Egyenlőre nem tudni, hogy januártól mennyivel drágul az áram

Január helyett várhatóan csak a jövő év júniusában nyitja meg a kormányzat a villamosenergia-piacot. A liberalizáció első ütemében az ország áramfelhasználásának 19-25 százalékát elhasználó, a következő fázisában pedig a termelés 36 százalékát hasznosító "nagyfogyasztók" szerzenek majd jogot a szabad áramvásárlásra. Leghamarabb novemberben derülhet ki, hogy a jövő év elejétől milyen mértékben növekszik a háztartási villamos energia fogyasztói ára.

Az eredetileg tervbe vett jövő januári időpont helyett fél évvel később, várhatóan 2001 júniusában nyitja majd meg a kormányzat a villamosáram-piacot. A részleges liberalizációt lehetővé tevő új villamosenergia-törvényt ugyanis előreláthatólag csak az év utolsó hónapjaiban fogadja majd el az országgyűlés. Így a liberalizációt legalább fél évvel késleltetni kell, hogy a fogyasztóknak és a termelőknek maradjon elegendő ideje felkészülni a piacnyitásra - nyilatkozta Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal (MEH) főigazgatója.

A főigazgató elmondta: első ütemben 19-25 százalékos arányban válik szabaddá az áramkereskedelem. Vagyis az ország áramfelhasználásának a 19-25 százalékát elhasználó "nagyfogyasztók" szereznek majd jogot arra, hogy belátásuk szerint bármelyik erőműtársaságtól vásárolhassanak áramot. A nem feljogosított felhasználóknak - például a háztartásoknak - viszont továbbra is kötelezően a Magyar Villamos Művek Rt.-től kell beszerezniük az energiát.

Kaderják Péter úgy véli: 2002-ben, illetve az azt követő évben további fogyasztói csoportok kaphatnak majd engedélyt a szabad áramvásárlásra, így két év múlva a fogyasztók 36 százaléka veheti majd meg az áramot a "versenypiacról". Ezt követően azonban néhány év várakozási időnek kell majd eltelnie az újabb piacnyitási lépések előtt, hogy a szakértők a nyitás első fázisai során szerzett tapasztalatokat értékelve dönthessenek arról, hogy kiszélesíthetik-e a szabadkereskedelmet.

A főigazgató szerint a fogyasztók számára előnyös lesz a vásárlási korlátozások csökkentése, hiszen a szabad adásvételi lehetőség bővítése a termelők közötti árverseny fokozódását eredményezi. A szakember példaként az Európai Uniót említette, ahol a piacnyitás következtében jelentősen csökkent az áram fogyasztói ára. A tarifacsökkenés pedig jótékony hatást gyakorolt az egész gazdaságra, hiszen az árak mérséklődésének hatására javult az európai gyárak, üzemek versenyképessége. A kedvező tapasztalatok miatt az EU előírta a tagországoknak a liberalizációt, 2004-ig a tagoknak legalább piacaik 30 százalékát kell szabaddá tenniük. A legtöbb EU-ország azonban már az előírtnál előrébb tart a liberalizációban, az uniós országokban átlagosan az elfogyasztott áram 65 százalékát a versenypiacon szerzik be a felhasználók.

Kaderják Pétertől a Népszava megtudta: leghamarabb novemberben derülhet ki, hogy a jövő év elejétől milyen mértékben növekszik vagy csökken a háztartási villanyáram fogyasztói ára, az energiahivatalnak ugyanis még legalább két hónapra lesz szüksége az új áramtarifa-rendszer kidolgozásához.

A jövő évi árak megállapításának első lépéseként a hivatal felülvizsgálja az energetikai cégek gazdálkodását. Felméri, hogy az utóbbi években miként változtak az áramtermelés költségei. Az indokolt kiadásoknak ugyanis mindenképpen meg kell jelenniük az áram árában, míg a szükségtelen ráfordítások nem növelhetik a tarifákat. A vállalatok működéséről szóló első jelentések a napokban érkeztek az energiahivatalhoz, így azok értékelése csak most kezdődhetett meg. A beszámolók összegzése előreláthatólag november végére fejeződik be.

A főigazgató hangsúlyozta: az áramtermelők gazdálkodása, illetve a piacnyitás üteme és mértéke mellet több tényező is beleszólhat az árak jövő évi alakulásába. Így az új tarifák meghatározásakor a hivatalnak figyelembe kell vennie a világpiaci árak alakulását és a várható infláció nagyságát is.

Illés József

(Népszava)