<P>Reklám a fülbe mobilon</P>

Szakértők szerint nem valószínű, hogy a közeljövőben ingyen telefonálhassunk mobilkészülékünkről azért cserébe, hogy közben reklámokkal bombáz minket a szolgáltató. Úgy vélik, ezt legfeljebb egyes előfizetői csoportok vállalnák, s nekik sem lenne teljesen ingyenes a beszéd. A telefon és a reklám "összeházasítása" akkor vehet nagy lendületet, ha elterjed a jelenleginél sokkal gyorsabb kép- és adatátvitelre alkalmas, új generációs mobilrendszer.

Külföldi mobiltelefon-szolgáltatók a percdíjak radikális csökkentését ígérik, ha ügyfelük vállalja a beszélgetéseket időnként megszakító reklámszövegek végighallgatását. Az egyik német cég hétvégenként bevezeti ezt a szolgáltatását, s ha a kísérlet sikeresnek bizonyul, a jövő év elejétől "élesben" is startol a rendszer.

A magyar szakhatóságnak nincs információja arról, hogy a honi szolgáltatók hasonlót terveznének. Igaz, mondták érdeklődésünkkor a Hírközlési Főfelügyeletnél, a mobilcégeknek nem is kellene bejelenteniük, ha ilyen szolgáltatást indítanak.

Szakértők mindenesetre óvatosan fogalmaznak az ebben rejlő üzleti lehetőségről. Drozdy Győző, a Pannon GSM Rt. vezérigazgató-helyettese például biztos benne, hogy a piacot nem alakítaná át gyökeresen a reklámokkal tarkított szolgáltatás. Úgy véli ugyanis, hogy az előfizetők többsége inkább fizet a telefonálásért, mint hogy érdektelen szövegekkel rabolják az idejét.

Az mindenesetre tény, hogy a vezetékes távbeszélő-szolgáltatók már több országban is kipróbálták ezt a módszert, de nagy sikert sehol sem arattak. A honi kísérlet pedig egyenesen bukásnak bizonyult.

Drozdy azonban arra is felhívta a figyelmet: nem biztos, hogy minden előfizetői szegmens azonosan reagálna a reklámokra. Drozdy elképzelhetőnek tartja, hogy a diákok vállalnák az ezzel járó kényelmetlenségeket az olcsóságért cserébe.

Szabó D. Tamás egyetemi adjunktus azonban biztos abban, hogy valamennyit akkor is fizetni kell majd a telefonálásért, ha közben reklámokat hallgat az ember - még ha ez új, tekintélyes bevételi forrást is jelent a szolgáltatóknak. Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a mobilos cégek különféle előfizetői csomagjai közt kínálnak majd olyat is, amiben lesz "reklámos telefonálás" is, így csak annak kell fogadnia a hirdetéseket, aki vállalja ezt.

A szakértők megjegyzik azt is, hogy rendkívül magas lenne az egy előfizetőre vetített reklámköltség. Arról nem is beszélve, hogy előbb-utóbb kialakulnának azok a védekező reakciók, mint például a Direct Mail esetében: ma már csak néhány kíváncsi bontja ki az ilyen tartalmú leveleket.

Változást hozhat persze a telefon és a reklámok "összeházasításában", ha elterjed a harmadik generációs mobilrendszer, az UMTS (Universal Mobile Telecommunication System). Az ugyanis éppen amiatt jelent előrelépést, hogy a beszéd mellett igen gyors - akár kétszázszor gyorsabb - kép- és adatátvitelre alkalmas. Az utóbbi funkciók miatt pedig alkalmasabb reklámhordozó is lehet.

Az UMTS elindulásához azonban még Nyugat-Európában is szükség van egy-két évre, Magyarországon pedig - a hivatalos nyilatkozatok szerint - csak 2003-ra tervezik a horribilis költségvetési bevételt jelentő UMTS szolgáltatói tender kiírását. Ismert, hogy Németországban csaknem százmilliárd márkás bevételhez jut ebből az állam.

Ráadásul az UMTS-szolgáltatók magasabb tarifákat alkalmaznak majd, mint a GSM-esek. A szakemberek azt várják, hogy a harmadik generációs telefonok - amelyek első példányai 2003. körül kerülnek a piacra - csillagászati összegbe kerülnek majd. Drozdy Győző szerint eleinte ezer dollár nagyságrendű készülékárakra lehet számítani. Mivel rendkívül drága technológiáról van szó, nagyon nagy példányszámot kell elérni a költséghatékonysághoz.

Szabó D. Tamás hozzáfűzte: az újdonságot is meg kell fizetni, hiszen az árucikk "trendy" voltáért magasabb árat kérnek majd a vásárlóktól.

(Magyar Hírlap)

Korábban:

Távközlés: hatan szerezték meg a németországi UMTS-licenceket