke 24 millió forinttal értékelődött le a Mol-INA ügy kirobbanása miatt.

A Fővárosi Törvényszék megszüntette az eljárást Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató ellen a nemzetközi kapcsolatban elkövetett hivatali vesztegetés bűntette miatt indított büntetőperben első fokon. A jelentős kárt okozó csalás és a különösen jelentős vagyoni hátrány okozása miatti vád alól pedig felmentette.

A tárgyalás után Hernádi Zsolt azt mondta, hogy ő az ügyben "járulékos veszteség" volt, miután az a vád, hogy megvesztegette Ivo Sanader horvát miniszterelnököt azért, hogy a Mol megkapja az irányítási jogot megvalósító befolyásoló részesedést az INA felett, megdőlt. A kitalált vesztegetés a Mol ellen irányult, és az elmúlt három év túl hosszú volt ahhoz, hogy ő a mostani ítélet után elégedett legyen, mondta a Mol elnök-vezérigazgatója.

Hernádi ellen Bánhegyi Ilona indított különös pótmagánvádas eljárást. Bánhegyi 2006-ig a Mol jogi igazgatója volt, és mintegy 28 ezer darab, összesen 600 millió forint értékűre becsült Mol-részvény birtokosa. A pótmagánvádas eljárást azért indította, mert szerinte részvényei 24 millió forinttal értékelődtek le a Mol-INA ügy kirobbanása miatt. Az eljárás elindításáról azután döntött, hogy a Központi Nyomozó Főügyészségen beadott feljelentését a Legfőbb Ügyészség elutasította.

Hernádi Zsolt a per szünetében Fotó: Pályi Zsófia - Origo

Bánhegyi szerint a hír, hogy a Mol vesztegetéssel szerzett befolyásoló részesedést az INA-ban, 5 millió euróval csökkentette a vállalat részvényeinek értékét, Hernádi pedig elmulasztotta a részvényesek tájékoztatását az INA-ügyben. Bánhegyi részvényesként a hazai és nemzetközi sajtóból értesült arról, hogy a horvát hatóságok gyanúja szerint a vádlott 2008-ban megállapodott az akkor hivatalban lévő horvát miniszterelnökkel, hogy 10 millió euró fejében hozzásegíti a magyar vállalatot ahhoz, hogy az befolyásoló részesedést szerezzen a horvát INA olajtársaságban, illetve ahhoz is segítséget nyújt, hogy az INA veszteséges gáz üzletágát a horvát állam átvegye az INA-tól.

Hernádi ellen a horvát ügyészség vádat emelt.

A pénz útja

A hétfői tárgyalás iratismertetéssel folytatódott: a bíróság előtt felolvasták a horvátországi iratokat, például Robert Jezic vallomását: a horvát üzletember az vallotta, hogy a Mol első embere megvesztegette Ivo Sanader volt horvát kormányfőt, és ismertették Mihail Safarbekovics Gucerijev orosz üzletember vallomását is. Sanadert a zágrábi bíróság tíz év börtönre ítélte. Budapesten a pótmagánvádas indítványban Hernádira is börtönbüntetést kértek.

A pótmagánvádló szerint 5 millió eurót egy 2,6 és egy 2,4 millió eurós részletben két ciprusi cégen keresztül utalta át a Mol egy svájci számlára. Jezic azt állította, hogy ez a 10 millió eurós vesztegetési összeg fele volt, és Sanader volt a valódi címzett, aki őt kérte meg a tanácsadásnak álcázott ügylet lebonyolításával.

Miután csődbe ment Jezic svájci cége amelyik átvette a pénzt, az összeg Sanader számára elveszett. A vázolt történet elegendő a három bűncselekmény megállapításához - mondta a pótmagánvádló képviselője a perbeszéd végén.

