Rossz lisztből drágább kenyér

Vágólapra másolva!
Néhány napon belül drágul a kenyér. A pékek elsősorban arra hivatkozva emelik áraikat, hogy a lisztet 35 százalékkal drágábban veszik a malmoktól, mint az év elején. A kereskedők és a sütőipar áralkujába az új kenyér ünnepe előtt az agrártárca is igyekezett beleszólni.
Vágólapra másolva!

Eldőlt, hogy a közeli napokban már többet kell fizetnünk a boltokban a kenyérért. Az áremelés azt jelenti, hogy kilónként 100 forintnál olcsóbban nem lehet majd fehér kenyeret vásárolni egyetlen üzletben sem. A pékek és a kereskedők az elmúlt napokban megállapodtak arról, hogy a sütőipar 20-25 százalékkal drágábban szállít kenyeret és péksüteményt a boltokba - tájékoztatta a Népszavát Bánki László, a Magyar Pékek Ipartestületének elnöke. A drasztikus áremelésre azért volt szükség, mert az első fél évben 35 százalékkal emelkedett a liszt ára. Mivel egy kiló kenyérhez 75 deka lisztet használnak a pékek, a legfontosabb alapanyag árának drágulása önmagában kilónként 9 forinttal emeli e termék nettó átadási árát. Ezenkívül ellensúlyozni kellett a sütéshez használt energia és a benzin árának emelkedését is - részletezte Bánki László, mi áll a drágulás mögött.

A pékeknek annak ellenére is sikerült elismertetniük költségeik növekedését a kereskedőkkel, hogy az agrártárca mindent megtett a fogyasztók érdekeinek védelmére. Az elmúlt héten ugyanis Tamás Károly közigazgatási államtitkár a Magyar Távirati Irodának azt nyilatkozta: "A kenyér árán belül a liszt költségének részaránya 34-35 százalékos. Ez lényegében azt jelenti, hogy a kenyér árát ténylegesen nem a liszt ára határozza meg." Bánki László szerint az új kenyér ünnepe előtt megszokott dolog, hogy a politikusok támadják a sütőipar árpolitikáját. Néhány éve Horn Gyula akkori miniszterelnök, 1998-ban pedig Torgyán József földművelésügyi miniszter ígért olcsó kenyeret a vásárlóknak. Bánki László szerint érthetetlen, hogy az agrártárca jelenlegi vezetése megfelelő jövedelmet szeretne biztosítani a gabonatermelő gazdáknak, de ugyanakkor alacsonyan tartaná a kenyér árát is.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy 1995 óta a kenyér végig az inflációnál kisebb mértékben drágult, emiatt a kisebb pékségek jövedelmezősége hét év alatt 44 százalékról 1999-re 2,9 százalékra zuhant. A helyzeten a mostani áremelés sem változtat, hiszen csak a költségek növekedését ellensúlyozza, a pékek nyereségét egy fillérrel sem növeli.

A mesterségesen alacsonyan tartott kenyérár, a növekvő verseny, no meg a gyenge minőségű liszt rákényszeríti a pékeket, hogy különböző "trükköket" alkalmazzanak. A boltok csak ott vásárolnak, ahol a legolcsóbban kínálják a kenyeret és a péksüteményt. Ha a versenyben valaki életben akar maradni, csökkentenie kell a gyártási költségeket. Így a pékek gyakran számla nélkül szállítanak, esetleg nem mindegyik dolgozójukat jelentik be. Jó költségcsökkentő megoldás lehet az adalékanyagok alkalmazása is, amire a gyenge minőségű liszt miatt is szükség van. Bánki László szerint ugyanis a jó minőségű búzát külföldön adják el és csak a rosszabb minőségűt őrlik a malmok lisztté. Ilyen alapanyagból pedig a fogyasztók nagy bánatára csak gyengébb minőségű kenyeret lehet sütni.

Mihálovits András