Gazdag betegek kellenek az ebolagyógyszerhez

TO GO WITH AFP STORY BY MALICK ROKHY BA People wash their hands with soap and bleach on September 3, 2014 to prevent the spread of the Ebola virus on the usually busy main market road in the northern Senegalese city of Diaobe, one of the most important trading cities in West Africa. The busy market street is near empty since the August 21 closure of the border with Guinea since a Guinean student brought the deadly Ebola epidemic raging across west Africa into Senegal. The Ebola virus, passed on through contact with infected bodily fluids, has killed more than 2,000 in Guinea, Sierra Leone and Liberia. Nigeria became the fourth country caught up in the epidemic, reporting seven deaths before Senegal registered its first case. AFP PHOTO / SEYLLOU

Az elszigetelt és elsősorban csak szegényeket érintő betegségek kezelésére nem éri meg gyógyszereket fejleszteni. Ezért lehetnek az ebola felfedezése után 30 évvel is nagy lemaradásban a gyógyszeripari óriások a gyógyszerek fejlesztésében. Csak miután a fejlett országokban is megjelent a betegség, kezdtek el több pénzt áldozni a kutatásokra. Közgazdászok szerint van megoldás, hogy legyen gyógyszer a hasonló betegségekre is.

Az ebolát még 1976-ban fedezték fel, 2013-ig 1 716 esetet regisztráltak. Az idei járványban már mintegy kilencezren fertőződtek meg, 4 ezren meg is haltak. Már ezekből a számokból is jól látszik, hogy mennyire meglephette a gyógyszergyártókat egy ekkora méretű járvány kitörése. Különösen azért volt ez elképzelhetetlen, mert az ebola rendkívül gyorsan öl. Olyan gyorsan, hogy nincs elég ideje fertőzni, és ezzel terjedni. Legalábbis ezt gondolhatták eddig, így soha nem fektettek elég pénzt a megfelelő ellenszer kutatására. Azt hihették, hogy ez mindig a szegények elszigetelt betegsége maradhat.

Nem éri meg gyógyszert fejleszteni, amíg csak szegények vannak veszélyben Forrás: AFP/Seyllou

Nem volt elég nagy a piac

Az a kevés fertőzött is, akiket a vírus a mostani járványig érintett, szegénységben élt. Ők nem tudták volna megfizetni a drága gyógyszereket, a potenciális áldozatok sem voltak elegen, vagy elég gazdagok ahhoz, hogy elég nagy piacnak tekintsék őket a gyógyszercégek. Maguk az érintett országok sem engedhették meg maguknak, hogy a lakosság számára vásároljanak készleteket. A vállalatok piac híján inkább úgy döntöttek, hogy az ebola elleni gyógyszer, vagy védőoltás nem tűnik jövedelmezőnek, és olyan betegségek ellenszereit keresték, amelyek gazdagabb embereket is érint.

Teljes kutatási és fejlesztési költség gyógyszerenként Forrás: Forbes.com és InnoThink Center For Research In Biomedical Innovation; Thomson Reuters Fundamentals

Az új gyógyszer nem olcsó

A gyógyszergyárak óriási összeget költenek egy-egy gyógyszer bevezetésére. A 2012-es adatok szerint egy új készítményre akár 12 milliárd dollárt is kell költeni, mielőtt egyáltalán piacra kerülhet. Az ebolával való munka különösen költséges, hiszen csak néhány laboratórium van a világon, ahol hasonlóan fertőző és veszélyes vírust tárolni és kezelni lehet. A költségeket elnézve belátható, hogy a potenciálisan veszélyben lévő áldozatok eddig nem tudtak kifizetni ekkora összeget. Most, hogy Európa és Amerika is veszélyeztetve érzi magát, felgyorsulhatnak a kutatások.

Áramlik a pénz a kutatásba

A 2015-es év elejére 10 ezer vakcina szállítására tett ígéretet a GlaxoSmithKline's. De nem ők az egyetlenek. A járvány kitörése óta több ebola elleni szer kifejlesztésével foglalkozó cég részvényének értéke is megugrott. A befektetőktől áramló pénz természetesen gyorsabb kutatást is jelent, míg a hatóságok engedékenyebbek a kísérleti gyógyszerek engedélyeztetésével. A normálisan több éves tesztelési procedúrák most csak néhány hónapig tartanak. Továbbra is igen kockázatosnak tartják ezeket a befektetéseket, de több alap és más befektető is lát benne fantáziát.

Az ebolakutató Tekmira részvényeinek ára kétszer is emelkedett Forrás: Takmira

Ugyanazok a piaci mechanizmusok gyorsították fel most az eseményeket, amelyek eddig a háttérbe szorították a betegség elleni küzdelmet. Csak kereslet kellett, amit most nem az afrikai betegek, hanem a fejlett országok jelentenek, ahol a félelem miatt egyre nő az igény a megoldásra.

Más eldugott betegségek

Több olyan betegség is van még a világon, amelyre ma talán nem fordítunk megfelelő figyelmet. A malária és a tuberkulózis például évente több mint 2 millió embert öl meg, a New Yorker szerint mégis kevesebbet költenek ezek kutatására, mint a magas koleszterinre, ami egyébként sok esetben egészséges életmóddal is kezelhető lenne.

Már tesztelik az új vakcinákat Forrás: Handout

A profit számít

Természetes, hogy a gyógyszergyárak elvárják, hogy egyes termékeik pénzügyileg is sikeresek legyenek, miközben rengeteg betegség van a világon, aminek a kutatására lehetne költeni. A gazdasági racionalitás megköveteli, hogy ezek közül valamilyen formában szelektáljunk. Ahogy a jelenlegi esetből is látszik, a piac néha hibázik, de még mindig a legjobb módszer az erőforrások elosztására.

A közgazdászok megoldása

Különösen az amerikai kormány követi a közgazdászok tanácsát, a fejlesztések és kutatások finanszírozása érdekében különböző díjakat adományoz a cégeknek. Egy-egy tudományos áttörésért cserébe fizet az állam, és a pénzéért cserébe felhasználhatja annak eredményeit. Szakemberek szerint ez működhet a gyógyszeriparban is: egy szegény országokat is megfelelően képviselő világszervezetnek fizetnie kellene azoknak a gyógyszereknek a kifejlesztéséért, amelyek nem gazdaságosak ugyan, de mégis szükségesek lehetnek a jövőben.