Ha nincs Mol, nincs már INA sem

Zamecsnik Péter, Hernádi védője szerint a pótmagánvádló által felhozott történések megegyeznek a horvát ügyészség elfogató parancsának tartalmával. Erről a magyar bíróság egyszer már kimondta, hogy valótlanok. Zamecsnik idézte Hernádi első tárgyaláson elmondott szavait: a Mol 2003-ban vásárolta meg az INA 25 százalékát. Viszont 2009 november az INA csődközelbe került. Nem tudta kifizetni a finomítói beruházás számláit, a bevétele pedig a belföldi kitermelés csökkenésével esett vissza. Az államnak 4 milliárd kuna közteherrel tartozott, amely nagy összeg egy olyan cégtől, amely a horvát GDP 2 százalékát állítja elő. Az INA csődje a Molt is magával ránthatta volna.

Az év december végén a horvát kormány hozzájárult, hogy a Mol rendelkezzen az irányítói jogokkal. Miután a 2008-ban elhatározott, és 2009 január végéig lebonyolított tranzakciók még az előző évre számolhatók el, mindkét félnek fontos volt, hogy a szerződést január végéig megkössék. Ebben a horvát kormány vállalta a gázüzletág visszavásárlását, amire máig nem került sor.

Az INA-t így is konszolidálni tudta a Mol, ma évi 80 milliárd forinttal kevesebbe kerül a működtetése, mint korábban, amikor a felügyelő bizottságban a horvát kormány volt többségben. Hernádi vallomásában példákat hozott arra, hogy a hatékonyabbá tétellel mely cégek, illetve horvát üzletemberek jártak rosszul, mivel nem fértek tovább hozzá az addig megszokott feltételű üzletekhez.

A védő a vádlott felmentés mellett érvelt. Arra hivatkozott, hogy a Mol nem egyenlő Hernádival, ezért téves a vád érvelése. A védő szerint egy csapat dolgozott az INA megmentésén, és sikerüket az INA létezése igazolja. A védelem szerint ugyanis nincs bizonyítva Sanader lefizetése, sőt a volt kormányfő valójában ellenezte a Mol térnyerését, és csak azért ment bele, hogy a Mol megszerezze a horvát vállalat irányítási jogát, mert különben az INA csődbe ment volna.

Zamecsnik szerint a vád tarthatatlanságát bizonyítja, hogy a tanúk rendre 2009 nyarára teszik a megvesztegetés elindítását, holott akkor már fél éve a Molé volt az irányítási jog. Miért fizetett volna azért, amit már megkapott?

Az utolsó szó jogán Hernádi Zsolt fenntartotta a korábbi tárgyalásokon elmondottakat.

Megdőlt a vád

Nyilas Levente bíró szóban indokolta a döntést. A nemzetközi kapcsolatban elkövetett hivatali vesztegetés bizonyításához egy olyan vonalat kellett volna felvázolni, amelynek egyik végén Hernádi Zsolt, a másikon pedig Ivo Sanader áll. Miután ezt a vád nem tudta bizonyítani, így megdőlt a vesztegetés. Ennek hiányában pedig a másik két bűncselekmény sem állapítható meg.

A bíró szerint egy akkora cégnél, mint a Mol, a bírósági gyakorlat másként ítéli meg a hűtlen kezelést, mint a kisebbeknél. Miután a nagy cégnél nagy a kockázat, a vezetőnek ezt folyamatosan vállalnia kell, és ez esetenként veszteséggel jár. A csalás pedig azért nem áll meg, mivel aki részvényt vesz, az számol az árfolyam csökkenésével is.

Látták a lehetőséget

Hernádi nyilatkozata arra utal, hogy a Molnál arra számítanak: a felmentéssel a horvátországi vádemelés is okafogyottá válik, és a horvát hatóságok hiába kérik a magyar vállalat első emberének kiadatását.

A Molnál az Origónak többször tagadták, hogy a vállalatnak köze lenne az eljáráshoz, ugyanakkor jelezték, hogy „látják benne a lehetőséget”. Jogi képviselője, Zamecsnik Péter a tárgyalás után azt mondta, egy ilyen ítéletnek akár lehetnek jogi következményei az Interpol által elrendelt körözésre, de önmagában nem kötelez senkit semmire.

A pótmagánvádló fellebbezést jelentett be, míg Hernádi Zsolt és védője védője tudomásul vette az ítéletet.