<P>Szállodaépítési láz Budapesten</P>

A statisztikák szerint négy- és ötcsillagos hoteleink működnek a legnagyobb - csaknem 90 százalékos - kihasználtsággal, így nem csoda, hogy a következő egy évben 3500 új hotelszoba épül az országban. A luxushotelek aránya már ma is 50 százalék felett van, de 2002-ig az ötcsillagos kategóriában 54, a négycsillagosban 37 százalékos további kapacitásbővülés várható.

A következő egy évben átlagosan 45 százalékkal növekszik majd a magyarországi luxusszállók befogadóképessége. A beruházások várható összértéke 600 millió dollár. Drágább, de hamarabb megtérülő beruházás az elitkategóriában való építés, hiszen ez javítja az országról alkotott képet, növeli az idegenforgalmi látogatottságot, emeli a szállodaipari dolgozók mobilitását (ezzel párhuzamosan a bérszínvonalat) és ösztönző hatással van a kiszolgálócégek fejlődésére. A fővárosban egyelőre gyorsabban bővül a kínálat, mint a kereslet, így ma még az aránylag "olcsóbb" helyeket keresik a vendégek.

Budapesten utoljára 20 évvel ezelőtt volt ilyen hotelépítési láz, akkor épült többek között a Hyatt, a Buda Penta és a Fórum - főleg osztrák tőkéből. A külföldi befektetők azóta mostanában érzik olyan stabilnak a magyar gazdaságot, hogy bátran vágjanak bele ilyen nagyságrendű ingatlanbefektetésekbe. Ebben az évben már megnyitotta kapuit többek között a Westend Hilton, a Park Plaza, a Páva Plaza, a Hotel Meridien, a Novotel Szeged és megkezdődött a Palace, a Royal, a Continental és a Rózsadomb szállók, illetve a Gresham Palota, sőt a Balettintézet luxushotellé alakítása is. A közeljövőben több olyan nemzetközi szállodalánc hazai debütálására is számítani lehet, mint a Four Seasons, a Holiday Inn vagy az Art Hotel. A rangos szállók jóval drágábbak, de a márkanevek minőséget és biztonságot sugároznak, így remélhetőleg ezek a hotelláncok magukkal hozzák vendégkörüket is.

Mivel a várakozások szerint az EU-csatlakozás erősíteni fogja az üzleti turizmust, egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy a vendég dolgozni is tudjon szálláshelyén. Az üzletemberek igénylik az íróasztalt, a komputert, az internetet, a szatelitantennás tévét és az ISDN-vonalat is. Egyre népszerűbbek a konferenciatermek, hiszen ha a vállalat egy hotelben szállásolja el munkatársait, módja van rá, hogy az üzleti megbeszélések erejéig ki se lépjenek onnan. A luxushotelnek nem feltétele a sok férőhelyes parkoló, hiszen oda a vendégek túlnyomó része repülővel érkezik és ottléte alatt taxival közlekedik. (A Westendben például több száz szobára mindössze 48 parkoló jutott, a Greshamben készülő Four Seasonsben viszont annyi parkolóhely lesz, ahány szoba: 179). A szolgáltatások egyre szélesebb skálán mozognak. A minibár, a szobaszerviz és -takarítás a luxusszinten mindennaposnak számít, de egyes helyeken a mosás és vasalás is benne van az árban. Az elithotelek többsége a szobákon túl apartmanokkal is rendelkezik, sőt elnöki lakosztályt is berendezett az illusztris vendégek számára.

A luxuskategóriás apartmanszálló az ezredvég divatja. Magyarországon ebben az évben három hasonló szálláshely kezdte meg működését. Budapesten néhány hete nyitott a Sydney ötcsillagos és Starlight Suiten négycsillagos apartmanszálló. Ezek a nagyokkal azonos színvonalon, de családiasabb hangulatban szolgálják ki vendégeiket.

Nemzetközi szakértők szerint vége az egyenszállodák korának, mert a vendégek egyre inkább igénylik, hogy egy-egy szállodában a megszokottól eltérő szolgáltatást kapjanak. Akik nem üzleti útjaik során szállnak meg különböző hotelekben, hanem kimondottan városlátogató turistaként térnek be e szálláshelyekre, szeretnek belekóstolni az adott ország kulturális szokásaiba, megízlelni ételspecialitásaikat és a vidékre jellemző módon szórakozni. A kozmopolita utazók unják már a tucatszállókat, a tipizált kontinentális reggelit és a kötelességszerűen megrendezett zenés esteket. Az utazók számára egyre fontosabb választási szempont a hotel egyedisége és környezethez való alkalmazkodása. Mindezt luxusszínvonalon nyújtani, napról napra nehezebb feladat.

A szakemberek úgy vélik, a magyar piac pillanatnyilag még elbírja az épülő luxusszállók nyújtotta túlkínálatot, de úgy becsülik, a hirtelen megszaporodott szobaszám miatt a hotelek kihasználtsága leghamarabb csak 5-6 év múlva érheti el a jelenlegi szintet.

Katona Andrea

(Népszava)

2000. szeptember 11. 00:25