Kemény kritika az adóhivatalnak

Az adóhivatal az elmúlt években egyre nagyobb ráfordítással termelt ki egységnyi adóforintot: míg 1993-ban ezer forint adóbevételhez 9,8, tavaly már 12 forint költségvetési kiadás járult - írja az Állami Számvevőszék legfrissebb jelentésében. Kifogásolták továbbá, hogy az APEH csak a tartozások egynegyedére irányítja figyelmét.

Javult az APEH tevékenységének eredményessége, miközben a költségvetési támogatás emelése következtében nőttek fajlagos ráfordításai - állapítja meg az ÁSZ az 1993-1999 közötti időszakról készített jelentésében. A számvevők szerint azonban a feladatok körének bővülésétől rendre elmaradtak a szervezet személyi és tárgyi feltételei.

A költségvetési kiadások bővülése és az adóbevételek mérsékeltebb növekedése következtében egységnyi adóforintot mind nagyobb ráfordítással termelt ki az adóhivatal. Míg 1993-ban csupán 9,8, addig 1999-ben már 12 forint költség jutott ezer forintra.

Az adóhatóság az egyre növekvő feladatainak ellátásához szükséges kellő számú és jó felkészültségű szakembert elsősorban a köztisztviselői bérrendszer korlátai miatt nem tudta megtartani, illetve felvenni. Csökkent a felsőfokú végzettségűek aránya, és magas volt a fluktuáció. A személyi feltételek esetenkénti szűk keresztmetszete és az érdekeltségi rendszer döntően bevételcentrikus ösztönzése az adott évi költségvetési érdekeket szolgálta ugyan, ám kedvezőtlenül hatott az adózási fegyelem, valamint a hosszú távú érdekek képviseletére - vélik a számvevők.

Az ÁSZ kifogásolta továbbá, hogy a felszámolás és végelszámolás alatt álló adóalanyok ellenőrzését nem tudta megfelelően végezni az APEH, döntően kapacitáshiány miatt. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozásoknál, valamint az értékhatár alatt valló egyéni vállalkozóknál az ellenőrzés túl gyakori. Az évek óta veszteségesen gazdálkodó adóalanyi kör, a működő, de bevallási kötelezettségét hosszabb idő óta nem teljesítő adóalanyok ellenőrzése egyik évben sem szerepelt az ellenőrzési szempontok között - írja jelentésében a számvevőszék.

A hátralékok kezelése szempontjából kedvezőtlen, hogy az adóhatóság elsősorban az 50 millió forint feletti tartozásokkal rendelkező működő gazdálkodókra, és döntően az adott adóévben keletkezett tartozásokra összpontosítja végrehajtási tevékenységét. Így 120 milliárd forint összegű tartozás és 180 ezer adós tartozása várhatóan nem folyik be a költségvetésbe.

Az adóigazgatás, az adóellenőrzés, a hatósági munka színvonala és eredményessége az elmúlt hét évben számottevően javult - hangsúlyozzák a jelentés készítői. Hozzáteszik: ugyanakkor lényegesen elmaradtak a tényleges adóbevételek, amiért többek között az adóhatóság végrehajtási tevékenységének gyenge pontjai okolhatók.

Az adókintlevőség súlyát jelzi, hogy az 1999. évi hátralék az APEH által beszedett bevételnek 7,8 százaléka. A kintlevőség tényleges összege a kimutatott 416,6 milliárd forintnál nagyobb, mivel a törvényi előírásoknak megfelelően nem tartalmazza a '99. december 31. után esedékes fizetési könnyítés 25 milliárd forintot kitevő összegét. Az adókintlevőség összetételére jellemző, hogy a működő gazdálkodókra jut a tartozás 41,6 százaléka, míg 58,4 százaléka a felszámolt, felszámolás, végelszámolás és a jogutód nélkül megszűnt szervezetekre. Ez az arány kedvezőtlen, mivel azt jelzi, hogy a tartozások nagyobb részének beszedésére az adóhatóság lehetőségei korlátozottak.

A behajthatóság esélyeit tekintve kedvező, hogy a működő gazdálkodóknál fennálló tartozások 63 százaléka egy éven belül keletkezett. A két évet meghaladóan keletkezett kintlévőségek közel 20 százalékos aránya és 31,2 milliárd forintos összege azonban arra utal, hogy az adóhatóság nem tett kellő mértékű erőfeszítéseket a hátralékok kezelésére és beszedésére.

Csúsznak a folyószámla-egyeztetések

Tavaly év elejétől az adóhatóság végzi a társadalombiztosítási járulékbeszedést is. A törvényi szabályozást követően az APEH-nak rendkívül rövid idő állt rendelkezésére a feladatok átvételére, amit tovább nehezített a folyószámlák rendezetlensége. A folyószámlák egyeztetése a tervezett határidőket meghaladóan még nem zárult le, így a költségvetés és a tb-alapok továbbra sem rendelkeznek megbízható információkkal a kintlevőség összegéről. A tb-járulékok beszedésének informatikai hátterét az APEH nem tudta adaptálni, ezért saját, működő rendszerét kellett kibővítenie. A feladat ellátását hátráltatta, hogy az OEP nem adta át teljeskörűen a szükséges információkat. A folyószámla-egyeztetések mintegy 40 százaléka így áthúzódott 2000-re.

G. Tóth Ilda

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Állami Számvevőszék