Az MNB felettébb nagy költségekbe verte magát az utóbbi időben. A bank 18 milliárd forintért vett belvárosi irodaházat, 415 millióért vidéki kastélyt, és 200 milliárd forintot fizetett ki saját alapítványainak, miközben az állam a hazai felsőoktatásra éves szinten 160 milliárd forintot költ. Erre a költekezésre az MNB elnöke szerint az intézmény nyereségéből telik.
A jegybank több százmilliárdos nyeresége egész egyszerűen a forint gyengüléséből ered – mondta Katona Tamás egyetemi tanár. A jegybanknál lévő befektetett devizatartalék felértékelődésével az intézmény egyre több kamatbevételhez juthat forintban kifejezve.
Tehát amikor egy devizahiteles otthon azon rágódik, hogy már megint emelkedett a törlesztője a forint gyengülése miatt, akkor Matolcsy csak újabb milliárdokat lát, amit alapítványokba fektethet. Legalábbis ez derült ki a Vs.hu-nak adott interjújából, amelyben kifejti, hogy szerinte a jegybank nyeresége nem közpénz, és szabadon dönthet annak felhasználásáról.
Természetesen a jegybankot veszteség is érheti. Sőt könnyen előfordulhat negatív eredmény, ha kamatot kell emelnie, így megnőnek a kiadásai. Vagy akkor, ha meg kell védeni a forintot a további gyengüléstől, illetve ha esetleg veszélybe kerülne az inflációs cél. A jegybank érve erre általában az, hogy nincs árfolyamcélja, de nehéz elképzelni, hogy egy kockázatosan magas szintnél ne avatkozna be.
Ha ezt megteszi, akkor a jegybankban veszteség keletkezik, amit a most elköltött százmilliárdokból lehetne fedezni. Ilyen tartalék nélkül viszont a költségvetésnek kell helytállnia.