Az ország közel 80 százalékáról van adatom, ez azt mutatja, hogy augusztus végén, szeptember elején átlagosan 20 százalékos kenyéráremelésben egyeztek meg a pékek a kereskedőkkel, azaz 20-25 százalékról szóló terveink valóra váltak - válaszolta a Magyar Hírlapnak Bánki László, a Pékek Ipartestületének elnöke. A gyakorló szakember szerint a nagykereskedelmi láncok, a kisebb boltok általában 100 forint nettó átadási áron veszik a kenyeret, így az erre rakódó 12 százalékos áfát és a kiskereskedelmi árrést beszámítva 115-130 forint körüli áron lehet megvenni egy kiló átlagosnak számító fehér kenyeret. Hogy az üzletekben nem mindenhol venni észre az áremelést annak az az oka, hogy a nagy láncok még nem érvényesítik áraikban az emelést: figyelik egymást, s egymás áraihoz alakítják a sajátjaikat. Ugyanakkor a pékeknek már emelt árat fizetnek, azaz átmeneti ideig néhány forintos veszteséggel árulják a legalapvetőbb élelmiszert - véli Bánki.
Az ipartestület embere örömmel fogadta Lakatos Zoltántól, a Gabona Terméktanácstól kapott információnkat, miszerint a korábban bejelentett szeptemberi 20, később 10 százalékra korrigált lisztáremelésből az ősz első hónapjában nem lesz semmi. Lakatos szerint ugyanis az ukrán és román vevők mostanság nem keresik annyira a lisztet, így a molnárok egy része raktárra termel, s örül, ha tartani tudja a nyár közepe óta kialakult magasabb árakat. Bánki szerint egy esetleges lisztárcsökkenés - bármilyen furcsa is - ártana a sütőiparnak, mert szinte biztos, hogy a hírre a kenyérár csökkentésével reagálnának a kereskedők.
A liszt árának nyári emelkedése nem hozott kánaánt a malomipar számára, csupán az 1995-ben elért árszint ismétlődött meg - állítja a Gabona Terméktanács elnöke, aki szerint az eltelt négy évben a nyomott árak miatt számos vállalkozás ment csődbe. Legutóbb a Pécsi Gabonaipari Rt. jutott erre a sorsa, felszámolása augusztus 7-én vált hatályossá, de megemlíthető korábbról a Makói Malom, a bajai Interfood Rt., az Öreg Szegedi Malom vagy éppen a Budai Hengermalom. Lakatos szerint összességében 6-7 cég ellen indult felszámolási eljárás az utóbbi években. Ma is legalább ugyanennyi cég vár vevőre, mert tulajdonosai nem elég tőkeerősek a további működtetés finanszírozásához. A talpon maradt malomipari cégek is leállítottak egy sor kapacitást: négy helyett inkább három malmot üzemeltetnek, igaz, ott három műszakban őrlik a búzát - tájékoztat Lakatos az ágazat kényszertakarékossági, hatékonyságnövelő intézkedéseiről.
O. Horváth György
(Magyar Hírlap)