<P>Kártérítés pénztártagoknak?</P>

Az Igazságügyi Minisztérium már vizsgálja, kérhetnek-e kártérítést azok, akik hiányos tájékoztatás alapján léptek át a magánnyugdíjrendszerbe. Bizonyos koron felül ugyanis rosszabbul jár az, aki nem az állami rendszert választja. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint azonban senkit nem érhetett kár, emiatt kártérítés sem jár.

A kormány a múlt héten úgy határozott, akik a közelmúltban beléptek valamelyik magánnyugdíj-pénztárba, azok az eredetileg megjelölt határidő, 2000. december 31-e helyett 2002 végéig visszatérhetnek az állami rendszerbe. De ezt még a parlamentnek is jóvá kell majd hagynia.
Erre az engedményre azért van szükség - szól a hivatalos indoklás -, mert kiderült: sokan úgy léptek át a magánpénztárakba, hogy nem kaptak megfelelő információkat. Márpedig bizonyos életkoron felül rosszabbul jár az, aki nem az állami rendszert választotta.

A múlt heti kormányülés után elhangzott: az Igazságügyi Minisztérium vizsgálja, kérhetnek-e a hiányos tájékoztatás miatt kártérítést a pórul jártak, úgy, mint egyes nyugati országokban. A Igazságügyi Minisztériumban megerősítették, hogy vizsgálják a kártérítés ügyét.

A pénztártagoknak egyébként körülbelül 20 százalékát a 40, 50 év közötti korosztály alkotja, ezen belül 16,2 százalék - csaknem 340 ezer ember - már betöltötte az 50. életévét. Ez utóbbiak számára megfontolandó leginkább a visszalépés kérdése, mivel nyugdíjazásukig csak rendkívül magas keresettel lehet megfelelő tőkét felhalmozni. Ugyanakkor többen azért választották ezt a rendszert, mert ebben az esetben egy összegben felvehetik megtakarításukat a pénztárból.

Az elmúlt három évben (1997 szeptemberétől kezdték meg működésüket a magánpénztárak) a 2 millió 80 ezer pénztártag közül 21 ezer határozott úgy, hogy visszatér az állami rendszerhez. Egyes vélemények szerint a legtöbb visszatérő azért döntött így, mert azon túl, hogy esetleg nem kaptak kellő tájékoztatást a rendszer nyújtotta lehetőségekről, a magánpénztárakba fizethető járulék 6 százalék maradt, holott az 1997-ben elfogadott nyugdíjtörvények értelmében ezt az idén 8 százalékra kellett volna felemelni. Csakhogy a kormány javaslatára a parlament 1998 végén "befagyasztotta" a 6 százalékos mértéket. Így viszont csökkent a pénztárakban megtakarítható összeg.

Bár a 6 százalékos járulékmérték jövőre sem változik, a PSZÁF nem számít arra, hogy tömegével lépnének vissza az állami rendszerbe. Párniczky Tibor kiemelt felügyeleti tanácsadó cáfolta, hogy annak idején a magánpénztárba lépők híján lettek volna bármilyen érdemi információnak. Hangsúlyozta: a magánnyugdíjpénztár választása önkéntes volt. Mellesleg senkit nem érhetett, illetve érhet kár azzal, hogy most visszatér a társadalombiztosítási rendszerbe, hiszen az általa befizetett összeget megkapja az állami rendszer. Nincs tehát kiesett idő, nincs kiesett járulék, s ezért 100 százalékos nyugdíjat kap a tb-től a visszatérő. Vagyis senkit, semmilyen kártérítés nem illet meg.

“Angliában fordult elő az, hogy az állam ígéretet tett a nyugdíjpótló rendszerbe befizetett összegek hozamának alakulására. Ám ezt nem tudta betartani, s emiatt fizetett kártérítést a rendszerhez tartozó magánszemélyeknek. Nálunk azért nem lehet a szigetországi példát alapul venni, mert senki nem tett semmilyen kötelező ígéretet" - tette hozzá Párniczky Tibor.

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

PSZÁF