Jobban jártak a forinthitelesek?

A devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint a forinthitelesek - agyonhangoztatott alaptétele ez a devizahiteles mentőcsomagokkal kapcsolatos kormányzati kommunikációnak. Számok alapján azonban azt lehet látni, hogy azonos hitelösszeg esetén még mindig többet fizettek vissza a bankjuknak a forinthitelesek. Az aktuális tartozásuk viszont a devizahiteleseknek nagyobb. A jelenleg is zajló devizahiteles perek után ez még változhat is.

A devizahitelezés elterjedésének elsődleges oka, hogy a forinthitelek kamata és kezdeti törlesztőrészlete csaknem duplája volt a devizahitelekének. Épp ezért kevesen választották a biztonságosabb, árfolyamkockázattól mentes hiteleket.

Eddig többet fizettek vissza a forinthitelesek

Ahogy teltek az évek, egyre inkább látszott, hogy ez nem volt egyértelműen jó ötlet, hiszen a válság utáni forintgyengüléssel és a devizakamatok emelkedésével a devizahitelek törlesztőrészlete is nőni kezdett. 2011 végén utol is érte a forinthitelekét. Ugyanakkor egy tipikus hitel esetén még ma sem igaz az, hogy a devizahitelesek rosszabbul jártak, mint azok, akik ugyanakkora összegre forintban adósodtak el.

Deviza- (piros) és forinthitelek (kék) törlesztőrészlete közötti különbség. Forrás: Origo

Átlagos hitelnek nevezzük a 2007 elején igényelt, 20 éves és 8 millió forintos lakáshitelt. Az egyik konstrukció egy MNB által publikált átlagos kamattal számolt forinthitel, míg a másik egy frankhitel. A devizahiteles mentőcsomag során elszámolt árfolyamrést 3 százaléknak vettük.

Mekkora kárpótlás jár?

Minél korábban felvett hitelről beszélünk, annál nagyobb lenne a devizaalapú konstrukció előnye az eddigi összes törlesztőrészlet vizsgálatakor. Ráadásul - a devizahiteleseknek járó elszámolás miatt - ilyen esetben jóval magasabb összeg is járhat vissza, hiszen minden törvényileg megállapított és vélelmezett túlfizetést valószínűleg majd tőketörlesztésként kell elszámolni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nemcsak kamatos kamattal növelt, hanem sokkal nagyobb mértékű kárpótlás jár az adósoknak.

Kevesebbet fizettek, többel tartoznak

Nem elég azonban csak az eddig fizetett törlesztőrészleteket vizsgálni ahhoz, hogy megnézzük, rosszabbul jártak-e a forinthitelesek, mint azok, akik devizában adósodtak el, és a végén megkapják a részüket a devizahiteles mentőcsomagokból. Mivel a devizahitelek forintosítása várható, elég kiszámolni, hogy mekkora tartozásuk marad még a két konstrukció esetén. Ekkor, aktuális árfolyamon számolva, láthatjuk, melyik konstrukció teljesített jobban az elmúlt években.

Az eddig fizetett összes törlesztőrészlet és a fennálló tőketartozás forint- (kék) és devizahitel (piros) esetén. Forrás: Origo

Ha erősödne a forint

A frankhitel esetén persze lenne mód arra, hogy csökkenjen a hátralévő tartozás, ha erősödni tudna a forint. Forintosítás után viszont erre már nem lesz lehetőség, így ha év végéig nem változik a helyzet, akkor az átváltás előtt mintegy 2 millió forinttal nagyobb tartozás marad, mint a forinthitel esetén. Ez már a kamatemelések és az árfolyamrés eltörlése miatt visszajáró összeggel is csökkentett összeg, sőt levontuk azt a több mint 200 ezer forintot is, amit az árfolyamrögzítéssel spórolhattak eddig a devizahitelesek. Mivel a forinthitelesek eddig 500 ezer forinttal több törlesztőrészletet fizethettek, a különbség a két konstrukció között 1,5 millió forint. Átlagos hitel esetén tehát nem lehet azt mondani, hogy a forinthitelesek jártak jobban, bár elképzelhető ilyen, főleg a korábban felvett devizahitel esetén.

Forrás: MTI/Kallos Bea

Mi lesz az átváltásnál?

Elméletben tehát arra még van mozgástere a kormánynak, hogy kedvezményes árfolyamot írjon elő a forintosítás során, és ne térjen el a saját ígéretétől, miszerint a forinthitelesek sem járhatnak rosszabbul. Erre azonban nem 180 forintos szintig van lehetősége, számításaink szerint ugyanis már 225-ös frankárfolyam esetén is meghazudtolhatná magát a kabinet.