Prés alatt a jövedéki és a bortörvény

Mindössze három hete vezették be a szőlő- és borágazatban az új szabályozást, a gazdák - többek között adminisztrációs terheik növekedésére hivatkozva - máris igyekeznek elérni az előírások módosítását. Törekvéseikhez sikerült megnyerniük jó néhány politikus támogatását is, hiszen sorra látnak napvilágot a szőlő- és bortörvény, valamint a jövedéki törvény megváltoztatását célzó javaslatok.

A jövedéki és a bortörvényen egyaránt lenne mit változtatni - nyilatkozta a Népszavának Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára. A szakember úgy látja, a bortörvény legnagyobb hibája, hogy a minőségi boroknál azonnali fajta-, termőhely- és évjárat-azonosságot ír elő, pedig az Európai Unió (EU) is megelégszik azzal, ha egy bor 85 százalékig fajta- és évjárattiszta. A jelenlegi, túlságosan szigorúra sikeredett szabályozás Magyarországon tiltja a borok háziasítását, így bizonyos szőlő- és borfajtákat már az idén sem lehet eladni. Ez pedig súlyos, körülbelül százmillió forintos kárt okozhat a gazdáknak. Gondok vannak a jövedéki törvénnyel is. A jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé például, hogy egy borosgazda vendégeket hívjon a pincéjébe borkóstolóra. A szőlővel rendelkező, de bérfeldolgozást is végző pincészeteknek sincsen joguk arra, hogy saját felhasználásra adómentesen bort készíthessenek.

A megváltozott jogszabályokkal a Magyar Borgazdaság Szövetsége (MBSZ) sem elégedett. A szervezet nemrégiben rendezett sajtótájékoztatóján Sümegi József elnök a bortörvénnyel kapcsolatban elmondta, az EU minőségi termelést és a kereskedelem liberalizációját célzó törekvéseivel ellentétben Magyarországon túlszabályozzák az ágazatot és tovább korlátozzák a szőlő- és bortermelők versenyképességét. A szövetség kifogásokat emelt a jövedéki törvény borra vonatkozó előírásaival szemben is. Szerintük annak ellenére, hogy a jogszabályt 1997 óta kilencszer módosították, rendelkezéseit a mai napig sem sikerült maradéktalanul végrehajtani. A hibák kiküszöbölésére átme-net nélkül bevezetett új szabályok viszont váratlanul érték a pincészeteket és a kereskedőket. Az MBSZ véleménye szerint az év vége felé minden érintettnek közösen kell értékelnie az addigi tapasztalatokat és ezek ismeretében "borarcúvá" kell alakítani a jövedéki szabályokat.

A termelőkkel és az érdekképviseletekkel jó néhány parlamenti képviselő is egyetért. Csatári József, a mezőgazdasági bizottság kisgazda alelnöke például a bortörvényt szeretné módosítani úgy, hogy továbbra is legyen lehetőség a borok háziasítására. Zsikla Győző (FKGP) ugyanakkor a jövedéki szabályozáson enyhítene. Szerinte a termelői borospincékben lehetőséget kell teremteni a borkóstolásra, jelentős mértékben egyszerűsíteni kell a termelőket sújtó adminisztrációs terheket.

A kisgazda honatya javaslatának támogatására egyébként a közelmúltig 3 ezer aláírást gyűjtöttek a Soltvadkert környéki szőlősgazdák. A kisgazda javaslatokat az agrártárca is támogatja, hiszen a múlt hét végén közleményben is hitet tett a bor és a jövedéki törvénynek a képviselői javaslatokkal összhangban lévő módosítására.

A Fidesz képviselőinek véleménye megoszlik a szabályozás kérdésében. Farkas Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, nem ért egyet a jövedéki szabályozás utólagos felpuhításával, mert az az ágazatot az uniós csatlakozás után hátrányosan érintheti. A bortörvényt azonban a legnagyobb kormánypártnál sem tartják hibátlannak. Erre utal, hogy Font Sándor MDF-es képviselővel együtt négy fideszes honatya neve is rákerült arra az önálló indítványra, amely lehetőséget teremtene a borok háziasítására és a szőlőtermőhely-katasztert az uniós szabályokkal összhangban két kategóriába sorolná.

A szocialisták is túlzónak tartják a gazdákra nehezedő terheket. Agrárpolitikai munkacsoportjuk még a hónap közepén megállapította, hogy a jövedéki szabályozás a borhamisítók helyett a kistermelőket sújtja. Pásztóhy András (MSZP) úgy látja, az alapelv jó, de a végrehajtást szolgáló jogszabályok túlkapásai elveszik a termelők kedvét a szőlőtermesztéstől és a borkészítéstől. Hasonló véleményen van Kis Zoltán is. Az SZDSZ politikusa úgy látja, az új szabályozás nem szűkítette a borhamisítók piaci lehetőségeit, viszont növelte a kis pincészetek terheit. A probléma megoldása rendkívül egyszerű, be kell tiltani a kannás borok forgalmazását Magyarországon - jelentette ki az agrártárca egykori politikai államtitkára.

Mihálovits András

(Népszava)